I. Mátyás király Hunyadi Mátyásként látta meg a napvilágot 1443. február 23-án, Kolozsváron. Apja Hunyadi János kormányzó volt, anyja Szilágyi Erzsébet. Uralkodása alatt a nép körében nagy népszerűségre tett szert legendás igazságossága miatt. I.Mátyás király az “igazságos” jelzőt kapta a néptől. Tartalomjegyzék:
Trónra lépése és hatalmának biztosítása
A király házasságai és gyermeke
Legendák Mátyás igazságosságáról
A gyermek Hunyadi
Hunyadi János, családjával együtt a Vajdahunyad várában élt, amikor Mátyás gyermek volt. Fiai, László és Mátyás, felesége Szilágyi Erzsébet volt. Szilágyi Erzsébet gyakran látogatott Kolozsvárra, egy ilyen látogatás alkalmával született meg I.Mátyás király.
I.Mátyás király szülőháza
A gyermek Hunyadi neveltetésére nagy hangsúlyt fektetett a családja. Kisgyermek éveit édesanyjával, Szilágyi Erzsébettel töltötte,de ahogy cseperedett, egyre több időt töltött édesapjával is. Korabeli szerzők lejegyezték, hogy Mátyás kiemelkedő értelemmel, rendkívüli tanulási vággyal megáldott, a világ dolgai iránt érdeklődő gyerek volt. Galeotto Marzió pl megemlítette, hogy akár órákig hallgatta étlen-szomjan a régi történeteket Hannibálról, Nagy Sándorról, Julius Caesarról,és sok más uralkodó és hadvezér, vagy híres harcos életéről, hősiességéről, harcairól. Szerette a történelmet, ami későbbi uralkodása során segítette őt a hadviselésben és az ország irányításában. A hadvezetésről, a hadtörténetről tanult legszívesebben, de nem csak az elmélet érdekelte. Megtanulta a kardforgatást, a fegyverviselés csínját-bínját, emellett pl. remekül úszott, szóval a testi erőnlétet ugyanolyan fontosnak tartotta, mint a szellemi frissességet.
Szilágyi Erzsébet
Hunyadi János szobra
Jól beszélt latinul, de a bolgár és a német nyelv sem volt idegen tőle. Ezeken a nyelveken is ügyesen társalgott. Fő nevelője és tanára Vitéz János váradi püspök volt, aki, több tudós társával együtt igyekezett a legszélesebb körben tájékozottá tenni a gyermek Hunyadit. Ebből a tudós körből ki kell még emelnünk a család bizalmasát, a lengyel humanista gondolkodót, Szánoki Gergelyt. Mivel I. Mátyás király nagyon fiatalon , 15 éves korában került trónra, neveltetése úgymond „félbeszakadt”, de a tudomány, a könyvek szeretete egész életében végig kísérte a királyt. Szerette idejét tudós emberek társaságában tölteni, kedvelte velük a vitákat, eszmecseréket. Ebben nagyon hasonlított egyik példaképére, Nagy Sándorra.
Linkek:
Trónra lépésének előzményei
Hunyadi János Rigómezei veresége után idősebbik fia, László, túsznak megy a szerb fejedelemhez, majd apja halála után Cillei Ulrik 1456-ban a futaki országgyűlésen megkapta a királytól a László apjától megöröklött tisztségeit. Cilleit főkapitánnyá választották, de a Hunyadi-fiúk birtokait garantálta. Cserébe azonban elvárta, hogy az összes királyi várat átadják, amely a kezükben volt. Így került Cillei birtokába Nándorfehérvár is. Hunyadi László és Cillei között egyre nagyobb volt az ellentét, Cillei meg akarta öletni Hunyadit. 1456. november 9-én egy felerősödött vitát követően Cillei kardot rántva nekitámadt Lászlónak, de Hunyadi emberei időben észrevették és megölték Cilleit. A király később esküvel fogadta, hogy nem torolja meg és nem bünteti meg Lászlót. Ennek ellenére 1457 márciusában Budára csalta Lászlót és ott, elfogatta és börtönbe záratta. Hű embereit, többek közt Szilágyi Mihályt és Vitéz Jánost árulás és felségsértés miatt perbe fogták és halálra ítélték, de őket nem végezték ki. Hunyadi Lászlót viszont lefejezték.
Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon
Erkel Ferenc operát, Petőfi verset írt erről „A király esküje” címmel. Az operát az alábbi három videóban láthatod.
A király esküje
(részlet)
Megesküdt a király
Hunyadi Lászlónak:
“Esküszöm az égre,
Az ég istenére,
Bántani nem foglak.”
Készül föl Budára
Jó Hunyadi László.
Ne menj fel, ne menj fel,
Ne légy életeddel
Könnyelműen játszó!
