Tendzin Gyaco forrásának megtekintése

{{Egyházi személy infobox
|név = Tendzin Gyaco
|születési név= Lhamo Donrup
|kép= Dalailama1 20121014 4639.jpg
|képméret=
|képaláírás = 
|születési dátum = <!--Wikidatából-->
|születési hely = <!--Wikidatából--><!--Wikidatából-->
|nemzetiség = 
|halál dátuma = 
|halál helye = 
|sírhely =
|házastársa =
|gyermekei=
|cím = 
|vallás=[[buddhizmus]]
|keresztény=nem
|felekezet= [[tibeti buddhizmus]]<br/>[[gelugpa|gelug iskola]]
|gyülekezet =
|tisztség = a tizennegyedik [[dalai láma]]
|felavatás = [[1950]]. [[november 17.|november 17-én]]
|hivatal1=
|évek1=
|felszentelés1=
|előd1=[[Tubten Gyaco]]
|utód1=
|hivatal2=
|évek2=
|előd2=
|utód2=
}}
{{egyért2|Tendzin Gyacóról, a 14. dalai lámáról|dalai láma|a dalai lámákról általában}}
{{magyaros|tibeti}}
{{Tibeti buddhizmus}}
'''Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco''' (olykor ''Gjaco'' átírással is), született '''Lhamo Donrup''' ([[tibeti nyelv|tibeti]]: ལྷ་མོ་དོན་གྲུབ་; [[Wylie-féle transzliteráció|Wylie]]: Lha-mo Don-grub), ([[Takcer]], [[1935]]. [[július 6.]] –) a tizennegyedik [[dalai láma]], a [[Központi Tibeti Adminisztráció|tibeti emigráns kormány]] egykori vezetője, akinek rezidenciája az [[india]]i [[Dharamszala]] városában található. A [[Karmapa|karmapák]] mellett ő a [[tibet]]iek legfőbb spirituális vezetője, akit úgy is neveznek, hogy ''Gyalva rinpocse'' („drága győztes”) vagy ''Jise norbu'' („kívánságteljesítő drágakő”).<ref>{{cite web|url= http://www.buddhist-tourism.com/countries/tibet/the-dalai-lama.html|publisher= buddhist-tourism.com|title= The Spiritual Leader - The Dalai Lama|accessdate= 2017-10-04|archiveurl= https://web.archive.org/web/20170831153441/http://www.buddhist-tourism.com/countries/tibet/the-dalai-lama.html|archivedate= 2017-08-31}}</ref><ref>{{cite book|author= Thubten Jigme Norbu, Colin Turnbull |title= Tibet|url= https://archive.org/details/tibet0000thub | publisher= Simon and Schuster|year= 1968|isbn= 9780671205591|page= [https://archive.org/details/tibet0000thub/page/283 283]}}</ref> A [[tibeti buddhizmus]] felfogása szerint [[bódhiszattva]]ként tekintenek rá, aki - elődeihez hasonlóan - [[Avalókitésvara]] bódhiszattva megtestesüléseként (manifesztációjaként) született e világra.<ref>{{cite web|url=http://dalailama.com/biography/significance|publisher=Dalailama.com|title=Significance|accessdate=2015-05-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150516035310/http://www.dalailama.com/biography/significance|archivedate=2015-05-16}}</ref> Ő a [[tibeti buddhizmus]] [[gelugpa|gelug]] iskolájának vezetője,<ref>{{cite book |last = Van Schaik |first = Sam |title = Tibet: A History |url = https://archive.org/details/tibethistory00scha |url-access = limited |publisher = Yale University Press |year = 2011 |isbn = 978-0-300-15404-7 |page = [https://archive.org/details/tibethistory00scha/page/n153 129]}}</ref> amelyet formálisan a [[ganden tripa]] irányít. 1959-ben Tibet központi kormánya, a Ganden Podrang, ideiglenesen a dalai lámát bízta meg vezetői tisztséggel.<ref>{{cite book|author= Buswell, Robert E.; Lopez, Donald S., Jr. |year= 2013|url= http://www.daophatngaynay.com/vn/files/file-nen/Princeton_Dictionary_of_Buddhism_890707662.pdf|isbn= 9781400848058}}. A "Dalai Lama" és a "Dga' ldan pho brang" címszavaknál.</ref><ref name="ddef1">{{cite web |title = Definition of Dalai Lama in English |url = http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/Dalai-Lama |publisher = Oxford Dictionaries |access-date = 2 May 2015 |quote = The spiritual head of Tibetan Buddhism and, until the establishment of Chinese communist rule, the spiritual and temporal ruler of Tibet |archiveurl = https://web.archive.org/web/20130727211946/http://oxforddictionaries.com/definition/english/Dalai-Lama |archivedate = 2013-07-27 }}</ref> 1959. április 29-én a dalai láma felállította a [[Központi Tibeti Adminisztráció]]t, amely jelenleg [[Dharamszala|Dharamszalában]] székel.  2011-ben a dalai láma teljes egészében visszavonult politikai tisztségétől, ezzel megkezdődött a demokratikus kormányzás.<ref>{{cite web |title=Life in exile |url=https://www.britannica.com/biography/Dalai-Lama-14th/Life-in-exile |website=britannica.com |publisher=Encyclopaedia Britannica |access-date=2 April 2021}}</ref><ref>{{cite news |last1=Yardley |first1=Jim |last2=Wong |first2=Edward |title=Dalai Lama Gives Up Political Role |url=https://www.nytimes.com/2011/03/11/world/asia/11tibet.html |access-date=2 April 2021 |work=The New York Times |date=March 10, 2011}}</ref><ref>{{cite web |title=About Central Tibetan Administration |url=https://tibet.net/about-cta/ |website=tibet.net/ |publisher=Central Tibetan Administration |access-date=2 April 2021}}</ref>

Tendzin Gyaco ötödik gyermekként született egy tizenhat gyermekes családba (csak hét érte meg a felnőttkort) Takcer faluban, amely ma a [[kína]]i [[Csinghaj]] tartományához tartozik.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|15. o.}} Első nyelvként az [[amdó]]i [[dialektus]]t sajátította el. Kétéves korában ismerték el a [[Tubten Gyaco|13. dalai láma]] ''[[tulku]]jaként'', vagyis [[Lélekvándorlás|újjászületéseként]]. Tizenöt éves korában, [[1950]]. [[november 17.|november 17-én]], egy hónappal a kínai hadsereg tibeti megszállása után dalai lámaként trónra lépett, ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává lett.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|16. o.}}

1959-ben, egy sikertelen felkelést követően, a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után a dalai láma [[India|Indiába]] menekült. 1951-ben [[peking]]i küldöttsége katonai nyomásra jóváhagyta a [[Tizenhétpontos egyezmény]]t, amelynek következtében országa a [[Kína|Kínai Népköztársaság]] részévé vált.<ref name="Moreorless">{{cite web| url= http://www.moreorless.net.au/heroes/dalai.html| publisher= Moreorless| title= Dalai Lama - hero| accessdate= 2015-04-23| archívurl= https://web.archive.org/web/20150329234032/http://www.moreorless.net.au/heroes/dalai.html| archívdátum= 2015-03-29}}</ref> Indiában emigráns kormányt állított föl. A {{szám|80000}} főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe, Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát. A kínai kormány, amely 1959-ben megszállta [[Tibet]]et, továbbra is úgy tekint rá, mint egy elavult [[teokrácia|teokratikus]] rendszer szimbólumára.<ref>{{cite web|url=http://www.chinadaily.com.cn/china/2008-04/29/content_6651783.htm|publisher=China Daily|title= Expert: Tibetan 'government-in-exile' still a theocratic power|date= 2008-04-29|accessdate= 2015-05-22}}</ref>

Tendzin Gyaco gyakran értekezik világi és vallási vezetőkkel, filozófusokkal és tudósokkal, valamint tibeti buddhista tanításokat ad világszerte. Figyelme kiterjed a [[környezetvédelem]]re, a [[közgazdaságtan]]ra, a női egyenjogúságra, az [[erőszakmentesség]]re, a vallásközi párbeszédekre, a [[fizika|fizikára]], a [[csillagászat]]ra, a [[A buddhizmus és a nyugati tudományok|nyugati tudományokra]] és a [[kognitív idegtudomány]]ra.<ref>{{cite journal |last1=Davidson |first1=Richard J. |last2=Lutz |first2=Antoine |title=Buddha's Brain: Neuroplasticity and Meditation |journal=IEEE Signal Process Magazine |date=January 1, 2008 |volume=25 |issue=1 |pages=174–176 |doi=10.1109/msp.2008.4431873 |pmid=20871742 |pmc=2944261 }}</ref><ref>{{cite news |last1=Koch |first1=Christof |title=Neuroscientists and the Dalai Lama Swap Insights on Meditation |url=https://www.scientificamerican.com/article/neuroscientists-dalai-lama-swap-insights-meditation/ |access-date=5 May 2021 |publisher=Scientific American |date=July 1, 2013}}</ref><ref>{{cite news |last1=Foley |first1=Ryan J. |title=Scientist, Dalai Lama Share Research Effort |url=http://www.nbcnews.com/id/37157160/ns/technology_and_science-science/t/scientist-dalai-lama-share-research-effort/ |access-date=5 May 2021 |agency=Associated Press |publisher=NBC News |date=May 14, 2010}}</ref> Világszerte híres előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik.<ref>{{cite web|url=http://articles.economictimes.indiatimes.com/2008-01-24/news/27692677_1_dalai-lama-holiness-appeal|publisher= The Economic Times|title= Dalai Lama: A charismatic figure in his adopted land|date= 2008-01-24|accessdate= 2015-05-22}}</ref> Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a [[Tibeti buddhizmus|buddhista tanításokat]] hirdesse, és hangsúlyozza az [[etika]] és az egyetemes felelősségtudat, valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát. 1989-ben neki ítélték a [[Nobel-békedíj]]at.<ref name="NY Times - Nobel">{{cite web|url=http://www.nytimes.com/1989/10/06/world/dalai-lama-wins-the-nobel-peace-prize.html|publisher=NY Times|title= Dalai Lama Wins the Nobel Peace Prize|date=1989-10-06|accessdate= 2015-05-22}}</ref> Sorban tüntették ki [[egyetem]]ek és nemzetközi szervezetek elismerő címekkel és díjakkal, 2006-ban például tiszteletbeli [[kanada]]i állampolgárságot kapott,<ref>{{cite web|url=http://www.canada.com/victoriatimescolonist/news/story.html?id=be4ea1e5-902a-495a-8672-3751f4387c01|publisher=Canada.com|title=Dalai Lama becomes honorary citizen|date=2006-09-10|accessdate=2015-05-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150815023101/http://www.canada.com/victoriatimescolonist/news/story.html?id=be4ea1e5-902a-495a-8672-3751f4387c01|archivedate=2015-08-15}}</ref> 2007. október 7-én pedig az [[Amerikai Egyesült Államok]] Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki.<ref>{{cite web|url=http://www.nytimes.com/2007/10/18/washington/18lama.html?_r=0|publisher= NY Times|title= Bush and Congress Honor Dalai Lama|date= 2007-10-18|accessdate= 2015-05-22}}</ref> A dalai láma Tibeten kívül több mint százötven tiszteletbeli címet és díjat kapott.<ref>{{cite book|author= Marcello, Patricia Cronin|title= The Dalai Lama: A Biography|url= https://archive.org/details/dalailamabiograp00patr|publisher= Greenwood Publishing Group|year= 2003|isbn= 9780313322075|page=154. o.}}</ref>

A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt [[Magyarország]]on.<ref name="Alfahir">{{cite web|url= http://alfahir.hu/node/52617|publisher= Alfahir|title= Szeptemberben Magyarországra látogat a dalai láma|date= 2010-05-06|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524215007/http://alfahir.hu/node/52617|archivedate= 2015-05-24}}</ref> Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben.<ref name="Index.hu">{{cite web|url= https://index.hu/belfold/2010/09/18/budapest_diszpolgarava_avattak_a_dalai_lamat/|publisher=[[Index.hu|Index]]|.hu| title= Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát|date= 2010-09-18|accessdate= 2015-04-23}}</ref>

== Gyermekkora ==
[[Fájl:Dalai Lama boy.jpg|bélyegkép|balra|Tendzin Gyaco gyermekkorában]]
{{Navoszlop
| név          = 
| kép          = Family of 14th Dalai Lama.jpg
| cím          = Tendzin Gyaco családja{{refhely|Marcello|3. o.}}
| szélesség    =270px
| stílus       = text-align: left;
| csoport1     = '''Szülei'''
| lista1       = Csökjong Cering (apja, későbbi neve: Gyajab Csenmo, 1899–1947)<br>Dekji Cering (anyja, későbbi neve: Gyajum Csenmo, 1900–1981)
| csoport2     = '''Testvérei'''
| lista2       = Cering Dölma (nővére, 1919–1964)<br>[[Tubten Dzsigme Norbu]] (bátyja, későbbi neve: Takcer rinpocse, 1922–2008)<br>[[Gyalo Thondup]] (bátyja, 1928–)<br>[[Lobszang Szamten]] (bátyja, 1933–1985)<br>[[Ama Dzsecün Pema]] (húga, 1940–)<br>[[Ngari rinpocse|Tendzin Csögyal]] (öccse, későbbi neve: Ngari rinpocse, 1946–)
}}

Lhamo Donrup (vagy Lhamo Thondup – szó szerint: „kívánság teljesítő istennő”) [[1935]]. [[július 6.|július 6-án]] született egy paraszti családba [[Takcer]] („üvöltő tigris”) faluban, a tibeti [[Amdó]] régióban, amely politikailag 1928 óta a [[kína]]i [[Csinghaj]] tartomány részét képezte. Egyike volt a család hét gyermeke közül, akik túlélték a gyermekkort (összesen 16 gyermeket szült édesanyja). A fiatal Lhamónak két lány- és négy fiútestvére volt. A szülei főleg [[Hajdina|hajdinát]], [[Árpa (növényfaj)|árpát]] és [[Burgonya|burgonyát]] termesztettek. Édesapja közepes termetű, temperamentumos ember volt. Legidősebb nővére, Cering Dölma tizennyolc évvel volt idősebb nála. Legidősebb bátyját, [[Tubten Dzsigme Norbu]]t nyolcéves korában ismerték el egy magas rangú láma, Takcer [[rinpocse]] reinkarnációjaként. Egyetlen húga, [[Ama Dzsecün Pema]] az 1997-ben készült ''[[Hét év Tibetben (film)|Hét év Tibetben]]'' című filmben édesanyjukat alakította, és szinte teljes felnőtt életét a [[Tibeti gyermekfalvak]] projekttel töltötte.<ref>{{cite web|url= http://www.tibethouse.jp/event/2009/090705_jpema_e.html|publisher= Tibethouse.jp|title= BEING HAPPY Human Values & the Education of Children - Dzsecun Pema előadása Japánban|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20190929204838/http://www.tibethouse.jp/event/2009/090705_jpema_e.html|archivedate= 2019-09-29}}</ref> A gyermek dalai láma első nyelve az ő szavaival „egy tört [[hszining]]i nyelv volt, amely a [[kínai nyelv|kínai]] egyik dialektusa”, ugyanis a családja nem beszélte a [[tibeti nyelv]]et.{{refhely|Laird|262. o.}}{{jegyzet*|„Akkoriban a falunkban, mondta, tört kínait beszéltünk. Gyermekként először kínaiul beszéltem, de ez egy tört hsziningi nyelv volt, amely a kínai egyik dialektusa. Akkor a legelső nyelved, „válaszoltam egy tört kínai dialektus volt… nem a tibeti. Akkor tanultál meg tibetiül, amikor Lhászába mentél? Igen, felelte, így van (…)”.}}

A tibetiek a dalai lámákat elődeik [[Lélekvándorlás|reinkarnációjának]] tartják a hagyomány szerint, akik mindannyian [[Avalókitésvara]] [[bódhiszattva]] emberi megtestesülései. Még hároméves sem volt a fiú, akit később tizennegyedikként ismertek el, amikor a kormány a dalai láma fölkutatására útnak indított egy bizottságot. Azt mondják, hogy több másik előjel mellett a [[Tubten Gyaco|13. dalai láma]] bebalzsamozott testének dél felé fordított feje holtában északkelet felé fordult, ezzel mintegy kijelölve az irányt, hogy merre keressék utódját.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|19. o.}} Hitük szerint általában kilenc hónaptól két évig terjedő idő telik el a dalai láma halála és a reinkarnáció megszületése között. 1475 óta, amikor az első dalai láma 84 éves korában elhunyt, az új lámák maximum kétéves szünetekkel születtek, de sokszor még egy év sem telt el. Éppen ezért az akkori régenst, az [[Reting rinpocse|5. reting rinpocsét]] különösen aggasztotta, hogy az új reinkarnációt sehonnan sem jelentették még. Ezért a [[Lhásza|Lhászától]] 150 kilométerre fekvő tóhoz, a [[Lhamo La-co]] környékére ment további jelek után kutatni. A szent tónál látomása volt, amely arra utalt, hogy [[Amdó]] környékén kell folytatnia a keresést, és egy keskeny ösvény végén lévő földszintes ház után kell kutatnia esőcsatornával. A kiterjedt keresés végül a Donrup-házhoz vezetett, aminek paraméterei nagyon hasonlítottak a régens vízióihoz.{{refhely|Chhaya|55-58. o.}}

