| dbo:abstract
|
- Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.), franciául: Anne Jagellon, csehül: Anna Jagellonská, lengyelül: Anna Jagiellonka, horvátul: Ana Jagelović, litvánul: Ona Jogailaitė, németül: Anna Jagiello, latinul: Anna Jagellonica, magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné. II. (Jagelló) Ulászló magyar, cseh és horvát király, valamint Candale-i Anna leánya, II. Lajos nővére. Candale-i Anna az Ulászlóval 1502. szeptember 29-én Székesfehérvárott kötött házasságot követően a várakozásoknak megfelelően szinte azonnal teherbe is esett.A várva-várt fiú helyett lány született, de így is nagy öröm volt az uralkodópár első gyermekének érkezése, mikor 1503. július 23-án világra jött egy életerős kislány, és a királyné is jó egészségnek örvendett. A legifjabb hercegnőnek a magyar trónöröklési joga ugyan kétséges volt még ebben a pillanatban, de minden remény megvolt arra, hogy a várva-várt fiú is kövesse az új jövevényt.Anna az Árpád-házi királyokig vissza tudta vezetni a származását, hiszen leányágon IV. Béla magyar király 10. (generációs) leszármazottja volt.A Navarrai Királyság trónöröklési listáján viszont, mely királyság címere Anna hercegnő édesanyjának a címerében is szerepelt, I. Eleonóra navarrai királynő dédunokájaként a születésekor az édesanyja mögött a 14. helyen állt, és Navarrában legalább a nők is örökölhették a trónt, hiszen ekkor is egy nő, édesanyja elsőfokú unokatestvére, I. (Foix) Katalin uralkodott. 1505. februárjában a 18 éves Szapolyai János, illetőleg az ő nevében az anyja, Piast Hedvig tescheni hercegnő feleségül kérte a királyi pár leányát, a 19 hónapos Annát, akinek Tescheni Hedvig az egyik keresztanyja volt, azonban az udvar a leánykérést a lehető legudvariasabb formában ugyan, de elutasította. Anna hercegnő jegyeséül először Perényi Imre volt kiszemelve, akit még 1504. májusában Corvin János ellenében választottak nádorrá, de hamar felhagyott ezzel az ötlettel a király, ugyanis 1505. július 19-én megindultak a tapogatózások I. Miksával a kétéves Anna hercegnő és a vele egyidős Ferdinánd főherceg házasságáról. 1505. október 13-án a rákosi végzés értelmében kifejezésre juttatták a rendek azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, és a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el. A király ezt kijátszva titokban követséget küldött I. Miksához a családi szerződés megkötése ügyében. 1506. március 20-án a Jagelló- és a Habsburg-ház szerződést kötött a rákosi végzés hatálytalanítására Bécsújhelyen, melynek értelmében I. Miksa unokája, Ferdinánd feleségül veszi Annát, míg II. Ulászló esetleg születendő fia, a későbbi II. Lajos pedig elveszi Ferdinánd húgát, Mária főhercegnőt. A szerződésnek az adott nyomatékot, hogy Anna királyné ekkor nagyjából három hónapos terhes volt.Anna hercegnő hároméves és háromnapos volt, amikor édesanyja, Candale-i Anna magyar királyné 1506. július 26-án meghalt gyermekágyi lázban, három héttel azután, hogy világra hozta a fiát, Anna öccsét, Lajost. 1507. november 12-én Budán megkötötték a végleges örökösödési szerződést a kettős házasságról, Anna hercegnő és Lajos herceg eljegyzéséről a Habsburg főhercegekkel.Miután a kis II. Lajost az apjuk magyar királlyá koronáztatta 1508. június 4-én Székesfehérvárott, Anna az öccsével közösen külön udvartartást kapott, melyben a személyzetük édesanyjuk udvartartásának egykori tagjaiból lett összeállítva. 