Intersistemal nyelv forrásának megtekintése

{{Nyelv infobox
| név = Intersistemal
| kiejtés = [intersisˈtemal]
| alkotó = [[Paul Mitrovitch]]
| első kiadás dátuma = [[1951]]
| család1 = [[mesterséges nyelv]]
| írásrendszer = [[latin ábécé|latin írás]]
| forrásai = [[latin nyelv|latin]], [[görög nyelv|görög]]
}}
Az intersistemal [[mesterséges nyelv]], melyet [[Paul Mitrovitch]] alkotott meg [[1947]]-ben.

== Az intersistemal betű és hangrendszere ==
Az intersistemal ábécé 23 betűből áll:

<center>'''[[A]], [[B]], [[C]], [[D]], [[E]], [[F]], [[G]], [[H]], [[I]], [[J]], [[K]], [[L]], [[M]], [[N]], [[O]], [[P]], [[R]], [[S]], [[T]], [[U]], [[V]], [[Y]], [[Z]]'''</center>

A magyartól eltérő betűk a következők:
* '''a''' – rövid ''á,'' mint a magyar palócok kiejtésében
* '''ch''' – magyar ''cs''
* '''dj''' – magyar ''dzs''
* '''j''' – magyar ''zs''
* '''s''' – magyar ''sz''
* '''sh''' – magyar ''s''
* '''y''' – magyar ''j''

Hangsúly az utolsó előtti szótagon.

== Szóképzés ==
Előképzők: '''a-, ab-, ad-, ante-, anti-, auto-, de-, dis-, eks-, ekstre-, in-, intre-, inter-, ipse-, kontre-, kvazi-, ne-, non-, para-, per-, pro-, re-, retro-, sub-, supre-, tra-, trans-, tro-, ultra-, via-, yuksta-'''

Utóképzők: '''-able, -ad, -aj, -al, -an, -ans, -ar, -are, -at, -ate, -e, -el, -ens, -er, -eri, -es, -et, -etat, -fi, -fiant, -fil, -id, -ik, -in, -ing, -io, -ion, -ir, -is, -ist, -it, -iv, -iz, -ment, -on, -or, -ore, -ori, -oz, -oze, -ud, -ul, -um, -ur, -ute'''

== Nyelvtan ==
Névelő: '''li; un'''

Főnév: többes szám: '''-(e)s'''; ragozás elöljárókkal

Melléknév: ha önállóan áll, többes száma '''-(e)s'''; fokozása: '''plus – minus, maxim – minim'''

Határozószó: '''-e, -mente'''

Névmások:
* Személyes névmások: '''mi, ti, il/el/si; nos, vos, il(e)s/el(e)s'''
* Birtokos névmások: '''mie, tie, sie; nostre, vostre, lor'''
* Mutató névmás: '''ce, ce-ci, ce-la'''
* Kérdő névmás:	'''kvi, kve, kval'''

Számnevek:
* Tőszámnevek: '''un, du, tri, kvadre, kvinte, sekste, septe, okte, nev, dece; cente, mile; dece-un''' (11), …; '''du-dece''' (20), …
* Sorszámnév: '''prim (unim), second, terce, kvartim, kvintim, sekstim, …'''
* Törtszámnév: '''semi, un terce, un kvartim, …'''
* Szorzószámnév: '''simple, duple, triple, …'''

Ige:
* Főnévi igenév: '''(to) vid'''
* Jelen idő: '''vid'''
* Múlt idő: '''vided'''
* Összetett múlt idő: '''hav vided'''
* Jövő idő: '''vad/vol vid'''
* Feltételes mód: '''vud vid'''
* Jelen idejű melléknévi igenév: '''vidant'''
* Múlt idejű melléknévi igenév: '''vided'''
* Felszólító mód: '''vide'''

==Forrás==
* {{CitLib |szerző=Dr. Szerdahelyi István |cím=Bábeltől a világnyelvig |hely=Budapest |kiadó=Gondolat |év=1977 |isbn=963 280 180 6 |elér=2021-08-07 |nyelvkód=hu }}

[[Kategória:Mesterséges nyelvek]]