A kisfiúnak különféle, egymáshoz nagyon hasonló relikviákat, köztük [[játékszer]]eket is mutattak (például [[Buddhista imafüzér|málákat]], botokat, [[elefántcsont]] [[Dob (hangszer)|dobokat]]), melyek egy része hajdanán a 13. dalai lámáé volt, más részük viszont nem. A vizsgálódás során senkinek nem mondták el, hogy kinek a reinkarnációját keresik a kis tibeti fiúban. A fiú minden egyes tárgyat helyesen azonosított, amelyek a korábbi dalai lámáéi voltak, és közben fel-felkiáltott: „Ez az enyém! Ez az enyém!”{{refhely|Chhaya|59. o.}}{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|20. o.}}
[[Fájl:DLHaus.jpg|bélyegkép|balra|A 14. dalai láma szülőháza [[Takcer]] faluban]]
Lhamo Donrupot hivatalosan is elismerték a reinkarnálódott [[dalai láma]]ként, és a ''Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco'' (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta.{{refhely|Chhaya|70. o.}} A tibeti buddhisták általában jisinorbuként (jelentése: kívánságteljesítő ékkő) vagy kjabdróként (jelentése: megváltó) hivatkoznak rá, vagy csak egyszerűen Kundunnak (jelentése: jelenlét) hívják. Követői leggyakrabban „Őszentsége, a dalai láma” néven szólítják, és ezt a megszólítást alkalmazzák a dalai láma hivatalos [[Weblap|honlapján]] is.<ref>{{cite web|url=http://dalailama.com/|publisher= Dalailama.com|title= A 14. dalai láma hivatalos oldala|accessdate= 2015-05-23}}</ref>

Hatéves korától [[kolostor]]i oktatásban részesült, fő oktatói Jongdzin Ling rinpocse (idősebb tanára) és Jongdzin Tridzsang rinpocse (ifjabb tanára) voltak.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|26. o.}} A dalai lámának szánt tananyag megegyezett bármely, buddhista [[doktorátus]]ra vágyó [[Buddhista szerzetesség|szerzetes]] tananyagával. A nagyobb tantárgyak közé tartozott a [[Tibet művészete|tibeti művészet]] és [[kultúra]], a [[szanszkrit nyelv]], az [[Orvostudomány|orvoslás]] és [[buddhista filozófia]] (a bölcsesség tökéletessége ([[bölcsesség a buddhizmusban|pradzsnyápáramita]]), a [[madhjamaka|középút filozófiája]] ([[madhjamaka|mádhjamika]]), a szerzetesi fegyelem kánonja ([[vinaja]]), [[metafizika]] ([[abhidharma]]), valamint [[logika]], illetve [[Ismeretelmélet|episztemológia]] (pramána). Az öt kisebb tárgy volt a [[stilisztika]], a [[zene]] és [[dráma]], az [[asztrológia]], [[próza|versmérték és verselés]], valamint [[lexikográfia]].{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|28. o.}} Az év nagy részét a Potala palotában töltötte, de minden évben kora tavasszal átköltözött a [[Norbulingka|Norbulingkába]]. 11 éves korában találkozott az [[Osztrákok|osztrák]] [[Hegymászás|hegymászó]] [[Heinrich Harrer]]rel, amikor [[Lhásza|Lhászában]] egy távcsövön keresztül szemlélődve észrevette őt a tömegben. Harrer az ifjú [[dalai láma]] eredményes oktatójának bizonyult, és a Tibeten kívüli világról tanította a fiatal fiút. Egészen 2006-ig, Heinrich Harrer haláláig barátok maradtak.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|46-47. o.}}

1954-ben, az éves [[monlam imafesztivál]], a nagy ima ünnepe idején a lhászai [[Dzsokhang]] templomban, [[Avalókitésvara|Csenrezig]] szobra előtt megkapta a buddhista ''[[Bhikkhu|bhiksuvá]]'' (szerzetessé) való teljes fölavatást.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|90. o.}} 1958 nyarának végén kolostori záróvizsgáinak letételére először a [[Drepung kolostor|Drepung]], majd a [[Szera kolostor]]ba utazott. Több napon át a két egyetem legjobb tudósaival kellett vitatkoznia. Sikeres vizsgát tett, és az egyik apát szerint kimagasló teljesítményt érhetett volna el, ha ugyanolyan körülmények között tudott volna felkészülni, mint egy átlagos szerzetes, és nem zavarja tanulmányait a Kínával való [[konfliktus]].{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|138. o.}}

== Élete dalai lámaként ==
{{szövegdoboz|'''A 14. dalai láma személye Tibetben'''<br />Tibetben a 14. dalai lámát a tizenhárom korábbi dalai láma újraszületésének tekintik, akikről pedig úgy vélik, hogy Avalókitésvara (tibeti: Csenrezig) testetöltései, a könyörület boodhiszattvája, a fehér lótusz tartója. A 14. dalai láma Csenrezig 74. manifesztációja, amelyet egy Buddha korabeli bráhmin fiúig vezetnek vissza. A dalai lámának feltett kérdésre, hogy valóban hisz-e mindebben, nem válaszol könnyen. A [[Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása|Száműzetésben – szabadon]] című könyvében így fogalmaz: „...''ötvenhat éves fejjel, mostani életem tapasztalataira visszatekintve, no meg buddhista hitem birtokában könnyen el tudom fogadni, hogy szellemileg hozzákapcsolódom mind a korábbi tizenhárom dalai lámához, mind Csenrezighez, vagy akár magához Buddhához''”.<ref name="Száműzetésben">{{cite book|author=Tendzin Gyaco|title=Száműzetésben - szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása|publisher=Írás Kiadó|year=2005|page=10|isbn=978-963-04-1953-6}}</ref>}}
[[Fájl:Potala.jpg|bélyegkép|balra|A [[lhásza]]i [[Potala palota]], melyet az [[UNESCO]] a [[világörökség]] részének nyilvánított 1994-ben]]
{{Lásd még|Dalai láma}}
Amellett, hogy az első számú vallási vezető volt [[Tibet]]ben, a dalai láma egyben hagyományosan az ország abszolút politikai uralkodója is volt. Azelőtt, hogy a 14. dalai lámát hivatalosan beavatták volna tisztségébe, 1950 októberében a Kínai Népköztársaság {{szám|80000}} fős hadserege behatolt az országba, könnyedén áttörve a 8500 fős tibeti védelmi vonalat. Kissé sietve, 1950. november 17-én avatták be hivatalába a 15 éves lámát, Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco néven, ezzel immár ő lett Tibet spirituális és világi vezetője.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|63-64. o.}} Hatalomra kerülésének egyik első intézkedése az volt, hogy [[Amnesztia|amnesztiát]] hirdetett az országban, így minden rabot kiengedtek a börtönökből. Ezután kinevezett két új miniszterelnököt, akikkel együtt küldöttségeket szerveztek a nyugati országokba, köztük az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]], az [[Egyesült Királyság]]ba és [[Nepál]]ba, hogy rávegyék őket, hogy avatkozzanak be a Tibettel szembeni erőszak megállítása érdekében. Követet küldtek Kínába is annak reményében, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek Kína Tibetből való kivonulásáról. A tárgyalások vége az lett, hogy 1951 áprilisában erőszakkal aláíratták az általuk „tibeti önkormányzatnak” nevezett küldöttséggel az úgynevezett [[Tizenhétpontos egyezmény]]t, amely kimondja, hogy Tibet békésen átadja területeit a Kínai Népköztársaság részére.<ref name="Moreorless"/> Ezt követően úgy döntöttek, hogy biztonságosabb, ha a dalai láma egy Indiához közeli, [[Szikkim]]mel  határos déli területre, a Csumbi-völgyi Dromóba utazik, mert onnan könnyebb elmenekülni, ha súlyosabbra fordul a kínai nyomásgyakorlás. A következő hét hónapot a völgyben töltötte a tibeti vezető, és csak 1951 augusztusában tért vissza Lhászába.

[[Fájl:IMG 1206 Lhasa Potala.jpg|bélyegkép|jobbra|A dalai láma rési lakosztálya a Potalában. Az üres szerzetesi öltözék távollétét szimbolizálja]]

1954 júliusában a dalai láma Kínába látogatott, hogy béketárgyalásokba kezdjen a kínai vezetőkkel. Közel egyéves tartózkodása során találkozott többek között [[Mao Ce-tung]]gal, [[Csou En-laj]]jal és [[Teng Hsziao-ping]]gel. A kínai vezetők igyekeztek rávenni a dalai lámát egy 46 fős bizottság felállítására, amely megalapítaná az autonóm Tibetet. Valójában a küldöttséget azzal a szándékkal hozták létre, hogy aláássa a dalai láma tevékenységét és megerősítse a kínai uralmat.<ref name="Moreorless"/>

1956-ban meghívták a dalai lámát [[Parinirvána|Buddha halálának]] 2500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre, [[India|Indiába]]. A pár hónapos ott tartózkodása során találkozott az indiai miniszterelnökkel, [[Dzsaváharlál Nehru]]val, hogy megsürgesse India nyomásgyakorlását Kínára egy tibeti autonóm kormány létrehozásához, mivel Tibet kapcsolatai Kínával nem bizonyultak sikeresnek. Nehru nem akarta, hogy tovább nőjön a feszültség India és Kína között, ezért arra ösztönözte a dalai lámát, hogy térjen vissza hazájába, és próbáljon meg együttműködni a kínaiakkal a Tizenhét pontos egyezmény alapján. Tendzin Gyaco utolsó szerzetesi vizsgáját Lhászában tette le ([[Gese|gese tudományos fokozat]]) 1958–1959 telén.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|127. o.}}

Tibetben az általános nyugtalanság fokozódott, és a kínaiak egyre sűrűbben vetettek be erőszakos eszközöket a tömegek megfékezésére. 1959 márciusában tízezrek gyűltek össze a nyári palotánál attól félve, hogy a kínaiak el akarják rabolni a dalai lámát. Végül március 17-én szökött el a katonai álruhába öltöztetett dalai láma kísérőivel együtt az egyre fokozódó fizikai atrocitások elől. Egy 14 napos, embert próbáló utazás után, március 31-én érték el az indiai határt.<ref name="Birth to exile">{{cite web|url= http://www.dalailama.com/biography/from-birth-to-exile|publisher= Dalailama.com|title= Birth to exile|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20170307105420/http://www.dalailama.com/biography/from-birth-to-exile|archivedate= 2017-03-07}}</ref>

=== Száműzetés Indiába ===
[[Fájl:Dalai Lama by Erling Mandelmann - 2.jpg|bélyegkép|balra|A 14. dalai láma 1988-ban]]
[[Fájl:LocationDharamsala.png|bélyegkép|jobbra|[[Dharamszala]] elhelyezkedése Indiában]]
Az indiai kormány segítséget nyújtott a tibeti menekültek számára. Új területük az észak-indiai [[Dharamszala]] városa volt. Nehru miniszterelnökkel megállapodtak, hogy az indiai oktatásügyi minisztériumon belül létrehoznak egy tibeti oktatással foglalkozó független társaságot.<ref name="Birth to exile"/> 1959. június 20-án a dalai láma összehívott egy sajtótájékoztatót, amelyen érvénytelennek nyilvánította a kínai vezetők által törvénytelen eszközökkel kierőszakolt és hamisított pecséttel ellátott 17 pontos megállapodást. Radikális változások történtek az adminisztráció területén is. A száműzetésben felállított [[Központi Tibeti Adminisztráció|ideiglenes tibeti kormányban]] helyet kaptak vadonatúj minisztériumok, például oktatási, információs, családügyi, biztonságügyi, vallásügyi és gazdasági minisztérium. A menekültek száma közben elérte a {{szám|30000}} főt, akiket sátrakban szállásoltak el. 1960. március 10-én, mielőtt a mintegy nyolcvan tagú [[Központi Tibeti Adminisztráció]] elhagyta volna Dharamszalát, a dalai láma a következő hivatalos közleményt adta ki, a tibeti felkelésre megemlékezve:
{{cquote|Ezen első alkalommal fontosnak tartom elmondani, hogy az embereink hosszútávú gondolkodással tekintsenek a tibeti helyzetre! A velünk együtt száműzetésben élőknek azt mondtam, hogy a legfontosabb az, hogy telepítsük át és folytassuk a kulturális hagyományainkat. A jövővel kapcsolatban azt hiszem, hogy a mi fegyverünk az igazság és a bátorság, amelyek által mi tibetiek végül visszanyerjük majd Tibet szabadságát.<ref name="Birth to exile"/>}}

1963-ban a dalai láma megfogalmazta fiatal kormánya új alkotmányát, amelyet számos reform követett. A reformok után kialakult új alkotmánynak a „Száműzött tibetiek alaptörvényei” címet adták. A szabályzat szólásszabadságot, vallásszabadságot, gyülekezési szabadságot, illetve a személyek szabad mozgását mondja ki. 1990-ben a dalai láma új demokratikus választásokat szorgalmazott, amelynek értelmében a tibeti minisztertanács (Kasag) tagjait már nem a dalai láma jelöli ki, hanem demokratikusan választják meg. 1992-ben a száműzetésben lévő kormány külön alkotmánytervet dolgozott ki a jövőbeli szabad Tibetre vonatkozóan. 2011-ben, többéves előkészítés után, a dalai láma önként lemondott világi tisztségéről.<ref>{{cite web|url= http://www.dalailama.com/biography/a-brief-biography|publisher= Dalailama.com|title= Brief biography|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20100525181231/http://www.dalailama.com/biography/a-brief-biography|archivedate= 2010-05-25}}</ref>

=== Külföldi kapcsolatok ===
[[Fájl:President Barack Obama greets His Holiness the Dalai Lama (27591124962).jpg|bélyegkép|balra|A dalai láma [[Barack Obama]] amerikai elnökkel a [[Fehér Ház]]ban, 2016-ban]]
1967 óta a dalai láma számos látogatást tett különböző országokban. Gyakran tart vallási és egyetemes értékű világi beszédeket is. Találkozott [[VI. Pál pápa|VI. Pál pápával]] a [[Vatikán]]ban 1973-ban, [[II. János Pál pápa|II. János Pál pápával]] 1980-ban, majd 1982-ben, 1986-ban, 1988-ban, 1990-ben és 2003-ban. II. János Pál rendkívül nagy hatással volt rá, önéletrajzában így ír róla: „Nagy szellemi vezető, nem fér hozzá kétség; aki merénylőjét képes testvérének nevezni, mint II. János Pál, az nagy lelki-szellemi magasságokba jutott”. Szintén nagy hatással volt rá [[Kalkuttai Szent Teréz|Teréz anya]] is.{{refhely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon|211. o.}}

1990-ben [[Dharamszala|Dharamszalában]] egy zsidó tanárokból álló küldöttséggel találkozott, hogy kiterjedt vallásközi párbeszédet folytasson velük. Azóta háromszor látogatott el [[Izrael]]be, és 2006-ban találkozott az izraeli askenázi főrabbival Yona Metzgerrel.<ref>{{cite web |url=http://www.dalailama.com/news/post/30-dalai-lama-meets-chief-rabbis-muslim-leaders |publisher=Dalailama.com |title=Dalai Lama Meets Chief Rabbis, Muslim Leaders |date=2006-02-19 |accessdate=2015-06-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150419045917/http://dalailama.com/news/post/30-dalai-lama-meets-chief-rabbis-muslim-leaders |archivedate=2015-04-19 }}</ref> 2006-ban magánmegbeszélést folytatott [[XVI. Benedek pápa|XVI. Benedek pápával]]. Találkozott továbbá a későbbi canterburyi érsekkel, Robert Runcie-val és az [[Anglikán Közösség|anglikán egyház]] más vezetőivel [[London]]ban, Gordon B. Hinckley-vel, [[Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza|Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának]] (mormonok) későbbi elnökével, mint ahogy az [[Ortodox kereszténység|ortodox egyház]], a [[iszlám|muszlimok]], a [[hinduizmus|hinduk]], a [[zsidó vallás|zsidók]] és a [[szikhizmus|szikhek]] vezető tisztviselőivel is.<ref>{{cite web|url= http://dalailama.com/biography/dignitaries-met/1990-1999|publisher= Dalailama.com|title= Dignitaries Met: 1990 - 1999|accessdate= 2015-05-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524213628/http://dalailama.com/biography/dignitaries-met/1990-1999|archivedate= 2015-05-24}}</ref>