1515. július 19-én a megerősítették a Habsburg–Jagelló házassági szerződést. Az összejövetelen három uralkodó: I. Miksa német-római császár, II. Ulászló magyar király és öccse I. Zsigmond lengyel király vett részt, valamint a jegyesek: Miksa unokája, Mária és II. Ulászló gyermekei: Anna és Lajos.1515. július 22-én zajlott le a hivatalos kézfogó. Ferdinánd infáns-főherceg nevében Miksa a bécsi Szent István Székesegyházban ünnepélyesen eljegyezte Anna hercegnőt, Lajos ifjabb király pedig Mária infáns-főhercegnőt. A hozomány 200 ezer–200 ezer arany volt, melyek kiegyenlítették egymást.A bécsi összejövetel után Anna már nem tért haza Magyarországra, hanem Ausztriában maradt. 1517 és 1521 között Tirol székhelyén, az innsbrucki Neuer Burgban együtt nevelkedett leendő sógornőjével, Habsburg Máriával. Anna 1521. május 26-án Linzben ment férjhez Ferdinánd főherceghez, a későbbi I. Ferdinánd magyar királyhoz. Anna és Ferdinánd, valamint II. Lajos és Mária házasságaihoz szükséges volt pápai felmentést, diszpenzációt kérni, hiszen nagyon közeli rokonsági kapcsolatban álltak egymással. Jagelló Anna és II. Lajos édesanyja, Candale-i Anna másodfokú unokatestvére volt a gyermekei házastársainak, Ferdinándnak és Máriának.Ferdinánd a feleségét már röviddel a házasságkötés után Trieszt püspökével, humanistával együtt udvari tanácsának elnökévé tette. 1523. október 12-én Anna már mint osztrák főhercegné látogatott haza Magyarországra, ahol Sopronban találkozott a két szomszédos ország uralkodója, II. Lajos és I. Ferdinánd a feleségeik társaságában, így Anna mellett Habsburg Mária királyné is jelen volt. 1523. október 15-én pedig Bécsújhelyen folytatódott a csúcstalálkozó.A bécsújhelyi találkozó több fontos diplomáciai ügy mellett érintette Anna főhercegné ausztriai helyzetét és megbecsülését is, melyet nem az öccse, a magyar király vetett fel, hanem a magyar urak, akik Anna hitbérének elmaradt rendezését követelték a férjtől, Ferdinándtól, melyre még nagyapja, I. Miksa császár vállalt kötelezettséget. Miután II. Lajos 1526-ban a mohácsi csatában meghalt, Magyarországon két markánsan eltérő vélemény alakult ki az új király személyét illetően.A magyarok egy része azonban a rákosi végzés értelmében nem akart idegen uralkodót, és mivel Anna házassága is a rendek beleegyezése nélkül történt meg, 1526. november 10-én Székesfehérvárott királlyá választották Szapolyai Jánost, akit másnap, november 11-én ugyanott királlyá koronáztak.Ferdinándot a cseh rendek 1526. október 23-án választották királlyá.Az özvegy Mária királyné által november 23-ára Komáromba összehívott országgyűlés, mely azonban Pozsonyban ült össze 1526. december 17-én, csak egyedül Anna férjét, Ferdinándot választotta királlyá, Annát nem, és a rendek ki is hangsúlyozták, hogy I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be. Ferdinánd és Anna cseh királlyá és királynévá koronázása a választást követő évben történt meg. Ferdinándot 1527. február 24-én koronázták meg, míg Annát a következő napon, február 25-én Prágában. Ferdinánd és Anna magyar királlyá és királynévá koronázása szintén a választást követő évben zajlott le. Annának 1527. november 4-én szintén nem a királynékat hagyományosan koronázó veszprémi püspök helyezte a fejére a koronát, mivel ez a tisztség nem volt betöltve, így őt is Podmaniczky István koronázta meg.Anna már mint magyar királyné megpróbált a férjétől királynéi birtokokat szerezni Magyarországon, de ez nem volt teljesíthető, hiszen Ferdinánd le akart számolni azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a magyar királynéknak birtokokat vagy