Vermed lesz Budavár,
Beleesel, ha mégysz,
Maradj lenn Belgrádban,
Vagy bujdoss hazátlan,
Szép fiatal vitéz.
Kora még tenéked
Sírba fekünnöd le,
Éktelen halotti
Szemfedőt borítni
Ékes szemeidre.
Pest, 1848. május
A teljes verset itt elolvashatod: Petőfi: A király esküje
További linkek a témában:
Ezt követően V. László Mátyást Budáról magával viszi Prágába. 1457 november 23-ig , V. László haláláig fogoly, de ezt követően Pobjebrád György a csehek királya már inkább vendégként bánik vele, mint fogolyként. Szabadon is bocsátja, de ennek fejében kierőszakolja egyebek mellett a Katalin nevű lányával kötendő házasság ígéretét. www.mult-kor.hu
I.Mátyás király
Trónra lépése és hatalmának biztosítása
1458 január 24-én a Pesten és Budán összegyűlt rendek egyhangúlag királlyá választják az akkor 15 éves Mátyást. Nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyveresei hathatós támogatása mellett. A legenda szerint a Duna jegén történt a választás. A korona azonban Habsburg Frigyes (III: Frigyes) német-római császár birtokában van, így a „hivatalos” koronázási ünnepség nem tartható meg azonnal, sőt, a koronázás még 6 évet váratott magára. Az ifjú király, leghűségesebb támogatói segítségével uralkodni kezd. Szilágyi Mihályt kormányzóvá választják az uralkodó mellé, hogy 5 évig segítse őt az ország irányításában, de Mátyás nem örül ennek és mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőle. Szilágyi sértődöttségében ellene fordul, ezért Mátyás elfogatja és bezáratja Világos várába. Igen komoly és hathatós változásokat hozó reformokat hajt végre ezek után. Megváltoztatja a királyságban az adminisztrációs folyamatokat, Az uralkodásba, a királyi tanács által bevonja a kincstárnokot, a tárnokmestert, a legfőbb zászlós urakat, az erdélyi vajdát, a székely és más ispánokat, a főudvarmester, és bárókat, bánokat. Az ország ügyes-bajos dolgait velük tárgyalja meg, meghallgatja tanácsaikat, de a döntéseket mégis csak ő hozza. Elmondhatjuk, hogy egyfajta „szakértői kormányzást” akart ezzel elérni. Hogy milyen sikerrel, azt döntse el az utókor.
Linkek:
Koronázás Székesfehérváron
Koronázása
A Corvinák
Corvina a király könyvtárából.
Magyarország mindenképpen sokat köszönhet Mátyásnak, főleg kulturális téren. I.Mátyás király beengedte az országba az idegen kultúrákat, Hatalmas levelezést folytatott a világ akkori nagy gondolkodóival, tanult emberekkel, emellett királyokkal, főnemesekkel, egyházi személyiségekkel. 1464-ben létrehozza azt a könyvtárat, amely előkelő helyet foglal el az európai könyvtárak sorában. A Bibliothéca Corviniana számtalan vásárolt könyvből, sőt, saját, szerzetesek által kifejezetten Mátyás megrendelésére írott, készített könyvből állt. Ezeket a saját könyveket hollós címerrel látták el és főként itáliai városokban készítették. Mátyás könyvtárában mintegy 2500 kötet volt található, amelyekből ma már csak 173-at ismerünk/ismerhetünk. A híres könyvtár vezetője az az itáliai Galeotto Marzeo, aki a király életét szinte születésétől kezdve figyelemmel kísérte.
A Hunyadiak hollója
Erre az időszakra tehető az első nyomda is, mely hazánkban működik. Karai László, a király egyik követe ugyanis megbízza Hess Andrást, aki Nürnbergben volt nyomdász, hogy állítson össze és nyomtasson ki egy magyar krónikát. Így tehát elmondhatjuk, hogy az első magyar nyomtatott könyv 1473-ban készült el Budán, Hess András munkáját dicsérve. A Budai Krónikában ez az évszám és ez a hely szerepel. Sajnos ez a nyomda csupán 1477-ig működik, majd hosszú, hosszú évek telnek el, mire ismét lesz nyomda Magyarországon.