A [[2008. évi nyári olimpiai játékok|pekingi olimpia]] felfutása idején a dalai láma az Egyesült Államok felé tartó útja során [[Japán]]ba látogatott 2008. április 10-én, miközben szerte a világban nagy tiltakozások követték az eljárást, ahogy a kínaiak kezelték a tibeti zavargásokat. A [[dalai láma]], akit [[Peking]] a zavargások egyik felbujtójának titulált, nyugalomra intette a népet, de a tiltakozások csökkenésének csak kevés jele mutatkozott. A dalai láma kijelentette, hogy nem támogatja a [[2008. évi nyári olimpiai játékok]] bojkottját. Japán kormánya viszonylag semleges maradt a [[Tibet]]ben alkalmazott erőszak megítélése szempontjából, és Peking iránti tiszteletből hivatalosan nem foglalkozik a dalai lámával. [[Tokió]] azonban biztosítja a vízum megadását a spirituális vezetőnek, aki viszonylag sűrűn látogatja Japánt.<ref>{{cite web|url= http://dalailama.com/biography/dignitaries-met/dignitaries-met-2005|publisher= Dalailama.com|title= Dignitaries Met: 2005 - 2010|accessdate= 2015-05-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524221117/http://dalailama.com/biography/dignitaries-met/dignitaries-met-2005|archivedate= 2015-05-24}}</ref>

A dalai láma számos alkalommal tartott beszédet az [[Európai Parlament]]ben.<ref>{{cite web|url= http://epthinktank.eu/2014/11/24/visits-to-the-european-parliament-by-spiritual-leaders/|publisher= Epthinktank.eu|title= Visits to the European Parliament by spiritual leaders|accessdate= 2015-05-23}}</ref> Több ízben kapott meghívást a [[Fehér Ház]]ból, így többször is találkozott az [[Amerikai Egyesült Államok]] elnökével. Legutoljára 2014. február 21-én [[Barack Obama]] elnökkel találkozott [[Washington (főváros)|Washingtonban]].<ref>{{cite web|url= http://edition.cnn.com/2014/02/20/world/asia/china-us-dalai-lama/|publisher= CNN|title= Obama, Dalai Lama meet despite China's appeal|date= 2014-02-21|accessdate= 2015-05-23}}</ref>

2008. december 17-én, több hónapos elmélkedés után kijelentette, hogy félig kilátásba helyezi nyugalomba vonulását. Azt mondta, hogy annak a mozgalomnak a sorsa, melynek élén csaknem öt évtizeden keresztül állt, most már a [[Szamdong rinpocse]] miniszterelnöksége alatt megválasztott menekült kormány kezében van. A Nobel-díjas vezető, aki nem sokkal korábban műtétre szorult, Dharamszalában azt mondta a riportereknek: „Megöregedtem… Jobb lesz, ha teljesen nyugalomba vonulok és félreállok a tibeti mozgalom útjából.” 2011. március 10-én lemondott a tibeti emigráns kormány vezetéséről, átadva a miniszterelnöki ''(kalon tripa)'' posztot [[Loszang Szenge|Loszang Szengének]].<ref>{{cite web|url=https://index.hu/kulfold/2011/03/10/lemondott_a_dalai_lama/ |publisher=[[Index.hu|Index]]|title= Távozik a dalai láma a tibeti emigráns kormány éléről|accessdate= 2015-04-23}}</ref>

===Vallásközi dialógusok===
[[Fájl:Dalai Lama and Bishop Tutu. Carey Linde.jpg|bélyegkép|jobbra|A dalai láma és [[Desmond Tutu]] érsek, [[Nobel-békedíj]]asok, 2004]]
1973-ban a dalai láma találkozott [[VI. Pál pápa|VI. Pál pápával]] [[Vatikán]]ban. [[II. János Pál pápa|II. János Pál pápával]] többször is találkozott: 1980, 1982, 1986, 1988, 1990 és 2003. 1990-ben [[Dharamszala|Dharamszalában]] fogadott egy zsidó tanítókból álló küldöttséget.<ref>{{cite book|author=Kamenetz,Rodger|title= The Jew in the Lotus|publisher= Harper Collins|year= 1994}}</ref> Azóta háromszor is ellátogatott [[Izrael]]be, és 2006-ban találkozott Izrael főrabbijával. Ugyanebben az évben négyszemközti beszélgetésen vett részt [[XVI. Benedek pápa|XVI. Benedek pápával]]. Londonban találkozott Robert Runcie canterbury érsekkel és más anglikán egyházi személyekkel, valamint egyéb [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]], [[iszlám]], [[Hinduizmus|hindu]], [[Zsidó vallás|zsidó]], és [[Szikhizmus|szikh]] vezetőkkel. A dalai láma jelenleg is tagja az [[Elidzsah Vallásközi Intézet]] részeként létrehozott Világ vallási vezetői tanácsának (Board of World Religious Leaders),<ref>{{cite web |url=http://www.elijah-interfaith.org/landing/landing.html?id=729 |title=The Elijah Interfaith Institute – Buddhist Members of the Board of World Religious Leaders |publisher=Elijah-interfaith.org |date=2006-12-24 |accessdate=17 July 2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141006151353/http://www.elijah-interfaith.org/landing/landing.html?id=729 |archivedate=2014-10-06 }}</ref> és részt vett a 2007-es tanácskozáson, [[Amritszár]]ban (India). A tanácskozás témája a szeretet és a megbocsátás volt.<ref>{{cite web |url=http://www.elijah-interfaith.org/programs/board-of-world-religious-leaders/third-meeting-of-the-bwrl.html |title=Third Meeting of the Board of World Religious Leaders |publisher=Elijah-interfaith.org |date=2013-04-07 |accessdate=17 July 2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131227160915/https://www.elijah-interfaith.org/programs/board-of-world-religious-leaders/third-meeting-of-the-bwrl.html |archivedate=2013-12-27 }}</ref>

2009. január 6-án a nyugat-indiai [[Gudzsarát]] állambeli Mahuva városban a dalai láma nyitotta meg a vallásközi „Világvallások – párbeszéd és szimfónia” konferenciát, amelyet a hindu [[Morari Bapu]] hívott össze. Az eseményen a főszervező szerint „olyan módokat kerestek, amelyek által a fő vallások viszályait lehetne kezelni”.<ref>{{cite news|url=http://archive.indianexpress.com/news/dalai-lama-inaugurates-6day-world-religions-.../407503|title=Dalai Lama inaugurates 6-day world religions meet at Mahua|publisher=Indianexpress.com|date=7 January 2009|accessdate=2 May 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528084756/http://archive.indianexpress.com/news/dalai-lama-inaugurates-6day-world-religions-.../407503|archivedate=2015-05-28|language=angol}}</ref><ref>{{cite web|author=Canada Tibet Committee|url=http://www.tibet.ca/en/library/wtn/5137|title=Dalai Lama to inaugurate inter-faith conference|publisher=Tibet.ca|accessdate=2 May 2010|archívurl=https://web.archive.org/web/20210106071129/http://www.tibet.ca/en/library/wtn/5137|archívdátum=2021-01-06}}</ref> Morari Bapu szerint bizonyos esetekben a modern tudományos eredményeket kell alapul venni a nem bizonyított vallási babonák eloszlatásához.<ref>{{cite news|title=Boston.com|work=The Buddha of suburbia|url=http://www.boston.com/news/globe/ideas/articles/2003/09/14/the_buddha_of_suburbia|first=Jeffery|last=Paine|date=14 September 2003}}</ref>

A dalai láma – több buddhista tudóssal együtt – 2010. május 12-én az amerikai Indiana állambeli Bloomington városban<ref>{{cite web|url=http://islambuddhism.com/index.php?option=com_content&view=article&id=22:dalai-lama-muslim-leaders-seek-peace-in-bloomington&catid=6:in-the-news&Itemid=4 |title=Dalai Lama, Muslim Leaders Seek Peace in Bloomington |publisher=Islambuddhism.com |date=2010-05-31 |accessdate=17 July 2013}}</ref> megnyitotta a „Közös nevező” elnevezésű projektet (Common Ground Project), amelyet a jordániai [[Ghazi bin Muhammad herceg]]gel együtt terveztek éveken át, személyes találkozásaik alkalmával. A projekt egy könyvre épül: ''Közös nevező az iszlám és a buddhizmus között (Common Ground between Islam and Buddhism)''.<ref>{{cite web|url=http://islambuddhism.com/ |title=Islam and Buddhism |publisher=Islambuddhism.com |date=2010-05-12 |accessdate=17 July 2013}}</ref>

=== Oktatási tevékenysége és előadásai ===
{{Lásd még|A 14. dalai láma hivatalos találkozóinak listája}}
[[Fájl:Ladakh (14480806477).jpg|bélyegkép|[[Kálacsakra]] beavatás [[Ladak]]ban, 2014-ben]]
[[Fájl:On the stage, HH the Dalai Lama, HH The Karmapa (wearing red deity hat signifying red secret bodhicitta), thangkas, Kalachakra pavilion, monks, nun, formal robes, Kalachakra for World Peace, Washington D.C., USA.jpg|bélyegkép|balra|A dalai láma a kálacsakra beavatás alkalmával [[Washington (főváros)|Washingtonban]] – 2011-ben]]
[[Fájl:2013-09-18 Besuch 14. Dalai Lama Tendzin Gyatsho in Hannover, future4children, Swiss Life Hall, (76).JPG|bélyegkép|A dalai láma előadása a németországi [[Hannover]]ben, 2013-ban]]
[[Fájl:Kalachakra0045 tiny.jpg|bélyegkép|jobbra|Kálacsakra beavatás az indiai [[Bodh-Gaja|Bodh-Gajában]], 2005-ben]]

A 14. dalai láma előadásokat és nyilvános beszédeket tart az év minden időszakában, különböző helyszíneken. Az indiai rendezvények a nagyközönség számára ingyenesen látogathatók, Indián kívül azonban általában belépőjegyet kell váltani az előadásokra. Az ezekből bejövő összegek a dalai láma látogatásával és a rendezvénnyel kapcsolatos költségeket fedezik.<ref name="Teachings">{{cite web|url=http://dalailama.com/teachings|publisher=Dalailama.com|title= Teachings|accessdate= 2015-04-23}}</ref> A dalai láma egyik fő tevékenysége, hogy felkérések esetén előadásokat tart a világ minden táján hatalmas létszámú buddhista és nem buddhista közönségek számára, a rendezők által kért témában, amelyeken keresztül rendszerint megoszthatja gondolatait az egyetemes értékekről, a vallásharmóniáról és a tibeti kultúra értékeiről. Ezen felül kisebb csoportok is szoktak kérni találkozót tőle, akiket az indiai rezidenciáján szokott fogadni és ezek számára belsőbb hangvételű tanítást szokott adni.<ref name="Schedule">{{cite web |title = Schedule |url = http://www.dalailama.com/teachings/schedule |publisher = Office of the Dalai Lama |accessdate = 19 May 2015 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20091213212201/http://www.dalailama.com/teachings/schedule |archivedate = 2009-12-13 }}</ref> Annak ellenére, hogy 2015-ben betöltötte a 80. életévét, a dalai láma programja továbbra is viszonylag sűrű, amely nem nélkülözi a hosszú fárasztó utazásokat sem.<ref name="Schedule"/> Előadásait és tanításait a meghívó szervezetek [[weblap]]jain keresztül rendszeresen közvetítik élőben, ahol a tolmácsolásnak köszönhetően gyakran különböző nyelvek közül is lehet választani. A korábbi előadásokat, konferenciákat, interjúkat és párbeszédeket is vissza lehet nézni.<ref>{{cite web |title = Browse webcasts - Teachings |url = http://dalailama.com/webcasts/category/1 |publisher = Office of the Dalai Lama |accessdate = 19 May 2015 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20131209033538/http://www.dalailama.com/webcasts/category/1 |archivedate = 2013-12-09 }}</ref>

A dalai láma a tibeti naptár első hónapjának 16. napján – amely általában februárra vagy márciusra szokott esni – tartja az éves tavaszi tanításait (a monlam tanításokat) a dharamszalai főtemplomban. A tanítási sorozat általában 15 napig tart, amely hivatalos tolmácsolásban hallgatható FM csatornán keresztül. Ezeket a népszerű tanításokat több ezer ember – tibeti és nem tibeti egyaránt – hallgatja. Az év folyamán a dalai láma rövidebb tanításokat ad különböző időpontokban. Az elmúlt években például különböző [[Tajvan (sziget)|tajvani]] és [[Korea (történelmi)|koreai]] buddhista gyakorlók kérték fel, hogy tartson nekik külön előadásokat. Ezeket rendszerint FM csatornán keresztül lefordítják [[Kínai nyelv|kínai]] vagy [[koreai nyelv]]re, illetve [[Angol nyelv|angolra]]. Az indiai téli hónapok alatt gyakran látogat [[Bodh-Gaja|Bodh-Gajába]] vagy a dél-indiai tibeti településekre, ahol szintén előad.<ref name="Teachings"/>

A tanítások mellett a dalai láma számos felhatalmazási és beavatási szertartáson vesz részt az év folyamán, amelyek általában egybeesnek egyéb tanításokkal is. A [[Kálacsakra|kálacsakra beavatás]] egy összetett és széles körű beavatási szertartás, amelyet 2005-ig 29 alkalommal tartott. Mindazonáltal mindig kihangsúlyozta, hogy a szertartásnál sokkal fontosabb, hogy a gyakorló vegyen részt a tanításokon és értse meg mélyebben a [[Buddhista filozófia|buddhista filozófiát]].<ref name="Teachings"/> Ezeken túlmenően a dalai láma szívesen ad elő olyan témákban, amelyek közel állnak a szívéhez. A mintegy egyórás nyilvános előadások után általában lehetőség nyílik a hallgatóság számára, hogy kérdéseket tegyen fel neki.<ref name="Teachings"/> A dalai láma egyik legismertebb oktatása a [[kálacsakra|Kálacsakra tantra]], amelyet 2014-ig 33 alkalommal rendeztek meg,<ref>{{cite web |author1=Kshipra Simon |title=His Holiness Dalai Lama leading the 33rd Kalachakra World Peace Prayer in Ladakh. |url=http://www.demotix.com/news/5330591/33rd-kalachakra-ladakh#media-5330334 |publisher=Demotix |location=New Delhi, India |format=Photojournalism |date=July 21, 2014 |accessdate=2016-04-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150703140659/http://www.demotix.com/news/5330591/33rd-kalachakra-ladakh#media-5330334 |archivedate=2015-07-03 }}</ref> leggyakrabban India Himalájához közel eső régiójában, de akadtak rendezvények nyugati városokban is, mint például [[New York]], [[Los Angeles]], [[Washington (főváros)|Washington]], [[Barcelona]], [[Graz]], [[Sydney]] vagy [[Toronto]].<ref name="Office of Dalai Lama">{{cite web |title = Kalachakra Initiations by His Holiness the Dalai Lama |url = http://dalailama.com/teachings/kalachakra-initiations |publisher = Office of Dalai Lama |accessdate = 19 May 2015 |quote = List of}}</ref> A [[kálacsakra]] (Időkerék) a [[buddhizmus]] egyik legösszetettebb tanítása, amely néha két hétig is eltart és rendszerint hatalmas hallgatóság előtt zajlik, akár egyszerre {{szám|200000}} ember előtt.<ref name="Office of Dalai Lama"/><ref>{{cite web|author1=Antonia Blumberg |title = Dalai Lama Delivers Kalachakra Buddhist Teaching To Thousands Of Devotees |url = http://www.huffingtonpost.com/2014/07/07/dalai-lama-kalachakra_n_5564616.html |publisher = Huffington Post |date = July 7, 2014 |quote = Roughly 150,000 devotees reportedly converged for the event}}</ref>

A 14. dalai láma nevében [[A 14. dalai láma könyvei|számtalan könyvet adtak ki]],<ref name=books>{{cite web |author1 = The Dalai Lama |title = Books (on Buddhism) by the Dalai Lama |url = http://www.dalailama.com/biography/books/ |publisher = Various |accessdate = 3 May 2015 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150512011836/http://www.dalailama.com/biography/books |archivedate = 2015-05-12 }}</ref> amelyek közül sok foglalkozik buddhista témákkal, vagy még specifikusabb témakörökkel, mint például a [[dzogcsen]], egy [[nyingmapa|nyingma]] gyakorlat, de akadnak olyan könyvek is, amelyekben a dalai láma saját, személyes véleményét osztja meg világi témákkal kapcsolatban.<ref>{{cite web |title = Dzogchen, Heart Essence of the Great Perfection |url = http://www.shambhala.com/dzogchen-2622.html |publisher = Shambala Publications |accessdate = 3 May 2015 }}{{Halott link|url=http://www.shambhala.com/dzogchen-2622.html |date=2019-04 }}</ref>