várakat adományozzanak a megélhetésükre. Bécs 1529-es oszmán ostroma idején Anna a gyermekeivel, a hároméves Erzsébettel, a kétéves Miksával, az egyéves Annával és a június 14-én még Linzben született kis Ferdinánddal, valamint sógornőjével, özvegy Mária királynéval Linzből hajóval Passauba menekültek.Anna királynét az 1538-as váradi béke létrejöttének előmozdításához is próbálta megnyerni a Szapolyai-párt, de nem rajta múlott, hogy megmerevedtek egy időre az álláspontok. Anna 15 gyermeket szült férjének, akik közül 13 gyermeke érte el a felnőttkort. Édesanyjához hasonlóan, gyermekszülés következtében vesztette életét. 15. gyermeke, Johanna születése (január 24.) után, 1547. január 27-én halt meg gyermekágyi lázban Prágában, és itt a Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra földi maradványait. Férje, akit 1564-ben felesége mellé temettek, és akivel családi életük mintaszerű volt, a feleségét a haláláig gyászolta, a gyász jeléül megnövesztette a szakállát is, és az elhunyt feleségéért minden reggel misét mondatott, melyen mindig jelen volt. Anna beszélt magyarul, csehül, latinul és németül, híres volt vallásosságáról, jótékonykodásairól és okosságáról. Öccsének, II. Lajosnak a halála után annak természetes fiáról is gondoskodott, és rendszeres pénzbeli segítséget nyújtott a férjével, Ferdinánddal együtt unokaöccsüknek, Jánosnak, bár hivatalosan sohasem ismerték el törvényes gyermeknek. Az 1505. október 13-ai rákosi végzés értelmében a magyar rendek ugyan kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, valamint a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el, és a pozsonyi országgyűlés 1526. december 17-én csak egyedül Anna férjét, Ferdinándot választotta királlyá, ami szerint I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be, I. Ferdinánd és különösen Anna királyné fontosnak tartotta a trónöröklési jogának elismertetését, és hogy ezt utódaira, elsősorban a fiúutódokra is kiterjessze. Ferdinánd királlyá választásakor nem szabályozták a további trónöröklést, és bár Anna hercegnő elfogadta azt a tényt, hogy belőle nem Magyarország királynője, ellentétben I. (Nagy) Lajos leányával, Mária királynővel 1382-ben, hanem csak királynéja lett, ahogy Anna dédanyja, Zsigmond király lánya, Luxemburgi Erzsébet 1437-ben, ugyanakkor Erzsébet jogait az 1439-es budai országgyűlés (1439. május 29.) elismerte, és férje örökösévé nyilvánította, de Anna a fiai számára igyekezett továbbörökíteni a trónöröklési jogait.Anna királyné 1532-ben lemondott az akkor már megszületett fiai, Miksa (1527–1576) és Ferdinánd (1529–1595) javára a magyar és cseh trónöröklési jogáról, de fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogyha túlélné a férjét, I. Ferdinándot, akkor saját maga kormányozná Magyar- és Csehországot. Anna királyné azonban még a férje életében, 1547. január 27-én gyermekszülés következtében meghalt, ugyanakkor elsőszülött fia, Miksa ekkor már 19 éves volt, és az 1547. november 15-ei nagyszombati országgyűlésen az 1547: 5. törvény ugyan elismerte a Habsburg-ház trónöröklési jogát, bár a trónöröklés rendjét nem szabályozta, és ezzel a trónbetöltés jogalapja a Habsburg-házon belül továbbra is a választás maradt, de csak I. Ferdinánd és Jagelló Anna leszármazottainak biztosította a trónöröklés jogát, Ferdinánd bátyjának, V. Károly német-római császárnak a leszármazottait, azaz a spanyol Habsburgokat kizárta. (hu)
- Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.), franciául: Anne Jagellon, csehül: Anna Jagellonská, lengyelül: Anna Jagiellonka, horvátul: Ana Jagelović, litvánul: Ona Jogailaitė, németül: Anna Jagiello, latinul: Anna Jagellonica, magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné. II. (Jagelló) Ulászló magyar, cseh és horvát király, valamint Candale-i Anna leánya, II. Lajos nővére. Candale-i Anna az Ulászlóval 1502. szeptember 29-én Székesfehérvárott kötött házasságot követően a várakozásoknak megfelelően szinte azonnal teherbe is esett.A várva-várt fiú helyett lány született, de így is nagy öröm volt az uralkodópár első gyermekének érkezése, mikor 1503. július 23-án világra jött egy életerős kislány, és a királyné is jó egészségnek örvendett. A legifjabb hercegnőnek a magyar trónöröklési joga ugyan kétséges volt még ebben a pillanatban, de minden remény megvolt arra, hogy a várva-várt fiú is kövesse az új jövevényt.Anna az Árpád-házi királyokig vissza tudta vezetni a származását, hiszen leányágon IV. Béla magyar király 10. (generációs) leszármazottja volt.A Navarrai Királyság trónöröklési listáján viszont, mely királyság címere Anna hercegnő édesanyjának a címerében is szerepelt, I. Eleonóra navarrai királynő dédunokájaként a születésekor az édesanyja mögött a 14. helyen állt, és Navarrában legalább a nők is örökölhették a trónt, hiszen ekkor is egy nő, édesanyja elsőfokú unokatestvére, I. (Foix) Katalin uralkodott. 1505. februárjában a 18 éves Szapolyai János, illetőleg az ő nevében az anyja, Piast Hedvig tescheni hercegnő feleségül kérte a királyi pár leányát, a 19 hónapos Annát, akinek Tescheni Hedvig az egyik keresztanyja volt, azonban az udvar a leánykérést a lehető legudvariasabb formában ugyan, de elutasította. Anna hercegnő jegyeséül először Perényi Imre volt kiszemelve, akit még 1504. májusában Corvin János ellenében választottak nádorrá, de hamar felhagyott ezzel az ötlettel a király, ugyanis 1505. július 19-én megindultak a tapogatózások I. Miksával a kétéves Anna hercegnő és a vele egyidős Ferdinánd főherceg házasságáról. 1505. október 13-án a rákosi végzés értelmében kifejezésre juttatták a rendek azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, és a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el. A király ezt kijátszva titokban követséget küldött I. Miksához a családi szerződés megkötése ügyében. 1506. március 20-án a Jagelló- és a Habsburg-ház szerződést kötött a rákosi végzés hatálytalanítására Bécsújhelyen, melynek értelmében I. Miksa unokája, Ferdinánd feleségül veszi Annát, míg II. Ulászló esetleg születendő fia, a későbbi II. Lajos pedig elveszi Ferdinánd húgát, Mária főhercegnőt. A szerződésnek az adott nyomatékot, hogy Anna királyné ekkor nagyjából három hónapos terhes volt.Anna hercegnő hároméves és háromnapos volt, amikor édesanyja, Candale-i Anna magyar királyné 1506. július 26-án meghalt gyermekágyi lázban, három héttel azután, hogy világra hozta a fiát, Anna öccsét, Lajost. 1507. november 12-én Budán megkötötték a végleges örökösödési szerződést a kettős házasságról, Anna hercegnő és Lajos herceg eljegyzéséről a Habsburg főhercegekkel.Miután a kis II. Lajost az apjuk magyar királlyá koronáztatta 1508. június 4-én Székesfehérvárott, Anna az öccsével közösen külön udvartartást kapott, melyben a személyzetük édesanyjuk udvartartásának egykori tagjaiból lett összeállítva. 