Uralkodásának állomásai
1463-ban Mátyásnak sikerül végre szerződést kötni III: Frigyessel és a Bécsújhelyen megkötött szerződésnek köszönhetően 80000 koronáért visszakapja tőle a Szent Koronát, de azzal a feltétellel, hogy ha örökös nélkül halna meg, a magyar trónt Habsburg Frigyes utódai öröklik. Így kerülhetett sor végre 1464-ben fehérváron a koronázásra. Ez idő tájt indított hadjáratot a török ellen, miután Szerbia és Bosznia is török kézre került. Jajca várát sikerül is bevennie, majd további kisebb-nagyobb várat is sikeresen ostromol meg . Összesen kb 50-60 bosnyák vár kerül a fennhatósága alá. Az így kiépített déli határvédelmi rendszer igen erős és biztonságos volt. A török próbálkozott még, de 1464-es Magyarország elleni hadjárata sikertelen volt. . Központosított királyi hatalmát a Fekete sereg biztosította, amely főként zsoldosokból állt. 1467-ben megreformálta az adórendszert. A főkincstárnok szerepét az addigi főúri személyek helyett civil szakértőre bízta. Kincstárnoka Ernuszt János lett. A reform új adók bevezetését, vagy módosítását jelentette, valamint azt, hogy pl megszüntették a „harmincad vámot”. A reformok hatására a kincstár éves bevétele megközelítette a legnagyobb európai államokét. (500 ezer fölötti volt)
I.Mátyás király címere
Seregét folyamatosan bővítette, majd a törökök terjeszkedése miatt hadjáratot indított nyugatra és Csehország irányába is. Tudta, hogy a törökök ellen csak széles nemzetközi összefogással van esélye, de azt is tudta, hogy önként nem fognak össze a környező birodalmak. Miután Csehországot legyőzte, 1469 májusában. Brünnben cseh ellenkirállyá koronáztatta magát, azt tervezve, hogy majd választófejedelem lesz. Az akkori cseh uralkodót, a lengyel Jagelló Ulászlót azonban nem tudta legyőzni, a háború végét nem lehetett látni, így mindkét fél jobbnak látta, ha megegyeznek és békét kötnek. Így lett 1479-től két cseh király . Mátyás megkapta Sziléziát, Lausitzot és Morvaországot. De hódításait nem nézték jó szemmel a környező országokban, így a Habsburgok szövetségre léptek a Jagellókkal, majd III. Frigyes a cseh királyi cím mellé Ulászlónak adta a fejedelmi rangot. A pápa azonban Mátyást támogatta, így a fejedelmi cím mégis az övé lett. Ekkor történt, hogy Mátyás Bécset úgymond „blokád alá vonta”, ezzel is érzékeltetve hatalma nagyságát és erejét. A háború azonban ezzel még nem ért véget, mivel Mátyás szerette volna semmissé nyilváníttatni az 1463-as szerződését, hogy fia, Corvin János lehessen a trónörökös, akit egy bécsi asszony szült a királynak. Elfoglalta ezért Alsó-Ausztriát és Bécset, de nagy tervét nem sikerült befejeznie, mert 1490. április 06-án Bécsben meghalt.
Linkek:
A király házasságai és gyermeke
A magyar király utódlása már a kezdetekben nehézségekbe ütközött. Első felesége, Pobjebrád Katalin 1464-ben, alig több, mint 15 éves korában meghalt szülés közben. A házasság egy évig tartott és utód nélkül ért véget Katalin halálával. Második felesége, Aragóniai Beatrix( 1457-1475) sem szült neki gyermeket, pedig a házasságuk 14 évig tartott. Egyetlen gyermeke házasságon kívül született az osztrák származású Edelpeck Borbálától, aki a király ágyasa volt 1470-től. 1473. április 02-án megszületett Corvin János, aki a király halálakor 17 éves volt.
Aragóniai Beatrix
A király 47-évesen bekövetkezett halála miatt az utódlás kérdését nem tudta megnyugtatóan elrendezni, így Korvin Jánost nem koronázták királlyá. Az uralkodó Habsburg Albert Unokája, II: Ulászló lett. Corvin János pedig a Horvátország bánja és Szlavónia hercege címet kapta .Mátyás egyetlen utódja mindössze 31 évet élt.
Linkek:
Legendák Mátyás igazságosságáról
I.Mátyás királyt a legenda szerint nagyon szellemes, jó és igazságos királynak tartotta a nép. Erről tanúskodik a sok mese, amit a mai napig tanítanak, mesélnek. Íme ízelítőül néhány mese :
Összegzés: 5 kérdés, 5 válasz
1.Mikor és hol született I.Mátyás király?
Kolozsváron, 1443. február 23.-án született.
2. Hány évesen választották uralkodónak?
15 éves korában, a Duna jegén választották meg, de koronázására csak 6 évvel később került sor.
3.Hány felesége volt a királynak?
Két házassága volt. Első felesége, Pobjebrád Katalin, második felesége Aragóniai Beatrix volt.
4. Hány éves korában és hol halt meg Mátyás?
Bécsben, 47 éves korában.
5. Hogy hívták egyetlen gyermekét?
Corvin János volt a neve.
A szerkesztő ajánlja: Olvasd el az alábbi cikkeket is!
Remélem, tudtunk segíteni.
Szép napot kíván:
fk-tudas.hu szerkesztősége
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