A dalai láma gyakran fogad el meghívást a világ minden tájáról, hogy klasszikus [[buddhista szövegek]]kel kapcsolatos szövegmagyarázatokkal szolgáljon,<ref name=DLSch>{{cite web |title = Schedule |url = http://www.dalailama.com/teachings/schedule |publisher = Office of Dalai Lama |accessdate = 3 May 2015 |location = World-wide |archiveurl = https://web.archive.org/web/20091213212201/http://www.dalailama.com/teachings/schedule |archivedate = 2009-12-13 }}</ref> általában a [[Nálanda]] hagyomány 17 nagy mestereinek műveiről van szó, mint [[Nágárdzsuna]],<ref>{{cite web |title = His Holiness the Dalai Lama in Brisbane |url = http://www.karuna.org.au/announcements/his-holiness-the-dalai-lama-in-brisbane |date = January 5, 2015 |accessdate = 2016-04-24 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150110134531/http://www.karuna.org.au/announcements/his-holiness-the-dalai-lama-in-brisbane |archivedate = 2015-01-10 }}</ref><ref>{{cite web|author1=Donald S Lopez Jr. |title = Nagarjuna |url = http://global.britannica.com/EBchecked/topic/401601/Nagarjuna |publisher = Encyclopedia Britannica |date = April 24, 2014}}</ref> [[Kamalasíla]],<ref>{{cite web |author1 = Jamyang Dorjee Chakrishar |title = When Indian Pandit Kamalashila defeated China’s Hashang in Tibet |url = http://www.sherpaworld.com/show.php?at=1&sn=6805 |publisher = Sherpa World |accessdate = 3 May 2015 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150521052014/http://www.sherpaworld.com/show.php?at=1&sn=6805 |archivedate = 2015-05-21 }}</ref><ref>{{cite web |title = Dalai Lama teaching Kamalashila text in Australia, 2008 |url = http://www.dalailamainaustralia.org/pages/?PageID=210 |publisher = Dalai Lama in Australia |date = June 11, 2008 |accessdate = 2016-04-24 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20160404054502/http://dalailamainaustralia.org/pages/?pageid=210 |archivedate = 2016-04-04 }}</ref> [[Santidéva]],<ref>{{cite web |title = Compassion in Emptiness: Dalai Lama Teaches Shantideva |url = http://www.oscilloscope.net/films/film/51/Compassion-in-Emptiness |publisher = Oscilloscope |format = DVD set |date = May 7, 2011}}</ref> [[Atísa]],<ref name="Atis" >{{cite web |author1 = Phuntsok Yangchen |title = Disciples from over 60 countries attend the Dalai Lama’s teachings |url = http://www.phayul.com/news/article.aspx?id=32210 |publisher = Phayul.com |date = Oct 1, 2012 |accessdate = 2016-04-24 |archívurl = https://web.archive.org/web/20150520175445/http://www.phayul.com/news/article.aspx?id=32210 |archívdátum = 2015-05-20 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150520175445/http://www.phayul.com/news/article.aspx?id=32210 |archivedate = 2015-05-20 }}</ref> [[Árjadéva]]<ref name="Arya">{{cite web |title = The Dalai Lama's Boston teachings |url = http://www.shambhala.com/blog/shambhala/the-dalai-lamas-teaching-on-stages-of-meditation |publisher = Shambala Publications |date = Oct 17, 2012 |accessdate = 2016-04-24 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150521130539/http://www.shambhala.com/blog/shambhala/the-dalai-lamas-teaching-on-stages-of-meditation |archivedate = 2015-05-21 }}</ref> stb. A dalai láma ezen mesterek követőjének vallja magát,<ref>{{cite web|author1=James Blumenthal, Ph.D |title = The Seventeen Pandits of Nalanda Monastery |url = http://fpmt.org/mandala/archives/mandala-for-2012/july/the-seventeen-pandits-of-nalanda-monastery/ |publisher = FPMT |accessdate = 19 May 2015|ref=Mandala Magazine|format=Online Magazine |date = July 2012}}</ref> és gyakran kifejti, hogy valójában a [[tibeti buddhizmus]] az ősi Nálanda kolostor és egyetem hagyományaira épül,<ref>{{cite web |title = About the Seventeen Paṇḍitas of Nālandā |url = http://www.bodhimarga.org/meditation-teachings/the-nalanda-tradition/ |publisher = Bodhimarga |accessdate = 19 May 2015 |archiveurl = https://archive.today/20160424082907/http://www.bodhimarga.org/meditation-teachings/the-nalanda-tradition/ |archivedate = 2016-04-24 }}</ref> ugyanis az itteni tanítómesterek szövegeit szállították Tibetbe, majd fordították le tibeti nyelvre.<ref>{{cite news |author1 = HT Correspondent |title = Tibetan language must to keep Nalanda tradition alive: Dalai Lama |url = http://www.hindustantimes.com/himachalpradesh/tibetan-language-must-to-keep-nalanda-tradition-alive-dalai-lama/article1-1323860.aspx |publisher = Hindustan Times |date = March 7, 2015 |location = Dharamsala |accessdate = 2016-04-24 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20150421012015/http://www.hindustantimes.com/himachalpradesh/tibetan-language-must-to-keep-nalanda-tradition-alive-dalai-lama/article1-1323860.aspx |archivedate = 2015-04-21 }}</ref> Utazásai során a buddhista tanítások mellett nem buddhista témájú felkérései is előfordulnak olyan témákban mint a béke, a boldogság, a modern erkölcs, a környezetvédelem, gazdasági és társadalmi ügyek, a nemiség kérdése, stb.<ref>{{cite web |title = Public talks |url = http://dalailama.com/webcasts/category/4 |publisher = Office of the Dalai Lama |accessdate = 19 May 2015 |format = Video |archiveurl = https://web.archive.org/web/20131009074232/http://www.dalailama.com/webcasts/category/4 |archivedate = 2013-10-09 }}</ref>

===A három elkötelezettség===
[[Fájl:Tenzin Gyatso - 14th Dalai Lama (14600985423).jpg|bélyegkép|jobbra|A dalai láma keresztény egyházi személyekkel – 2012]]
[[Fájl:14th Dalai Lama.jpg|bélyegkép|jobbra|A dalai láma a Tibeti Gyermekfalvaknál [[Dharamszala|Dharamszalában]], 1993-ban]]
Annak ellenére, hogy a 14. dalai láma „egyszerű buddhista szerzetesként” jellemzi magát, valójában a világbéke nagykövete és inspiráló szószólója is egyben. Bármerre jár a világban, az egyetemes értékekről beszél: együttérzés, elfogadás, megbocsájtás. Három fő dolog mellett kötelezte el magát egész életére:<ref>{{cite web|url= http://www.oceandesagesse.org/EN/ssdl_engagements.php|publisher= Oceandesagesse.org|title= The Dalai Lama's three commitments|accessdate= 2015-05-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150429232225/http://www.oceandesagesse.org/EN/ssdl_engagements.php|archivedate= 2015-04-29}}</ref>
* Elsőként, az emberi lények szintjén, elkötelezte magát, hogy támogatja az egyetemes emberi értékeket, például az együttérzést, a megbocsájtást, az elfogadást, az elégedettséget és az önfegyelmet. Minden beszédében kinyilvánítja, hogy minden ember ugyanolyan érzelmileg és fizikálisan is. Mindenki boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Kiemeli, hogy a nem hívő emberek is fontosnak tartják ezeket az értékeket, amelyek által boldogabb lehet az életük. A dalai láma ezt úgy nevezi, hogy világi etika. Elkötelezte magát, hogy ezen értékek fontosságát megossza az emberekkel.
* Másodikként, hívőként, elkötelezte magát, hogy támogatja a nagy világvallások hagyományai közötti harmóniát és egyetértést. Magyarázata szerint a filozófiai különbözőségek ellenére minden világvallásban megvan a lehetőség, hogy jó embereket neveljen. Emiatt fontosnak tartja, hogy minden világvallás tisztelje a többit és fogadja el a többiek hagyományainak értékeit. Az egy vallás, egy igazság elve az egyén szintjén értendő, azonban a közösség szintjén szükségszerű a vallási sokszínűség, hiszen többféle az igazság is.
* Harmadikként, mivel tibeti és a dalai láma címet viseli, elkötelezte magát, hogy megőrzi a tibeti buddhista kultúrát, amely a béke és az erőszakmentesség kultúrája.<ref>{{cite web|url= http://dalailama.com/biography/three-main-committments|publisher= Dalailama.com|title= Three Main Commitments|accessdate= 2015-05-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150510001852/http://www.dalailama.com/biography/three-main-committments|archivedate= 2015-05-10}}</ref>

=== Nemzetközi gyermekfalvak ===
{{Lásd még|Tibeti gyermekfalvak}}
A dalai láma régóta támogatja az [[SOS Gyermekfalvak]] szervezetét. Gyakran látogat el a falvakba, és baráti kapcsolatban van az alapítóval, Hermann Gmeinerrel.<ref name="Childrensvilagges">{{cite web|url=http://www.sos-childrensvillages.org/Get-involved/Celebrities-as-partners/Pages/Dalai-Lama.aspx|title=SOS Children's Villages: Dalai Lama|accessdate=2009-03-06|format=ASPX|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090123155846/http://www.sos-childrensvillages.org/Get-involved/Celebrities-as-partners/Pages/Dalai-Lama.aspx|archivedate=2009-01-23}}</ref>

Az SOS erőfeszítéseit így jellemezte:
{{Idézet 2|Az SOS Gyermekfalvak által végzett nagyszerű munka a jótékonyság, ahol a tettek hangosabbak a szavaknál. Hermann Gmeiner forradalmian új ötlete és az általa kidolgozott általános koncepció, hogy árva és elhagyatott gyermekeknek új családot és állandó otthont nyújtsanak, nagy hatással volt a gyermekjólétre világszerte, és az SOS Gyermekfalvak példája lett minden kontinensen. Az SOS Gyermekfalvak példája mindenekelőtt azt mutatja, hogy lehetséges egy olyan testvéri közösség létrehozása, amely mindenféle faji, vallási és nemzetiségi csoportba tartozó gyermekeket befogad. Az a kötelék, mely ezeket a közösségeket fejleszti és összetartja, és a nevelés alapját képezi, a szeretet.<ref name="Childrensvilagges"/>}}

==Tendzin Gyaco és a modern tudományok==
[[Fájl:Joan Halifax and the Dalai Lama.jpg|bélyegkép|balra|[[Joan Halifax]] és Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma a [[Tudat és Élet intézet|14. Tudat és Élet konferencián]] [[Dharamszala|Dharamszalában]], 2007]]
[[Fájl:Rajesh Kasturirangan at Mind and Life.jpg|bélyegkép|balra|[[Tudat és Élet intézet|Tudat és Élet]] konferencia 2013-ban]]
[[Fájl:Dr. Nora Volkow and others with His Holiness the Dalai Lama.jpg|bélyegkép|balra|Nyugati tudósokkal a 2013-as Tudat és élet konferencián Dharamszalában]]
Köztudott, hogy a 14. dalai lámát egészen gyerekkora óta érdeklik a tudományok.<ref>{{cite web|url=http://www.bestdalailamaquotes.com/dalai-lama-tibet/|publisher=bestdalailamaquotes|title=Dalai Lama of Tibet|accessdate=2015-04-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150524134627/http://www.bestdalailamaquotes.com/dalai-lama-tibet/|archivedate=2015-05-24}}</ref> 1973-ban látogatást tett a [[Cambridge-i Egyetem]] asztrofizikai laboratóriumában. Tíz évvel később részt vett az ''Alpbach szimpozia a tudatosságról'' című rendezvényen, ahol találkozott [[Francisco Varela]] chilei neurobiológus-filozófussal. Később is többször beszélgettek egymással, majd a dalai láma egyik franciaországi tartózkodása során meghívta Varelát, hogy töltsön el egy hetet vele Dharamszalában. A dalai láma találkozott Adam Engle amerikai buddhista jogásszal és üzletemberrel is, akit szintén érdekelt ez a fajta tudományköziség. 1987-ben történt meg a találkozás, amely az első olyan hét volt, amikor a dalai láma párbeszédet folytatott nyugati tudósokkal.{{refhely|Watson|169. o.}} Egyetértettek abban, hogy a valóság természetének kutatásában a nyugati tudomány játszotta eddig a domináns szerepet, ám ez nem bizonyult elegendőnek. Úgy vélték, hogy ugyan a tudomány empirizmusra, technológiára, „objektív” megfigyelésre és elemzésre épül, további módszereket is be kell vetni egy sikeresebb vizsgálódás érdekében. Ezekkel egyenlő értékben az alaposan kifinomított kontemplációs gyakorlatokat és a befelé figyelés módszerét lehetne és kell is alkalmazni.{{refhely|Barinaga|44-46. o.}}

A dalai lámával való első párbeszéd óta már [[Tudat és Élet intézet|26 rendezvényt tartottak]], amelyek alkalmával találkozhatott a keleti és nyugati tudomány.

A dalai láma 2013-ban [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] ([[Adelaide]]) a következőket mondta egy beszéde során a boldogságról:<ref>{{cite web|url=https://www.youtube.com/watch?v=IUEkDc_LfKQ |publisher=Youtube.com |title= Dalai Lama's guide to happiness (A dalai láma útmutatója a boldogsághoz) - A 2013-as ausztrál „A valláson túl” című rendezvénysorozat részeként|accessdate= 2015-01-30}}</ref>

{{quote|Általában a boldogságot az elégedettséggel szoktam jellemezni. A boldogság nem feltétlenül valamilyen kellemes élmény, hanem egy olyan semleges élmény, amely mélyebb boldogságot okoz. Úgy hiszem, hogy a jószívűségből fakadó nyugodt tudat csillapítja a gonosz érzelmeket mások irányába és csökkenti a bizalmatlanságot is. Sosem tekintettem magamat különlegesnek. Ha úgy vélném, hogy különbözöm tőletek - például, hogy én buddhista vagyok, vagy esetleg én vagyok Őszentsége a dalai láma, vagy egy Nobel-békedíjas, akkor valójában saját magam számára teremtenék egy börtönt. Ezeket a dolgokat elfelejtem. Egyszerűen csak egy vagyok a 7 milliárd ember közül, hiszen mentálisan, érzelmileg és intellektuálisan ugyanolyanok vagyunk. Amikor a repülőn néha előjön az a bizonyos „gáz” probléma, azt néha nehéz „elengedni”. Ezért alkalomadtán az ember körbenéz aztán így csinál [oldalra dől a fotelban – hatalmas nevetés]. Az elégedettség legvégső forrása bennünk van. Ha helytelen dolgokat cselekszünk, főleg ha bántunk másokat, akkor annak negatív következményei lesznek. Ha segítünk másoknak és boldogságot okozunk nekik, akkor hasznunk származik belőle. Ha erősebb belső tartásunk van és erősebb az élet értelmébe vetett bizalmunk és van célunk, amit el akarunk érni, akkor mindig boldognak érezzük magunkat. Amikor fiatalok vagyunk, akkor ezek a belső értékek még erősen élnek bennünk. Aztán felnövünk és – főleg ebben a társadalomban, amelyben nem sok szó esik ezekről az értékekről, csupán az újság van és a tv, amelyben a sportról, pénzről, reklámról és egyéb anyagi értékekről esik szó – senki nem beszél, senki nem magyarázza el a jószívűség fontosságát. Pedig sok dolog van ami miatt boldogok lehetünk. A 20. század elején és később is sok pozitív változás történt. Azt hiszem, hogy a világon sok rossz dolog van és sok a gond, azonban sok jó dolog is van. Mégis azt tanították, hogy féljünk mindenkitől. És valójában ez megtámadja a boldogság alapját. Mivel társas lények vagyunk, ezért a barátság nagyon lényeges dolog. A barátság a bizalomból fakad. A félelem és a bizalom ellentmondanak egymásnak. Minél több a félelem, annál kevésbé lehet kiépíteni bizalmat. Félelemmel hogyan lehet barátságokat kötni? A nagy városokban sok ember él, de mindenki csak magára gondol, önző a látásmódjuk és nem törődnek a szeretet érzésével. Túl nagy a versengés és az irigység. Az irigység bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig frusztrációt és félelmet. Ebből automatikusan keletkezik a magány érzete. Tehát a magány érzete nem a környezet eredménye, hanem a saját mentális hozzáállásunk következménye.
Azt hiszem, hogy képesek vagyunk arra, hogy mélyebb tapasztalatra tegyünk szert a saját életünkről. Tegyünk egyfajta fogadalmat, hogy mostantól egy új személy leszek. Ugyanaz a test, de egy új személy.}}

A 2015-ös Élet és tudat konferenciát októberben tartották az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Massachusetts]] államban.<ref>{{cite web|url= http://www.mindandlife.org/dialogues-dalai-lama/|publisher= Mind and Life|title= Dialogues with the Dalai Lama|accessdate= 2015-04-23|archívurl= https://web.archive.org/web/20150518072135/https://www.mindandlife.org/dialogues-dalai-lama/|archívdátum= 2015-05-18|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150518072135/https://www.mindandlife.org/dialogues-dalai-lama/|archivedate= 2015-05-18}}</ref>