1515. július 19-én a megerősítették a Habsburg–Jagelló házassági szerződést. Az összejövetelen három uralkodó: I. Miksa német-római császár, II. Ulászló magyar király és öccse I. Zsigmond lengyel király vett részt, valamint a jegyesek: Miksa unokája, Mária és II. Ulászló gyermekei: Anna és Lajos.1515. július 22-én zajlott le a hivatalos kézfogó. Ferdinánd infáns-főherceg nevében Miksa a bécsi Szent István Székesegyházban ünnepélyesen eljegyezte Anna hercegnőt, Lajos ifjabb király pedig Mária infáns-főhercegnőt. A hozomány 200 ezer–200 ezer arany volt, melyek kiegyenlítették egymást.A bécsi összejövetel után Anna már nem tért haza Magyarországra, hanem Ausztriában maradt. 1517 és 1521 között Tirol székhelyén, az innsbrucki Neuer Burgban együtt nevelkedett leendő sógornőjével, Habsburg Máriával. Anna 1521. május 26-án Linzben ment férjhez Ferdinánd főherceghez, a későbbi I. Ferdinánd magyar királyhoz. Anna és Ferdinánd, valamint II. Lajos és Mária házasságaihoz szükséges volt pápai felmentést, diszpenzációt kérni, hiszen nagyon közeli rokonsági kapcsolatban álltak egymással. Jagelló Anna és II. Lajos édesanyja, Candale-i Anna másodfokú unokatestvére volt a gyermekei házastársainak, Ferdinándnak és Máriának.Ferdinánd a feleségét már röviddel a házasságkötés után Trieszt püspökével, humanistával együtt udvari tanácsának elnökévé tette. 1523. október 12-én Anna már mint osztrák főhercegné látogatott haza Magyarországra, ahol Sopronban találkozott a két szomszédos ország uralkodója, II. Lajos és I. Ferdinánd a feleségeik társaságában, így Anna mellett Habsburg Mária királyné is jelen volt. 1523. október 15-én pedig Bécsújhelyen folytatódott a csúcstalálkozó.A bécsújhelyi találkozó több fontos diplomáciai ügy mellett érintette Anna főhercegné ausztriai helyzetét és megbecsülését is, melyet nem az öccse, a magyar király vetett fel, hanem a magyar urak, akik Anna hitbérének elmaradt rendezését követelték a férjtől, Ferdinándtól, melyre még nagyapja, I. Miksa császár vállalt kötelezettséget. Miután II. Lajos 1526-ban a mohácsi csatában meghalt, Magyarországon két markánsan eltérő vélemény alakult ki az új király személyét illetően.A magyarok egy része azonban a rákosi végzés értelmében nem akart idegen uralkodót, és mivel Anna házassága is a rendek beleegyezése nélkül történt meg, 1526. november 10-én Székesfehérvárott királlyá választották Szapolyai Jánost, akit másnap, november 11-én ugyanott királlyá koronáztak.Ferdinándot a cseh rendek 1526. október 23-án választották királlyá.Az özvegy Mária királyné által november 23-ára Komáromba összehívott országgyűlés, mely azonban Pozsonyban ült össze 1526. december 17-én, csak egyedül Anna férjét, Ferdinándot választotta királlyá, Annát nem, és a rendek ki is hangsúlyozták, hogy I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be. Ferdinánd és Anna cseh királlyá és királynévá koronázása a választást követő évben történt meg. Ferdinándot 1527. február 24-én koronázták meg, míg Annát a következő napon, február 25-én Prágában. Ferdinánd és Anna magyar királlyá és királynévá koronázása szintén a választást követő évben zajlott le. Annának 1527. november 4-én szintén nem a királynékat hagyományosan koronázó veszprémi püspök helyezte a fejére a koronát, mivel ez a tisztség nem volt betöltve, így őt is Podmaniczky István koronázta meg.Anna már mint magyar királyné megpróbált a férjétől királynéi birtokokat szerezni Magyarországon, de ez nem volt teljesíthető, hiszen Ferdinánd le akart számolni azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a magyar királynéknak birtokokat vagy várakat adományozzanak a megélhetésükre. Bécs 1529-es oszmán ostroma idején Anna a gyermekeivel, a hároméves Erzsébettel, a kétéves Miksával, az egyéves Annával és a június 14-én még Linzben született kis Ferdinánddal, valamint sógornőjével, özvegy Mária királynéval Linzből hajóval Passauba menekültek.Anna királynét az 1538-as váradi béke létrejöttének előmozdításához is próbálta megnyerni a Szapolyai-párt, de nem rajta múlott, hogy megmerevedtek egy időre az álláspontok. Anna 15 gyermeket szült férjének, akik közül 13 gyermeke érte el a felnőttkort. Édesanyjához hasonlóan, gyermekszülés következtében vesztette életét. 