==Társadalmi állásfoglalásai==
[[Fájl:WaldbuehneBerlinDalaiLama.jpg|bélyegkép|Berlini látogatás és nyilvános előadás 2004-ben]]
[[Fájl:Dalai Lama in Maribor 2010 (3).jpg|bélyegkép|Szlovéniai látogatása során 2010-ben]]
[[Fájl:On the stage, HH the Dalai Lama, HH The Karmapa (wearing red deity hat signifying red secret bodhicitta), thangkas, Kalachakra pavilion, monks, nun, formal robes, Kalachakra for World Peace, Washington D.C., USA.jpg|bélyegkép|A [[karmapa]] társaságában az amerikai fővárosban, 2011-ben. A háttérben [[Thangka|tibeti tangkák]], kálacsakra pavilon, szerzetesek és apácák.]]
[[Fájl:Dalai Lama with Tibetan Muslims.jpg|bélyegkép|Tibeti [[Iszlám|muszlimokkal]] 2012-ben]]
[[Fájl:Dalai Lama at Syracuse University 05.jpg|bélyegkép|A dalai láma előadása az amerikai Syracuse Egyetemen, 2012]]
[[Fájl:His Holiness the Dalai Lama with Geshe Thupten Jinpa and Whoopi Goldberg.jpg|bélyegkép|Woopy Goldberg társaságában, [[Washington (főváros)|Washington]], 2011]]
[[Fájl:Dalai Lama i samiske klær1.jpg|bélyegkép|A hideg norvég télben, 1989-ben]]
[[Fájl:Dalai Lama at the University of Oregon (8729582432).jpg|bélyegkép|Az Oregon Egyetem vendégeként 2012-ben]]
[[Fájl:DalaiLamaRichardGere.jpg|bélyegkép|A dalai láma sálat ad át [[Richard Gere]], amerikai színésznek – 2007]]
[[Fájl:2013-09-18 Besuch 14. Dalai Lama Tendzin Gyatsho in Hannover, future4children, Swiss Life Hall, (38).JPG|bélyegkép|A dalai láma Hannoverben, 2013]]
[[Fájl:Graduation 2013-104 (8759119388).jpg|bélyegkép|A láma a Tulane-i Egyetem tiszteletbeli doktori cím átvételekor, 2013-ban]]
[[Fájl:Vienna 2012-05-26 - Europe for Tibet Solidarity Rally 194 HH sequence s.jpg|bélyegkép|Tendzin Gyaco [[Bécs]]ben, 2012-ben]]
===Abortusz===
A dalai láma árnyalt és viszonylag rugalmas véleményt formált az [[Terhességmegszakítás|abortusszal]] kapcsolatban. Magyarázata szerint a buddhista fogadalmak nézőpontjából az abortusz [[emberölés|gyilkosság]]nak számít.<ref>{{cite web|author=Gary Stivers |url=http://www.sunvalleyonline.com/news/article.asp?ID_Article=1146|title=Dalai Lama meets Idaho’s religious leaders|publisher=Sunvalleyonline.com|date=2005-09-15|accessdate=2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081025010504/http://www.sunvalleyonline.com/news/article.asp?ID_Article=1146|archivedate=2008-10-25}}</ref> Kiemelte ugyanakkor, hogy bizonyos terhességmegszakításokat etikusan elfogadhatónak lehet tekinteni, „amennyiben biztosan tudni lehet, hogy az anyaméhben lévő gyermek szellemileg visszamaradott lenne, vagy ha a szülés komoly egészségügyi veszélyt jelentene mind az édesanya, mind a csecsemő számára” – ezért minden egyes eset egyedi és külön meg kell vizsgálni pontosan az adott körülményeket.<ref>{{cite news|author=Claudia Dreifus|work=New York Times|date=28 November 1993|url=http://www.tibet.ca/en/newsroom/wtn/archive/old?y=1993&m=12&p=5_1|title=New York Times Interview with the Dalai Lama|accessdate=31 March 2009| archiveurl = http://www.webcitation.org/5gQKhCcto|archivedate = 2009-04-30| deadurl=no}}</ref>

===Demokrácia, erőszakmentesség, vallásharmónia és Tibet kapcsolata Indiával===

Tendzin Gyaco társadalmi-gazdasági szempontból a mai napig marxistának tartja magát – „A kapitalista országokban egyre nő a szakadék a gazdagok és a szegények között. A marxizmusban az egyenlő elosztáson van a hangsúly”.<ref>{{cite web|url=http://timesofindia.indiatimes.com/india/I-am-a-Marxist-Dalai-Lama-says/articleshow/45870660.cms|publisher= Times of India|title= I am a Marxist, Dalai Lama says|date=2015-01-13|accessdate= 2015-04-24}}</ref> Ugyanakkor, úgy véli, hogy még mindig a demokrácia a legjobban működő rendszer az emberi jogok érvényesítése szempontjából.<ref>{{cite web|url=http://www.dalailama.com/messages/environment/politics-and-environment|publisher=Dalailama.com| title= Politics and Environment: An Interview|accessdate= 2015-04-24}}</ref>
A dalai láma gyakran hangoztatja, hogy India üzenetét hordozza, amikor az előadásai alkalmával az erőszakmentességről és a vallásharmóniáról beszél – „Az ősi indiai gondolkodásmód küldötte vagyok”. Azt mondja, hogy Indiában mély gyökerei vannak a demokráciának. Rendszeresen adózik tisztelettel India előtt, amikor Indiát nevezi Tibet „gurujának” (tanítómester). Ezt azzal indokolja, hogy a 8. században a [[Nálanda]] egyetemről nagy buddhista tudósok, mint például [[Nágárdzsuna]], érkeztek Tibetbe, hogy a buddhizmust hirdessék. Nyugati tudósokra hivatkozva gyakran említi meg, hogy az előző évszázadban mintegy 200 millióan vesztették életüket a háborúkban, sok országnak ment tönkre a gazdasága, az évszázad „az erőszak, a háború és a vérengzés évszázadának” nevezhető. Ennek kapcsán szokta megemlíteni beszédeiben, hogy az erőszakmentességet aktívan képzeli el, amelyben kulcsszerepet játszik a párbeszéd – „Legyen a 21. század a tolerancia és a párbeszéd évszázada”.<ref>{{cite web|url=http://archive.indianexpress.com/news/dalai-lama-inaugurates-6day-world-religions-.../407503|publisher=India Express|title=I'm messenger of India's ancient thoughts: Dalai Lama|date=2009-01-07|accessdate=2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525074511/http://archive.indianexpress.com/news/dalai-lama-inaugurates-6day-world-religions-.../407503|archivedate=2015-05-25}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.hindustantimes.com/india-news/i-m-messenger-of-india-s-ancient-thoughts-the-dalai-lama/article1-476436.aspx|publisher=Hindustan Times|title=I'm messenger of India's ancient thoughts: The Dalai Lama |accessdate= 2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525075121/http://www.hindustantimes.com/india-news/i-m-messenger-of-india-s-ancient-thoughts-the-dalai-lama/article1-476436.aspx|archivedate=2015-05-25|language=angol}}</ref>

1993-ban a dalai láma az [[Emberi jogok világkonferenciája]] meghívott vendége volt, amelyen beszédének címe az ''Emberi jogok és az egyetemes felelősség'' volt.<ref>{{cite web|last1=Yeshe|first1=Jamphel|title=Address by His Holiness The XIV Dalai Lama Of Tibet To the United Nations World Conference On Human Rights|url=http://www.subliminal.org/tibet/responsibility.html|accessdate=10 October 2014}}</ref>

2013-ban nyíltan kritizálta azokat a buddhista szerzeteseket, akik abban az évben megtámadtak muszlim kisebbségben élő burmaiakat – „Tényleg, elképzelhetetlen a vallás nevében megölni embereket, nagyon szomorú”.<ref>{{cite news |url=http://www.reuters.com/article/2013/05/07/us-usa-dalailama-idUSBRE9460RC20130507 |title=Dalai Lama decries Buddhist attacks on Muslims in Myanmar |publisher=Reuters |date=7 May 2013 |accessdate=12 October 2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150610233712/http://www.reuters.com/article/2013/05/07/us-usa-dalailama-idUSBRE9460RC20130507 |archivedate=2015-06-10 }}</ref>

===Étrend és állatjogok===
{{quote|Az emberek úgy tekintenek az állatokra, mintha azok zöldségek volnának, és ez nem helyes. Meg kell változtatnunk az emberek gondolkodását az állatokkal kapcsolatban. Én buzdítom a tibeti és nem tibeti embereket, hogy mozduljanak el a vegetáriánus étrend felé, amely nem okoz szenvedést.<ref>{{cite web|url=http://www.universalcompassion.org/ |title=Universal Compassion Movement |publisher=Universalcompassion.org |date=2010-11-25 |accessdate=17 July 2013}}</ref>}}

A dalai láma az együttérzést szorgalmazza az állatok irányában, és gyakran felveti, hogy az emberek próbálják ki a [[vegetarianizmus]]t, vagy legalább csökkentsék az elfogyasztott hús mennyiségét. Tibetben, ahol történelmileg a hús volt a leggyakoribb étel, a szerzetesek – a dalai lámákat is beleértve – mindenevők voltak. A 14. dalai láma húsfogyasztó családban nőtt fel, de áttért a vegetarianizmusra, miután emigránsként letelepedett Indiában, ahol a zöldségekhez sokkal könnyebben hozzá lehet jutni. Évekig nem fogyasztott húst, majd [[májgyulladás]]os fertőzést kapott és nagyon legyengült a szervezete. Az orvosai tanácsára elkezdett bizonyos napokon húst is fogyasztani. Évekkel később ismét megpróbált áttérni a vegetarianizmusra, ám egészségügyi okokból ismét csekély mennyiségben húsevésre kényszerült.<ref>{{cite web|url= http://www.dalailama.com/messages/transcripts/barkha-dutt-interview-ndtv/barkha-dutt-interview-ndtv-continued|publisher= Dalailama.com|title= Barkha Dutt of NDTV Interview|accessdate= 2015-04-24|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150419044518/http://dalailama.com/messages/transcripts/barkha-dutt-interview-ndtv/barkha-dutt-interview-ndtv-continued|archivedate= 2015-04-19}}</ref>

===Gazdaság===
A dalai láma [[Marxizmus|marxistának]] vallja magát, és így fogalmazott meg kritikát a [[kapitalizmus]]sal szemben.<ref name="angrymarxist">{{cite web|title=The (Justifiably) Angry Marxist: An interview with the Dalai Lama |url=http://www.tricycle.com/blog/justifiably-angry-marxist-interview-dalai-lama|publisher=Tricycle: The Buddhist Review|accessdate=6 September 2013}}</ref><ref name="GuardMarx"/><ref>{{cite web|author=Catherine Phillips|url=http://www.newsweek.com/i-am-marxist-says-dalai-lama-299598 |title=‘I Am Marxist’ Says Dalai Lama|publisher= Newsweek|date=2015-01-30|accessdate= 2015-04-24}}</ref>

{{quote|„Nemcsak szocialista vagyok, de enyhén baloldali is, tehát kommunista. Gazdaságelméleti szempontból marxista vagyok. Azt hiszem, sokkal inkább baloldali vagyok, mint a kínai vezetők [hatalmas nevetésben tör ki]. Ők kapitalisták.”<ref name="angrymarxist"/>}}

Fiatal korában hallott először a [[kommunizmus]]ról, de csak a kommunista [[Mongólia]] pusztításaival kapcsolatosan. Csak jóval később, [[peking]]i látogatása alkalmával ismerkedett meg a marxista elmélettel.<ref>{{cite web|url=http://www.dalailama.com/news/post/1102-condolence-message-from-his-holiness-the-dalai-lama-at-the-passing-away-of-baba-phuntsog-wangyal|title=Condolence Message from His Holiness the Dalai Lama at the Passing Away of Baba Phuntsog Wangyal|author=Dalai Lama|authorlink=Tendzin Gyaco|date=2014-03-30|accessdate=3 May 2014|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140408001643/http://www.dalailama.com/news/post/1102-condolence-message-from-his-holiness-the-dalai-lama-at-the-passing-away-of-baba-phuntsog-wangyal|archivedate=2014-04-08}}</ref> Akkoriban – mondja – „annyira vonzódtam a marxizmushoz, hogy ki is fejeztem szándékomat, hogy én is a [[Kínai Kommunista Párt]] tagja szeretnék lenni”. Nagyra becsülte az önfenntartás és az egyenlő elosztás elméletét. Mindazonáltal úgy tartja, hogy Kína nem alkalmazta alaposan az „igazi marxista politikát”,<ref>{{Cite news|url=http://content.time.com/time/world/article/0,8599,2053819,00.html|title=Long Trek to Exile For Tibet's Apostle|author=14th Dalai Lama|date=1999-09-27|accessdate=29 August 2010|publisher=Time|volume=154|number=12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528085119/http://content.time.com/time/world/article/0,8599,2053819,00.html|archivedate=2015-05-28|lnaguage=angol}}</ref> és a Szovjetunióhoz hasonló kommunista államok „sokkal jobban törődtek a szűk nemzeti érdekeikkel, mint a [[Első Internacionálé|nemzetközi munkásszövetséggel]]”.<ref name="TibetMarx">{{cite web|url=http://hhdl.dharmakara.net/hhdlquotes1.html|title=Tibet and China, Marxism, Nonviolence|publisher=Hhdl.dharmakara.net|accessdate=2 May 2010}}</ref> Ezen túl úgy tartja, hogy a történelmileg marxista államok túl nagy hangsúlyt fektettek az uralkodó osztály elpusztítására, és nem szenteltek elegendő figyelmet az együttérzésre.<ref name = "TibetMarx"/> Ennek ellenére a kapitalizmusnál többre tartja a marxizmust, mert nézete szerint az előbbinél csak a nyereségszerzés számít, az utóbbinál pedig a „morális etika”.<ref>{{Cite news|url=http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/tibet/7747371/Marxist-Dalai-Lama-criticises-capitalism.html|title='Marxist' Dalai Lama criticises capitalism|date=2010-05-20|accessdate=28 August 2010 |publisher=The Sunday Telegraph|location=London}}</ref> 1993-ban a következőket mondta:
{{quote|Az összes közgazdaságtani elmélet közül a marxista gazdasági rendszer morális elvekre, a kapitalizmus pedig a növekedésre és a jövedelmezőségre épül. A marxizmus a vagyon egyenlő arányú elosztását, illetve a [[termelőeszköz]]ök igazságos használatát tartja fontosnak és egyaránt törődik a munkásosztály sorsával – amely az emberek többségét jelenti –, valamint a nem kiváltságos és szükséget szenvedők sorsával. Ezen felül nem hagyja figyelmen kívül kisebbségi kizsákmányolás áldozatait sem. Emiatt tetszik nekem ez a rendszer, és igazságosnak tűnik. Nemrégiben olvastam egy írást, amelyben őszentsége a római pápa is a marxizmus pozitív aspektusairól beszélt.<ref name="GuardMarx">{{cite web|url=http://www.theguardian.com/commentisfree/belief/2011/jun/20/dalai-lama-marxist-buddhism |title=Of course the Dalai Lama's a Marxist|author= Halliwell|publisher=The Guardian|date= 2011-06-20|accessdate= 2015-04-24}}</ref><ref name = "TibetMarx"/>}}

===Környezet===
A dalai láma rendszeresen felszólal a környezetvédelemmel kapcsolatban. Rámutatott, hogy Ázsia több folyója Tibetből ered, és a [[Himalája]] olvadó gleccserei miatt jelentős problémák jelentkezhetnek azokban az országokban, amelyeken keresztülfolynak ezek a folyók.<ref name="global">{{Cite news|url=http://www.smh.com.au/environment/think-global-before-local-dalai-lama-20091130-k17b.html|title=Think global before local: Dalai Lama|first=Joyce|last=Morgan|date=2009-12-01|accessdate=28 August 2010 |work=The Sydney Morning Herald}}</ref> Nagy örömmel fogadta azt a kínai törvényt, amely megtiltotta a tibeti erdők kiirtását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek a törvények a korrupció miatt kijátszhatók.<ref>{{Cite news|url=http://www.terradaily.com/reports/Dalai_Lama_bemoans_deforestation_of_Tibet_999.html|title=Dalai Lama bemoans deforestation of Tibet|agency=[[Agence France-Presse]]|date=2007-11-21|accessdate=28 August 2010}}</ref> Kijelentette, hogy „a környezetvédelem a mindennapi életünk részévé kellene, hogy váljon”;<ref>{{cite web|url=http://www.archive.org/details/DalaiLama_2006_09_19|title=His Holiness the Dalai Lama's Address to the University at Buffalo|publisher=Archive.org|accessdate=2 May 2010}}</ref> személy szerint azzal mutat példát, hogy kád helyett zuhanyozik, és lekapcsolja maga után a lámpát, amint elhagyja a helyiséget.<ref name="global"/> 2005 környékén kampányba kezdett a vadállatok védelme érdekében, amelynek keretében kiadott egy vallási szabályzatot, amely tiltja a tigris- és a leopárdbőrből készült ruházatot.<ref>{{Cite news|title=Dalai Lama Campaigns to End Wildlife Trade|date=8 April 2005|publisher=ENS|url=http://www.ens-newswire.com/ens/apr2005/2005-04-08-01.asp|accessdate=2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924001013/http://www.ens-newswire.com/ens/apr2005/2005-04-08-01.asp|archivedate=2015-09-24}}</ref><ref>{{Cite news|title=Reports Fur Flies Over Tiger Plight|author=Justin Huggler|work=New Zealand Herald|date=18 February 2006|url=http://www.tew.org/archived/wildlife.skins.issue.html|accessdate=2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071013141142/http://tew.org/archived/wildlife.skins.issue.html|archivedate=2007-10-13}}</ref> Támogatja a bálnavadászat elleni fellépést, ugyanakkor kritikával illet bizonyos aktivista csoportokat.<ref>{{Cite news|url=http://www.ens-newswire.com/ens/jun2010/2010-06-23-02.html|title=Dalai Lama Reminds Anti-Whaling Activists to Be Non-Violent|location=[[Tokió]]|date=2010-06-23|accessdate=28 August 2010|agency=Environment News Service|archívurl=https://web.archive.org/web/20201012091040/http://www.ens-newswire.com/ens/jun2010/2010-06-23-02.html|archívdátum=2020-10-12}}</ref> A [[2009-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény konferencia]] előtt arra buzdította a nemzeti vezetőket, hogy tegyék félre a nemzeti érdekeket és együttesen lépjenek fel a [[klímaváltozás]] negatív hatásaival szemben.<ref>{{Cite news|url=http://www.reuters.com/article/2009/11/30/us-australia-carbon-dalailama-idUSTRE5AT16B20091130|title=Dalai Lama says climate change needs global action|location=Sydney|date=2009-11-30|accessdate=28 August 2010 |agency=[[Reuters]]|first=Michael|last=Perry|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528085221/http://www.reuters.com/article/2009/11/30/us-australia-carbon-dalailama-idUSTRE5AT16B20091130|archivedate=2015-05-28|language=angol}}</ref>