15. gyermeke, Johanna születése (január 24.) után, 1547. január 27-én halt meg gyermekágyi lázban Prágában, és itt a Szent Vitus-székesegyházban helyezték örök nyugalomra földi maradványait. Férje, akit 1564-ben felesége mellé temettek, és akivel családi életük mintaszerű volt, a feleségét a haláláig gyászolta, a gyász jeléül megnövesztette a szakállát is, és az elhunyt feleségéért minden reggel misét mondatott, melyen mindig jelen volt. Anna beszélt magyarul, csehül, latinul és németül, híres volt vallásosságáról, jótékonykodásairól és okosságáról. Öccsének, II. Lajosnak a halála után annak természetes fiáról is gondoskodott, és rendszeres pénzbeli segítséget nyújtott a férjével, Ferdinánddal együtt unokaöccsüknek, Jánosnak, bár hivatalosan sohasem ismerték el törvényes gyermeknek. Az 1505. október 13-ai rákosi végzés értelmében a magyar rendek ugyan kifejezésre juttatták azon óhajukat, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választanak idegen uralkodót, valamint a leányági öröklést, így Anna hercegnő trónöröklési jogát nem ismerik el, és a pozsonyi országgyűlés 1526. december 17-én csak egyedül Anna férjét, Ferdinándot választotta királlyá, ami szerint I. Ferdinánd kizárólag szabad választás jogán jutott a magyar királyi trónra, nem pedig öröklés, a Habsburg–Jagelló házassági szerződés révén, tehát nem Anna hercegnő jogán töltötte azt be, I. Ferdinánd és különösen Anna királyné fontosnak tartotta a trónöröklési jogának elismertetését, és hogy ezt utódaira, elsősorban a fiúutódokra is kiterjessze. Ferdinánd királlyá választásakor nem szabályozták a további trónöröklést, és bár Anna hercegnő elfogadta azt a tényt, hogy belőle nem Magyarország királynője, ellentétben I. (Nagy) Lajos leányával, Mária királynővel 1382-ben, hanem csak királynéja lett, ahogy Anna dédanyja, Zsigmond király lánya, Luxemburgi Erzsébet 1437-ben, ugyanakkor Erzsébet jogait az 1439-es budai országgyűlés (1439. május 29.) elismerte, és férje örökösévé nyilvánította, de Anna a fiai számára igyekezett továbbörökíteni a trónöröklési jogait.Anna királyné 1532-ben lemondott az akkor már megszületett fiai, Miksa (1527–1576) és Ferdinánd (1529–1595) javára a magyar és cseh trónöröklési jogáról, de fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogyha túlélné a férjét, I. Ferdinándot, akkor saját maga kormányozná Magyar- és Csehországot. Anna királyné azonban még a férje életében, 1547. január 27-én gyermekszülés következtében meghalt, ugyanakkor elsőszülött fia, Miksa ekkor már 19 éves volt, és az 1547. november 15-ei nagyszombati országgyűlésen az 1547: 5. törvény ugyan elismerte a Habsburg-ház trónöröklési jogát, bár a trónöröklés rendjét nem szabályozta, és ezzel a trónbetöltés jogalapja a Habsburg-házon belül továbbra is a választás maradt, de csak I. Ferdinánd és Jagelló Anna leszármazottainak biztosította a trónöröklés jogát, Ferdinánd bátyjának, V. Károly német-római császárnak a leszármazottait, azaz a spanyol Habsburgokat kizárta. (hu)
|