===Szexualitás===
{{lásd még|Buddhizmus és a szexualitás}}
A gyermekkora óta szerzetesként élő dalai láma szerint a szex gyorsan múló kielégülést okoz, és később problémákhoz vezet, míg a szerzetesi szüzességi fogadalom „több függetlenséget és több szabadságot” azaz jobb életet kínál.<ref>{{cite web|url=http://www.breitbart.com/video/2014/03/05/the-dalai-lama-is-cool-with-same-sex-marriage/ |publisher= Breitbart.com|title=Dalai Lama Is OK with Same Sex Marriage|accessdate= 2015-04-24}}</ref> Megfigyelése szerint a házaséletből származó problémák olykor öngyilkossághoz vagy gyilkossághoz is vezetnek.<ref name=Teleg>{{cite news|author=Published: 5:18&nbsp;pm GMT 29 November 2008|url=http://www.telegraph.co.uk/news/religion/3534994/Sexual-intercourse-spells-trouble-says-Dalai-Lama.html|title=Sexual intercourse spells trouble, says Dalai Lama|publisher=Telegraph.co.uk|date=2008-11-29|accessdate=2010-05-02|location=[[London]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528085408/http://www.telegraph.co.uk/news/religion/3534994/Sexual-intercourse-spells-trouble-says-Dalai-Lama.html|archivedate=2015-05-28|language=angol}}</ref> Kifejtette, hogy az összes vallás hasonlóan vélekedik a házasságtörésről.<ref name="foxsports1">{{cite web|url=http://www.foxsports.com/golf/story/The-Dalai-Lama-comments-on-Tiger-Woods%2527-scandal|title=The Dalai Lama comments on Tiger Woods' scandal|publisher=FOX Sports|date=2010-02-20|accessdate=2010-05-09|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528085718/http://www.foxsports.com/golf/story/The-Dalai-Lama-comments-on-Tiger-Woods%2527-scandal|archivedate=2015-05-28|language=angol}}</ref>

A hagyományos buddhista nézőpontot a helyes szexuális viselkedésről a következőképpen magyarázta: a megfelelő szervet a megfelelő szervbe, megfelelő időben. Ezt úgy értelmezték, hogy az orális, a kézi és az anális közösülés (homoszexuális és heteroszexuális) helytelennek számít a buddhizmusban. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mai modern időkben minden közös akaratból történő szexuális aktus, amellyel nem bántanak másokat, etikusan elfogadható, és hozzátette, hogy a társadalomnak nem szabadna diszkriminálni a meleg nőket és férfiakat, hanem szekuláris szempontból el kellene fogadni és tisztelni kellene őket.<ref>{{cite web|url= http://www.religioustolerance.org/hom_budd2.htm|publisher= Religious Tolerance|title= The Buddhist religion and homosexuality|accessdate= 2015-04-24|archiveurl= https://web.archive.org/web/20210317083002/https://www.religioustolerance.org/hom_budd2.htm|archivedate= 2021-03-17}}</ref> Egy 1994-es ''OUT Magazine'' által készített interjúban a dalai láma világossá tette, hogy „ha valaki odajön hozzám és megkérdezi, hogy a [[homoszexualitás]] rendben van-e vagy sem, akkor megkérdezem tőle, hogy 'mi a partnered véleménye erről?' Ha mindketten beleegyeztek, akkor azt hiszem az a válaszom, 'ha két férfi vagy két nő önakaratából beleegyezik és mindkettőjük elégedettségével történik, anélkül, hogy másokat bántanának ezzel, akkor rendben van'”.<ref>{{cite web|url=http://www.hawaiifreepress.com/ArticlesMain/tabid/56/ID/10443/Dalai-Lama-ldquoThey-want-me-to-condone-homosexualityhellipa-relationship-between-two-men-is-wrongrdquo.aspx|publisher= Hawaii Free Press|title= Dalai Lama: “They want me to condone homosexuality…a relationship between two men is wrong.”|author=Andrew Walden|accessdate= 2015-04-24}}</ref> Ugyanakkor a ''CBC News: Sunday'' egyik műsorában adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a buddhizmusban a homoszexualitás is a helytelen szexuális magaviseletek közé tartozik.<ref>{{cite web|publisher=The Huffington Post|date=2009-07-13|title= Gay Marriage: What Would Buddha Do?|url= http://www.huffingtonpost.com/james-shaheen/gay-marriage-what-would-b_b_230855.html|accessdate= 2015-04-24}}</ref> Hasonlóan nyilatkozott a kanadai ''Vancouver Sun'' számára is.<ref>{{cite web|publisher=LifeSiteNews|title=The Dalai Lama, Like the Pope, Says Gay Sex is “Sexual Misconduct”|url=https://www.lifesitenews.com/news/editorial-the-dalai-lama-like-the-pope-says-gay-sex-is-sexual-misconduct|date=2007-11-02|accessdate= 2015-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525075639/https://www.lifesitenews.com/news/editorial-the-dalai-lama-like-the-pope-says-gay-sex-is-sexual-misconduct|archivedate=2015-05-25}}</ref>

Az 1996-os ''A dogmán túl'' című könyvében a következőképpen írta le a helyes szexuális magaviselet hagyományos buddhista meghatározását: „Egy szexuális cselekedetet helyesnek nevezhetünk akkor, ha a pár a szexuális közösülésre való szerveiket használják és semmi mást… A homoszexualitás, történjen férfiak vagy nők között, önmagában nem helytelen. Ami helytelen, az az előzőekben helytelenként meghatározott szervek használata szexuális érintkezés céljából.”<ref>{{cite book|author=Tendzin Gyaco|title=Beyond Dogma |url=https://archive.org/details/beyonddogmadialo00bsta|publisher=North Atlantic Books|year= 1996|isbn=978-1556432187}}</ref> 1997-ben kifejtette, hogy a tanítás alapja ismeretlen volt számára. Közvetítette saját szándékát, hogy megfontolja annak a lehetőségét, hogy némely tanítás csak valamilyen kulturális vagy történelmi kontextusra vonatkozik.<ref>{{cite web|url= http://www.quietmountain.org/links/teachings/gayrites.htm|publisher= Bay Area Reporter|title= "Dalai Lama Urges 'Respect, Compassion, and Full Human Rights for All', including Gays"|author= Conkin, Dennis|date= 1997-06-19|accessdate= 2015-04-24|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150502073237/http://www.quietmountain.org/links/teachings/gayrites.htm|archivedate= 2015-05-02}}</ref>

A dalai láma együttérzését fejezte ki a meleg, a biszexuális és a transzszexuális beállítottságú emberekkel szemben elkövetett erőszakos cselekedetekkel kapcsolatban, és toleranciára és az emberi jogok tiszteletben tartására buzdított.<ref>{{cite web|publisher= WORLD, 24/04/2006|title= His Holiness the Dalai Lama issues statement in support of human rights of lesbian, gay, bisexual and transgender people|url= http://ilga.org/press-release/|accessdate= 2015-04-24|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524153803/http://ilga.org/press-release/|archivedate= 2015-05-24}}</ref>

===A nők jogai===
A nemiséggel és a nőkkel kapcsolatban a dalai láma több alkalommal nevezte magát [[Feminizmus|feministának]].<ref>{{cite news|last=Conniff|first=Tamara|url=http://www.huffingtonpost.com/tamara-conniff/the-dalai-lama-proclaims_b_297285.html|title=The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis|publisher=www.huffingtonpost.com|date=23 September 2009|accessdate=20 September 2011}}</ref>

Úgy véli, hogy a nők természetüknél fogva együttérzőbbek annál az oknál fogva, hogy biológiailag képesek gyermeket szülni és táplálni. Felszólította a nőket, hogy „teremtsenek és vezessenek egy együttérzőbb világot”.<ref>{{cite news|url=http://www.huffingtonpost.com/tamara-conniff/the-dalai-lama-proclaims_b_297285.html |title=Tamara Conniff: The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis |publisher=Huffingtonpost.com |date= 23 September 2009|accessdate=17 July 2013}}</ref>

A dalai láma a Hamburgi Egyetemen tartott 2007-es ''Nők a buddhizmusban'' című előadáson a következőket mondta:
{{cquote|Hagyományosan a háborúkat férfiak indították, mivel úgy tűnik, hogy ők fizikailag jobban fel vannak szerelkezve az agresszív viselkedésre. A nők viszont sokkal inkább törődőek és érzékenyebbek mások kényelmetlenségére és fájdalmára. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők ugyanúgy képesek az agresszióra és a jószívűségre, különböznek abban, hogy a kettő közül melyik mutatkozik meg könnyebben. Ezáltal, ha a világi vezetők többsége nő volna, talán kevesebb veszélye lenne a háborúk kitörésének, és több együttműködés lehetne a globális törődés alapján – természetesen, léteznek nehéz esetek a nők között is! Én szimpatizálok a feministákkal, de nem elég egyszerűen csak kiabálniuk. Erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy pozitívan járuljanak hozzá a társadalomhoz.<ref name="berzinarchives.com">{{cite web|url=http://www.berzinarchives.com/web/en/archives/approaching_buddhism/world_today/summary_report_2007_international_c/part_4.html#n063b0e55a12ff6f34 |title=A Summary Report of the 2007 International Congress on the Women's Role in the Sangha: Bhikshuni Vinaya and Ordination Lineages – 4. rész: Harmadik nap és Őszentsége utolsó gondolatai |publisher=Berzinarchives.com |date= |accessdate=2011-11-05}}</ref>|}}

===Egészség===
2013 áprilisban az [[Észak-Írország|északír]] Derry városában rendezett „Az Együttérzés kultúrája” rendezvényen kifejtette a nyugodt tudat gyakorlásának fontosságát: „A melegszívűség kulcsfontosságú az egészséges egyének, családok és közösségek számára… A tudósok azt mondják, hogy az egészséges tudat kulcsfontosságú az egészséges test számára. Ha komolyan veszitek a saját egészségeteket, gondolkozzatok és minden telhetőt tegyetek meg a nyugodt tudat megőrzésére. Ez nagyon, nagyon fontos”.<ref>{{cite news|author=04/18/2013 5:23 pm EDT |url=http://www.huffingtonpost.com/2013/04/18/dalai-lama-culture-of-com_n_3111216.html |title=Dalai Lama 'Culture Of Compassion' Talk: Key To Good Health Is 'Peace Of Mind' (VIDEO) |publisher=Huffingtonpost.com |date=2013-04-18 |accessdate=17 July 2013}}</ref>

===Eutanázia===
A dalai láma véleménye szerint az [[eutanázia]] megengedhető azok számára, akik olyan kómában vannak, amelyből nem lehetséges a felépülés:
:Amikor megkérdezték a dalai lámát az eutanáziával kapcsolatban, azt mondta, hogy a buddhisták úgy tartják, hogy az élet értékes, főleg az emberi élet és hozzátette, hogy „azt hiszem, hogy (az eutanáziát) jobb elkerülni”.
:„Ugyanakkor azt gondolom, hogy a buddhista módszer az, hogy megítélje, hogy egy cselekedet helyes vagy helytelen, vagy megvizsgálja az érveket mellette és ellene.”
:Egy [[Kóma (orvostudomány)|kómában]] lévő emberről mesélt, akinek nem volt esélye a felépülésre, illetve egy asszonyról, akinek terhessége veszélyeztette a hasában lévő gyermek életét és a sajátjáét, amely által a nem cselekvés nagyobb áldozatokkal járna.
:„Azt hiszem, hogy buddhista nézőpontból ezek kivételes esetek” – mondta. „Emiatt jobb ha minden esetet egyenként megvizsgálunk.”<ref>http://www.tibet.ca/en/library/wtn/archive/old?y=1996&m=9&p=18_4 {{Wayback|url=http://www.tibet.ca/en/library/wtn/archive/old?y=1996&m=9&p=18_4 |date=20150416120120 }} tibet.ca - Canada Tibet Committee in the World Tibet Network News, dátum: 1996.09.18.</ref>

===Evolúciós elmélet===
Sok buddhista hallgatólagosan elfogadja az [[Evolúció|evolúciós elméletet]], mivel annak a legfontosabb [[Buddhizmus|buddhista]] tanítások nem mondanak ellent.<ref>{{cite web|url=http://www.pewforum.org/2009/02/04/religious-differences-on-the-question-of-evolution/|title=A vallások különbözősége az evolúció kérdéskörében|publisher=pewforum,org|date=2009-02-04|accessdate=2014-12-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525075423/http://www.pewforum.org/2009/02/04/religious-differences-on-the-question-of-evolution/|archivedate=2015-05-25|language=angol}}</ref><ref name="asma">{{cite web|last=Asma|first=Stephen|authorlink=|url= http://newsblogs.chicagotribune.com/religion_theseeker/2011/03/evolution-doesnt-bother-buddhists-.html |title=Evolution doesn't bother Buddhists (Az evolúció nem zavarja a buddhistákat)|publisher=Chicago Tribune|accessdate=December 13, 2014}}</ref> A világegyetem örökkévalóságáról és a végtelenségéről való kérdések azok közé tartoznak, amelyekre [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] nem válaszolt (lásd [[megválaszolatlan kérdések]]), mivel ezek a spekuláció kontraproduktív területei.<ref name="buddhanet">[http://www.buddhanet.net/e-learning/buddhism/bs-s16.htm Buddha bölcsessége és együttérzése (Buddha's Wisdom and Compassion)]</ref> A buddhisták nem foglalkoznak az ilyen jellegű kérdésekkel, mivel úgy tekintik, hogy ezek nem adnak semmit ahhoz, hogy valaki megszabadulhasson vagy megszabadíthasson másokat a szenvedéstől.<ref name="wildmind">{{cite web|url=http://www.wildmind.org/blogs/on-practice/buddhism-evolution|title=Four reasons Buddhists can love evolution|publisher=Wildmind|accessdate=December 13, 2014}}</ref> Ahhoz, hogy valaki elérje a [[Bodhi|megvilágosodást]], nem kell tudnia az élet eredetét és nem is kell egyetértenie Buddhával a tudományos kérdésekben.

A 14. dalai láma elutasítja a természetes kiválasztódáson nyugvó evolúciós elméletet:<ref>
{{cite book | title = A világegyetem egyetlen atomban (The Universe in a Single Atom : The Convergence of Science And Spirituality)| author = Dalai Lama | publisher= Random House | year=2005 | accessdate=April 20, 2014
|url= https://books.google.com/books?id=2H6A_c8fMbsC&dq=the+universe+in+a+single+atom+evolution&source=gbs_navlinks_s}}, p. 112</ref>
{{quote| Buddhista nézőpontból egy az élet eredetét magyarázó elmélettől egyáltalán nem kielégítő az, hogy ezek a változások csupán véletlenszerű eseményeknek köszönhetőek.{{jegyzet*|megjegyzés: hivatalos magyar fordítása még nem létezik}}}}
Lopez kifejti, hogy az [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületés]] folyamata (bármilyen nagy számban történjen és vonatkozhat bármely érző lényre a különböző birodalmakban) mindig a karmától függ, amely megmagyarázza a dalai láma nézőpontját.<ref>
{{cite book | title= Buddhism and Science: a Guide for the Perplexed | author = Donald S Lopez Jr
| publisher = University of Chicago Press | year = 2008 |isbn = 978-0226493121
|url = https://books.google.com/books?id=M1rTNRb5uA4C&dq=Buddhism+and+Science:+a+Guide+for+the+Perplexed&source=gbs_navlinks_s
| accessdate = December 13, 2014}}, p.146</ref>

==A vallás és az erkölcs==
A dalai láma „szekuláris etikának” nevezi a valóság tudományos vizsgálatára épülő, modern világnézetet, amelyben az egyetlen logikus viselkedésforma alapja az együttérzés, a tolerancia, a gondoskodás, a megbocsátás, stb. 2012. szeptember 10-én a következő üzenet jelent meg a dalai láma hivatalos [[facebook]] oldalán:
{{cquote|A világ összes fő vallása - azáltal, hogy a szeretetre, az együttérzésre, a türelemre, az elfogadásra és a megbocsátásra helyezi a hangsúlyt - képes rá és valóban támogatja a belső értékeket. Azonban a mai világban a vallásos etika már nem elegendő. Emiatt egyre inkább azt tartom biztosnak, hogy eljött az ideje, hogy találjunk egy spiritualitással és etikával kapcsolatos olyan gondolkodásmódot, amely túlmutat a vallásokon.''<ref>{{cite web |url= http://www.facebook.com/DalaiLama/posts/10151052842097616 |title= Dalai Lama|author= Dalai Lama|date= 10 September 2012|work= Facebook|publisher= Facebook|accessdate= 10 September 2012}}</ref>}}

==Magyarországi látogatásai==
A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt [[Magyarország]]on.<ref name="Alfahir"/> Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben.<ref name="Index.hu"/> Elsőként – útban Rómába, [[II. János Pál pápa|II. János Pál pápához]] – az 1982. szeptember 26-ról 27-ére virradó éjszakát töltötte hazánkban, a Magyar Népköztársaság kormányának vendégházában, ahol a kormány részéről [[Marjai József]], miniszterelnök helyettes fogadta. A repülőtéri váróban a mongol nagykövet mellett találkozott [[Hetényi Ernő]]vel, a Magyarországi Buddhista Misszió alapító vezetőjével.<ref>{{cite web|url= http://www.gerlo.hu/hvall/enci/magyarbuddha.html|publisher= Gerlo.hu|title= A buddhizmus Magyarországon|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://archive.today/20120802191144/http://www.gerlo.hu/hvall/enci/magyarbuddha.html|archivedate= 2012-08-02}}</ref> 1990. április 25–30. között Tendzin Gyaco több magyar buddhista egyház meghívására [[Budapest]]re látogatott. Ittléte alatt Csenrezig beavatást adott a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem]]en (ma Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a [[Szent István-bazilika (Budapest)|Szent István-bazilikában]] közös szertartáson vett részt [[Paskai László]] [[bíboros]]sal és a történelmi egyházak képviselőivel.<ref>{{cite web|url= http://mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/25-eve-toertent-a-magyarorszagi-rendszervaltozas-1990-aprilis-27-majus-3-kronologia|publisher= MTVA.hu|title= 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1990. április 27-május 3. - KRONOLÓGIA|accessdate= 2015-04-23|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524213634/http://mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/25-eve-toertent-a-magyarorszagi-rendszervaltozas-1990-aprilis-27-majus-3-kronologia|archivedate= 2015-05-24}}</ref> 1992. július 20–25. között, többek között a [[Csan|Csan Buddhista Egyház]] meghívására látogatott hazánkba. A Sportcsarnokban 4000 ember előtt tartott nyilvános előadást, a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgazdaságtudományi Egyetemen]] pedig buddhista tanítást adott. Ellátogatott [[Tar]]ra, ahol felszentelte a Karma Ratna Dargye Ling Egyház [[Kőrösi Csoma Sándor]]nak szentelt (a nagy magyar tudós halálának 150. évfordulójára készült) 13 méter magas [[Sztúpa|sztúpáját]].<ref>{{cite web|url=http://www.tarrdaniel.com/documents/WebDesign/DalaiLamaBudapest/rendezveny.html|publisher= Tarr Dániel| title= Őszentésge a Dalai Láma látogatása Budapesten|accessdate= 2015-04-23}}</ref> Egy évvel később fölszentelte a Bop Jon buddhista szerzetes jóvoltából [[Zalaszántó]]n felépített [[Zalaszántói sztúpa|36 méter magas sztúpát]], amely Európában a legnagyobb ilyen építmény volt. 1996. október 27–28-án a Budapest Klub meghívására újra Magyarországra látogatott, és több humán politikus, vallási vezető, tudós és művész társaságában aláírta a Planetáris Tudat Kiáltványát.<ref>{{cite web|url=http://bocs.hu/eletharm/bp-club3.htm|publisher= Bocs.hu| title= KIÁLTVÁNY A PLANETÁRIS TUDATRÓL|accessdate= 2015-04-23}}</ref> Másnap az Építők Kongresszusi Központjában tartott nyilvános előadást. 2000. október 12–14. között a [[Közép-európai Egyetem]] és Tibetet Segítő Társaság meghívására érkezett az országba a 14. dalai láma, ez alkalomból [[Orbán Viktor]] miniszterelnök is fogadta. Első nap az egyetemen tartott sajtótájékoztatót, majd magyarul megjelenő könyvét mutatta be a Libri Könyvpalotában. 13-án a Sportcsarnokban tartott előadást, másnap pedig ugyanott buddhista tanítást adott. 14-én délután [[Pannonhalma|Pannonhalmán]], a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|bencés apátságban]] találkozott [[Várszegi Asztrik]] főapáttal és beszédet mondott a kolostor templomában.<ref>{{cite web|url= http://korunk.org/?q=node/6464|publisher= Korunk| title= Pannonhalma a magyar kultúrában|accessdate= 2015-04-23}}</ref> 2010-ben több mint tízezer ember előtt tartott előadást a Sportarénában. [[Demszky Gábor]] akkori főpolgármester a budapesti városházán [[Budapest díszpolgára|Budapest díszpolgárává]] avatta a dalai lámát. A láma beszédében arról beszélt, hogy a 21. század a dialógus évszázadává is válhat.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/itthon/20100918-a-dalai-lama-budapesti-eloadasa-tibet-buddhizmus.html|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|title= Bejött a pestieknek a láma kisfiús bája|date=2010-09-18|accessdate= 2015-05-22}}</ref>

== Díjak, kitüntetések ==
[[Fájl:Dalai Lama Congressional Medal.jpg|bélyegkép|jobbra|A [[Kongresszusi Aranyérem]], melyet a dalai láma 2006-ban kapott]]
{{Fő|A 14. dalai láma díjainak és elismeréseinek listája}}
A dalai láma díjainak és elismeréseinek száma meghaladja a százötvenet, amelyből több mint ötven tiszteletbeli doktori cím.<ref name="Díjai 2000-2015">{{cite web|url= http://dalailama.com/biography/awards-honors|publisher= Dalailama.com|title= Awards & Honors: 2000 - 2013|accessdate= 2015-05-22|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150522055846/http://www.dalailama.com/biography/awards-honors|archivedate= 2015-05-22}}</ref><ref name="Díjai 1957-1999">{{cite web|url= http://dalailama.com/biography/awards-honors/1957---1999|publisher= Dalailama.com|title= Award & Honors: 1957 - 1999|accessdate= 2015-05-22|archiveurl= https://web.archive.org/web/20150524095846/http://dalailama.com/biography/awards-honors/1957---1999|archivedate= 2015-05-24}}</ref> Ezek között szerepelnek díszpolgári, tiszteletbeli doktori és professzori elismerések, életműdíjak, medálok és aranyérmek. Az egyik legjelentősebb elismerését 1989. december 10-én kapta, amikor a [[Nobel-békedíj]]at neki ítélte a svéd Nobel-bizottság. 2006. június 22-én egyike lett annak a négy embernek, akik megkapták a díszpolgárságot a kanadai kormányzótól.<ref>{{cite web|url=http://www.stop.hu/m/kulfold/a-dalai-lama-kanadai-allampolgar-lett/59619/|title=Kanada állampolgárságot adott a dalai lámának|accessdate=2015-06-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150707232608/http://www.stop.hu/m/kulfold/a-dalai-lama-kanadai-allampolgar-lett/59619/|archivedate=2015-07-07}}</ref> 2010. szeptember 18-án, hetedik magyarországi tartózkodása során átvehette [[Budapest díszpolgára]] címét.<ref>{{cite web|url=http://www.hir24.hu/kulfold/2010/09/18/budapest-diszpolgara-lett-a-dalai-lama/|title=Budapest díszpolgára lett a dalai láma|publisher=hir24.hu|accessdate=2010-09-18|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525074139/http://www.hir24.hu/kulfold/2010/09/18/budapest-diszpolgara-lett-a-dalai-lama/|archivedate=2015-05-25}}</ref> Ugyanígy díszpolgára számos európai nagyvárosnak, többek között például [[Varsó]]nak,<ref name="Varsó és Vroclav">{{cite web|url=http://nol.hu/kulfold/varso_diszpolgara_lett_a_dalai_lama-343230|publisher=[[Népszabadság]] Online|title=Varsó díszpolgára lett a dalai láma|accessdate=2015-05-24}}</ref> [[Wrocław]]-nak<ref name="Varsó és Vroclav"/> [[Párizs]]nak, [[Róma|Rómának]]<ref>{{cite web|url=http://www.hirszerzo.hu/cikk.roma_diszpolgarava_avatja_a_dalai_lamat_.94264.html|title=Róma díszpolgárává avatja a dalai lámát|date=2009-01-16|accessdate=2009-03-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090119060334/http://www.hirszerzo.hu/cikk.roma_diszpolgarava_avatja_a_dalai_lamat_.94264.html|archivedate=2009-01-19}}</ref> és [[Velence (Olaszország)|Velencének]].<ref>{{cite web|url=http://hvg.hu/vilag/20090116_dalai_lama_roma_diszpolgar.aspx|title=Római díszpolgár lesz a dalai láma|accessdate=2009-03-06|format=ASPX|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090118044350/http://hvg.hu/vilag/20090116_dalai_lama_roma_diszpolgar.aspx|archivedate=2009-01-18}}</ref>

=== Nobel-békedíj ===
1989. december 10-én a [[dalai láma]] elnyerte a Nobel-békedíjat. A bizottság elismerte fáradozását a [[Tibet]] szabadságáért folytatott küzdelemben és az erőszak helyett a békés megoldásért tett erőfeszítéseit. A Nobel-bizottság elnöke azt mondta, hogy részben [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]] emlékének szól a díj. Elfogadó beszédében a dalai láma kritizálta Kínát az 1989-es [[Mennyei béke tere|Tiananmen téri]] diáktüntetések erőszakos elfojtása miatt. Azt mondta, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak. Beszédének középpontjában az állt, hogy kiemelten fontosnak tartja az erőszakmentességet, valamint reméli, hogy tud majd párbeszédet kezdeményezni Kínával, és sikerül megoldást találni a problémára.<ref name="NY Times - Nobel"/><ref>{{cite web|url=http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/1989/lama-facts.html|publisher=Nobelprize.org|title= The 14th Dalai Lama - Facts|accessdate= 2015-05-22}}</ref>

2006 óta évente megrendezik a [[Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozója|Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozóját]] a [[Nobel-békedíjasok listája|Nobel-békedíjasok]] számára. A csúcstalálkozót [[Vadim Zagladin]] és a Gorbacsov alapítvány kezdeményezte. A találkozók elnöke az egykori szovjet elnök és Nobel-békedíjas [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Mihail Gorbacsov]], valamint [[Walter Veltroni]], Róma korábbi polgármestere. A rendezvényt egy állandó jelleggel működő titkárság szervezi, amelyet 2006-ban alapítottak nonprofit szervezetként. A találkozókat 1999 óta minden évben megtartották.

A 14. világ-csúcstalálkozót 2014 októberében tartották volna a [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai]] [[Fokváros]]ban. Azonban a rendezvény mégsem került megrendezésre, mert a Nobel-békedíjasok többsége lemondta a találkozót, mintegy tiltakozva az ellen, hogy a dél-afrikai kormány nem adta meg a vízumot (nem először) Tendzin Gyacónak, a 14. dalai lámának.<ref>{{Cite web|url = http://www.news24.com/SouthAfrica/News/SA-Nobel-Peace-summit-cancelled-reports-20141001|title = SA Nobel Peace summit cancelled - reports|date = 1 October 2014|accessdate = 1 October 2014|website = News24|publisher = |last = |first = |archiveurl = https://web.archive.org/web/20141004022234/http://www.news24.com/SouthAfrica/News/SA-Nobel-Peace-summit-cancelled-reports-20141001|archivedate = 2014-10-04}}</ref> A jelentések szerint [[Kína]] megköszönte Dél-Afrikának, hogy nem adott vízumot a dalai lámának.<ref>{{Cite web|url=http://www.news24.com/Archives/City-Press/China-thanks-SA-over-Dalai-Lama-visa-20150429|title=China ‘thanks’ SA over Dalai Lama visa|date =2014-09-05|accessdate=2014-10-02|publisher=news24.com|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150525080706/http://www.news24.com/Archives/City-Press/China-thanks-SA-over-Dalai-Lama-visa-20150429|archivedate=2015-05-25}}</ref> A 2014-es világ-csúcstalálkozót végül az év végén tartották meg [[Róma|Rómában]].<ref>{{cite web |url=http://www.nobelforpeace-summits.org/the-world-summit-of-nobel-peace-laureates/rome-2014/ |publisher=nobelforpeace-summits.org |title=Peace. Living it! |accessdate=2015-04-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170222170334/http://www.nobelforpeace-summits.org/the-world-summit-of-nobel-peace-laureates/rome-2014/ |archivedate=2017-02-22 }}</ref>

==Utódlás és reinkarnáció==
2011. szeptember 24-én a dalai láma a következő közleményt adta ki a [[Újjászületés (buddhizmus)|reinkarnációjával]] kapcsolatban:
<blockquote>Amikor 90 éves körül leszek, egyeztetni fogok a tibeti buddhista hagyomány magas rangú lámáival, a tibeti néppel és más, a tibeti buddhizmust követő emberekkel, hogy a dalai láma intézménye folytatódjék-e vagy sem. Ilyen alapon fogunk döntést hozni. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a dalai láma hagyományvonalát folytatni kell, és tényleg szükség lesz egy 15. dalai lámára, akkor ennek a felelőssége elsősorban a Dalai Láma Gaden Phodrang Alapítvány érintett tisztségviselőié lesz. Nekik kell majd egyeztetni a tibeti buddhista hagyományok különböző vezetőivel és a megbízható, fogadalmat tett dharma-védelmezőkkel, akik elválaszthatatlanul kötődnek a dalai lámák hagyományvonalához. Ezektől az érintett személyektől kell tanácsot és útmutatást kérniük, és a kutatást és a felismerési eljárást a múlt hagyományainak megfelelően kell végezniük. Egyértelmű írásos instrukciókat fogok hagyni ezzel kapcsolatban. Emlékezzenek rá, hogy a reinkarnáció felismerésének eme jogilag elfogadott módszere mellett semmilyen más felismerés vagy elfogadás nem történhet politikai okokból, beleértve a [[Kína|Kínai Népköztársaságot]] is.<ref>{{cite web|url=http://www.dalailama.com/news/post/753-statement-of-his-holiness-the-fourteenth-dalai-lama-tenzin-gyatso-on-the-issue-of-his-reincarnation|publisher=Dalailama.com|title=A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco nyilatkozata a saját reinkarnációjával kapcsolatban|date=2011-09-24|accessdate=2015-05-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130204002812/http://www.dalailama.com/news/post/753-statement-of-his-holiness-the-fourteenth-dalai-lama-tenzin-gyatso-on-the-issue-of-his-reincarnation|archivedate=2013-02-04}}</ref> </blockquote>

2011. október 3-án a dalai láma megismételte a nyilatkozatát a kanadai CTV News-nak tett interjújában. Elmondta, hogy a reinkarnáció alapján történő utódlását célzó kínai törvények nem befolyásolják a döntését. Hozzátette, hogy természetesen a következő élete csak rajta múlik, senki máson, illetve kihangsúlyozta, hogy ez nem politikai kérdés.<ref>{{cite web |publisher=CTV |title=CTV Exclusive: Dalai Lama will choose successor |date=3 October 2011 |url=http://www.ctvnews.ca/old-ctv-national-news/ctv-exclusive-dalai-lama-will-choose-successor-1.706189 |deadurl=no |accessdate=27 June 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141006101945/http://www.ctvnews.ca/old-ctv-national-news/ctv-exclusive-dalai-lama-will-choose-successor-1.706189 |archivedate=2014-10-06 }}</ref>

A német ''Welt am Sonntag'', német lapnak adott 2014. szeptember 7-i interjújában a dalai láma kijelentette, hogy a dalai láma intézménye fennállásának öt évszázada során megszolgálta a célját, a jelenlegi dalai láma igen népszerű és talán célszerű lenne egy népszerű dalai lámával befejezni a hagyományvonalat.<ref>{{cite web |publisher=Aljazeera |title=Dalai Lama says successor not required |date=7 September 2014 |url=http://www.aljazeera.com/news/southasia/2014/09/dalai-lama-says-successor-not-required-20149861149282451.html |deadurl=no |accessdate=9 September 2014}}</ref>

A kínai kormány válaszul azt üzente, hogy a 14. dalai láma döntésétől függetlenül ők megválasztanák a saját dalai lámájukat.<ref>{{cite web |publisher=The Wire |title=China Will Make the Dalai Lama Reincarnate Whether He Likes It or Not |date=10 September 2014 |url=http://www.thewire.com/global/2014/09/china-will-make-the-dalai-lama-reincarnate-whether-he-likes-it-or-not/380003/ |deadurl=no |accessdate=12 September 2014 |archívurl=https://web.archive.org/web/20150421163624/http://www.thewire.com/global/2014/09/china-will-make-the-dalai-lama-reincarnate-whether-he-likes-it-or-not/380003/ |archívdátum=2015-04-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140911104623/http://www.thewire.com/global/2014/09/china-will-make-the-dalai-lama-reincarnate-whether-he-likes-it-or-not/380003/ |archivedate=2014-09-11 }}</ref>

==Vitás esetek==
===A „Sugden” ügy===
A Dordzse Sugden (nem létező személy, hanem a [[Gelugpa|gelug iskolával]] kapcsolatos, egy fajta haragos védőszellem) ügy a ''Sárga könyv'' 1976-os kiadásával került újból a felszínre. A könyvben több olyan történet szerepel, amelyben Dordzse Sugden védelmezi a gelug iskolát, mintegy megkülönböztetett figyelmet szentelve ennek az iskolának, jóllehet az alakjához egyéb, [[Nyingmapa|nyingma iskolához]] tartozó gyakorlatokat is szoktak társítani. Erre reagálva a 14. dalai láma – aki szintén a gelug iskolához tartozik és a tibeti buddhista iskolák gyakorlatainak szabad használatát pártolja – nyíltan a könyv ellen szólalt fel 1978-ban, ugyanis véleménye szerint az csak az iskolák közötti harmóniát bomlasztotta és a szekták eltávolodásához járult hozzá.{{refhely|Kay|47. o.}} Kihangsúlyozta, hogy az összes tibeti iskola a dharma egyenrangú képviselője.{{refhely|Kay|50. o.}}

Az ügy kiváltotta a nyugati Dordzse Sugden gyakorlók haragját, akik 2008-ban és 2014-ben tüntetést szerveztek.<ref>{{cite web|url=http://www.oxfordmail.co.uk/news/2307507.monks_protests_against_dalai_lama/|publisher= Oxford Mail|title= Monks protest against the Dalai Lama|author= The Page Turner|date= 2008-05-30|accessdate= 2015-05-25}}</ref> Elsősorban a [[Kelszang Gyaco]] alapítású [[új kadampa hagyomány]] követői tiltakoztak, akik 1991-ben váltak külön a gelug iskolától. Az ügyet bonyolítja, hogy [[Robert Thurman]] szerint a Sugden követőit támogatja a kínai kormány, a dalai láma elleni stratégiájuk részeként.{{refhely|Thurman|2013a}}{{refhely|Thurman|2013b}}

=== A CIA tibeti programja ===

1998 októberében a dalai láma irodája elismerte, hogy az 1960-as években évi 1,7 millió dollár támogatást kapott az amerikai kormánytól a [[Központi Hírszerző Ügynökség]]en (CIA) keresztül.<ref name="tnyt 10-2-1998">{{cite news|title=World News Briefs; Dalai Lama Group Says It Got Money From C.I.A.|url=http://www.nytimes.com/1998/10/02/world/world-news-briefs-dalai-lama-group-says-it-got-money-from-cia.html|date=1998-10-02|publisher=[[The New York Times]]|accessdate=2015-05-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150528085956/http://www.nytimes.com/1998/10/02/world/world-news-briefs-dalai-lama-group-says-it-got-money-from-cia.html|archivedate=2015-05-28|language=angol}}</ref> Amikor John Kenneth Knaus, CIA-ügynök 1995-ben a CIA tibeti programjáról kérdezte a dalai lámát, az azt válaszolta, hogy a program morálisan segítette a kínaiakkal szembeni ellenállókat, azonban az ellenállás következtében ezrek vesztették életüket és az amerikai kormány csupán a Kínával szembeni hidegháborús stratégia részeként segített Tibetnek.<ref>{{cite book|author=William Blum|url=http://members.aol.com/superogue/intro.htm|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080321053809/http://members.aol.com/superogue/intro.htm|archivedate=21 March 2008|title=Rogue State: A Guide to the World's Only Superpower|publisher=Zed Books|year=2006|accessdate=2 May 2010}}</ref>

A ''Száműzetésben szabadon'' című művében kritikával illette a CIA-t, amelyet szerinte nem Tibet függetlensége érdekelt, hanem a kommunista kormányok világméretű destabilizálása.<ref>{{cite news|title=CIA Gave Aid to Tibetan Exiles in '60s, Files Show|url=http://articles.latimes.com/1998/sep/15/news/mn-22993|work=Los Angeles Times|accessdate=8 September 2013|first=Jim|last=Mann|date=15 September 1998}}</ref>

1999-ben a dalai láma azt nyilatkozta, hogy a CIA tibeti programja káros volt Tibetre nézve, mert az főleg amerikai célokat szolgált, és amint megváltozott az amerikai kormány Kínával szembeni politikája, a segítség is elmaradt.<ref>{{cite web|last=Jonathan Mirsky|title=Tibet: The CIA's Cancelled War|url=http://www.nybooks.com/blogs/nyrblog/2013/apr/09/cias-cancelled-war-tibet/|work=The New York Review of Books|accessdate=3 November 2013}}</ref>

===Kapcsolatai Indiával===
A kínai sajtó kritizálta a dalai lámát az Indiával folytatott szoros kapcsolatai miatt. Amikor a dalai láma a 2010-es Nemzetközi Buddhista Konferencián azt mondta, hogy „külsőre tibeti, de a spiritualitása indiai” és magát „India fiának” nevezte, a People's Daily kínai lap elítélte, hogy ha kínai helyett inkább indiainak vallja magát, akkor miért jelentené ő a „tibeti nép hangját”?"<ref name="heart">{{Cite news|url=http://chinatibet.people.com.cn/6876597.html|title=A look at the Dalai Lama's ridiculous Indian heart|date=2010-01-22|accessdate=17 August 2010|publisher=China Tibet Information Center|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111009010035/http://chinatibet.people.com.cn/6876597.html|archivedate=2011-10-09}}</ref> Dhundup Gyalpo, a ''Tibet Sun'' újságírója azzal válaszolt, hogy a tibeti vallás visszavezethető az indiai [[Nálanda]] Egyetem hagyományaira, illetve, hogy a tibetieknek egy pár ételen kívül semmi közük nincs Kínához.<ref>{{Cite news|url=http://www.tibetsun.com/opinions/2010/02/09/why-is-the-dalai-lama-son-of-india|title=Why is the Dalai Lama "son of India"? |first=Dhundup|last=Gyalpo| location=Dharamshala| date=2010-02-09| accessdate=18 August 2010|publisher=Tibet Sun|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110717053610/http://www.tibetsun.com/opinions/2010/02/09/why-is-the-dalai-lama-son-of-india|archivedate=2011-07-17|language=angol}}</ref> A People's Daily kihangsúlyozta a [[kínai buddhizmus|kínai]] és a [[tibeti buddhizmus]] kapcsolatát és azzal vádolta a dalai lámát, hogy elárulta Tibet déli részét India részére.<ref name="heart"/>

=== „Pedofília”-vád ===
2023 áprilisában látott napvilágot egy videó,<ref>{{Cite journal|title=VOA Tibetan Buddhism spiritual leader Dalai Lama children rights abuse.|url=https://www.youtube.com/watch?v=jDWWMABmZzU}}</ref> amelyen a vallási vezető egy kisfiúval látható. A gyermek először a vallási vezető arcára ad egy puszit, majd viszonzásként megöleli. Ezt követően a szájára mutat, ahová a fiúcska ismét puszit adott. Ezt követően a dalai láma azt mondta, hogy ''„És most szopogasd a nyelvem".'' Ezután kiöltötte a nyelvét, majd egymáshoz érintik homlokaikat. A fiú is kiöltötte a nyelvét és gyorsan vissza is húzta. A láma ekkor mellkason érintette és nevetett.<ref>{{Cite web |title=A dalai láma egy kisfiúnak: Szopkodd a nyelvemet |url=https://mandiner.hu/cikk/20230410_dalai_lama_humor_nyelv_pedofilia |work=mandiner.hu |accessdate=2023-04-18}}</ref> A jelenet sokakat megbotránkoztatott, napokig a média egyik beszédtémája volt.  Egy tibeti vallási vezető megvédte a dalai lámát, akinek tetteit szerinte nem jól értelmezték és a videó terjesztésével Kína-barát erőket gyanúsított.<ref>{{Cite web |title=Egy tibeti vezető szerint a dalai láma spirituális gyakorlata „túlmutat az érzéki örömökön”, ezért „ártatlan” volt, amikor arra kért egy gyereket, hogy nyalja meg a nyelvét |url= https://444.hu/2023/04/14/egy-tibeti-vezeto-szerint-a-dalai-lama-spiritualis-gyakorlata-tulmutat-az-erzeki-oromokon-ezert-artatlan-volt-amikor-arra-kert-egy-gyereket-hogy-nyalja-meg-a-nyelvet |work=444.hu |date=2023-04-14 |accessdate=2023-04-18 |author= Mészáros Juli}}</ref> A dalai láma ezt követően bocsánatot kért ártatlan és játékos viselkedéséért.<ref>{{Cite web |title= Bocsánatot kért a dalai láma, miután szájon csókolt egy fiút, majd arra kérte őt, hogy „szopogassa a nyelvét” |url= https://telex.hu/kulfold/2023/04/10/bocsanatkeres-dalai-lama-nyelv-szopogatas |work= Telex.hu |date= 2023-04-10 |accessdate= 2023-04-18}}</ref>

== Filmek róla ==
* [[Martin Scorsese]]: ''[[Kundun]],'' 1997
* [[Jean-Jacques Annaud]]: ''[[Hét év Tibetben (film)|Hét év Tibetben]]'' (Seven Years in Tibet), 1997
* [[Jochen Breitenstein]]: ''Der Ring des Buddha,'' 2001
* [[Werner Herzog]]: ''Rad der Zeit,'' 2004
* [[Rick Ray]]: ''10 Questions for the Dalai Lama,'' 2006
* [[Khashyar Darvich]]: ''Dalai Lama Renaissance'', 2008 – narrátor: [[Harrison Ford]]

== Könyvek róla ==
* Roland Barraux: ''A dalai lámák története. Tizennégy fénysugár a Látomások taván'', Budapest, Ferenczy, 1995, {{ISBN|963-825-843-8}}
* Mayank Chhaya: ''A Dalai Láma. Az ember, a szerzetes, a misztikus'', Budapest, Trivium Kiadó, 2008, {{ISBN|978-963-971-135-8}}
* Glenn H. Mullin: ''A tizennégy Dalai Láma. A reinkarnáció szent öröksége'', Budapest, JLX Kiadó, 2011, {{ISBN|978-963-305-297-6}}
* Daniel Goleman: ''A jóság hatalma. A dalai láma látomása az emberiségről''; ford. Tóth Zsuzsanna; Libri, Budapest, 2015
* Alexander Norman: ''A dalai láma. Az egyetlen hiteles életrajz''; ford. Nagy Mátyás; Cartaphilus, Budapest, 2020

== Könyvek ==
{{bővebben|A 14. dalai láma könyvei}}
A dalai láma nevével fémjelzett műveket nem minden esetben írta ténylegesen a dalai láma. Neki tulajdonítják a vele készített interjúkból, előadásaiból és idézeteiből készített könyveket is. A hivatalos weboldalán szereplő listából három életrajzi ([[My Land and My People]], [[Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása|Száműzetésben – szabadon]], [[My Spiritual Journey]]), hat idézetes könyv (Love, Kindness and Universal Responsibility, [[Út a nyugalomhoz – mindennapi tűnődések|Út a nyugalomhoz]], [[The Little Book of Buddhism (könyv)|The Little Book of Buddhism]], The Little Book of Wisdom, [[Pocket Dalai Lama]], 365 – Dalai Lama Daily Advice from the Heart), négy a vallásharmóniáról ([[The Good Heart – A Buddhist Perspective on the Teachings of Jesus]], [[Spiritual Advice for Buddhists and Christians]], [[Toward a True Kinship of Faiths – How the World’s Religions Can Come Together|Toward a True Kinship of Faiths]], [[My Appeal to the World]]), öt a világi etika témájában ([[Ősi bölcsesség, modern világ – Erkölcsi gondolatok az új évezredre|Ősi bölcsesség, modern világ]], The Dalai Lama's Book of Wisdom, [[A béke szellemében – Tanítások a szeretetről, az együttérzésről és a mindennapi életről|A béke szellemében]], [[A szeretet kiterjesztése]], [[Túl a valláson]]). A [[Tudat és Élet intézet]] kapcsán 15 könyv jelent meg ([[MindScience – An East – West Dialogue]], [[Gentle Bridges - Conversations with the Dalai Lama on the Sciences of the Mind|Gentle Bridges]], [[Worlds in Harmony: Dialogues on Compassionate Action|Worlds in Harmony]], [[Sleeping, Dreaming and Dying – An Exploration of Consciousness|Sleeping, Dreaming and Dying]], [[A boldogság művészete – Kézikönyv az élethez]], [[A boldogság művészete a munkában]], [[A boldogság művészete felfordult világunkban]], [[Consciousness at the Crossroads - Conversations and the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism|Consciousness at the Crossroads]], Buddha Heart, Buddha Mind, Healing Emotions, [[Romboló érzelmek – Hogyan legyünk úrrá rajtuk? – Beszélgetések Őszentsége, a Dalai Lámával|Romboló érzelmek]], [[A jóság hatalma|A Force For Good]], New Physics and Cosmology, Dalai Lama at MIT, Emotional Awareness). 31 könyv témáját képezi előadás, interjú, cikkek vagy egyéb beszélgetések. Nem meglepő módon a könyvek többségének a témája a [[tibeti buddhizmus]]. Ezek közül hét tekinthető általános jellegű bemutatásnak ([[A bölcsességszem felnyitása]], [[Kindness, Clarity and Insight]], Opening of the Eye of New Awareness, [[My Tibet (könyv)|My Tibet]], [[The Global Community and the Need for Universal Responsibility]], Heart of Compassion, [[The Universe in a Single Atom – The Convergence of Science and Spirituality|The Universe in a Single Atom]]). Több mint húsz könyv foglalkozik klasszikus tibeti buddhista irodalmi szövegmagyarázattal. Ezek közül kiemelkedik [[Congkapa]], [[Nágárdzsuna]], [[Santidéva]] és a korábbi dalai lámák alakjai. A megjelent könyvek alapján a dalai láma legkedvesebb témái az együttérzés, a buddhista meditáció, a vallásharmónia és a tibeti buddhista hagyományok.

== Magyarul megjelent művei ==
* Őszentsége, Tenzin Gyamco, a XIV. dalai láma: ''Emberséggel a világbékéért''; ford. Kiss Attila; Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség, Budapest, 1991
* Tenzin Gyatso: ''Tibeti buddhizmus''; ford., jegyz., utószó Váncsa István; Pesti Szalon, Budapest, 1992
* ''Száműzetésben – szabadon. A tibeti dalai láma önéletírása''; ford. Horváth Z. Zoltán, szerk. Sári László; Írás, Budapest, 1992
* Tenzin Gjaco: ''A tibeti buddhizmus''; ford. Virágh Szabolcs; Magyarországi Nyingmapa Közösség–A Tan Kapuja Buddhista Egyház, Budapest, 1994 ''(Dharma-füzetek)''
* Őszentsége, a dalai láma–Howard C. Cutler: ''A boldogság művészete. Kézikönyv az élethez''; ford. Süle Gábor; Trivium, Budapest, 2000
* ''Ősi bölcsesség, modern világ. Erkölcsi gondolatok az új évezredre''; ford. Barkóczi András; Európa, Budapest, 2000
* ''Út a nyugalomhoz. Mindennapi tűnődések. Őszentsége, a dalai láma korunkról, jövőnkről, esélyeinkről''; ford. Sári László; Írás, Budapest, 2001
* Őszentsége, a dalai láma–Howard C. Cutler: ''A boldogság esszenciája. Útmutató az élethez''; ford. Frigyik László; Trivium, Budapest, 2003
* ''Nyitott szívvel. A szeretet és könyörületesség gyakorlása a mindennapokban''; szerk. Nicholas Vreeland, utószó Khyongla Rato, Richard Gere írta, ford. Frigyik László; Trivium, Budapest, 2003
* ''A könyörület ereje. Őszentsége a XIV. Dalai Láma tanításainak gyűjteménye''; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2003 ''(Szabad szellemeknek)''
* ''Út az értékes élethez. Lelki gyakorlatok''; ford., szerk. Jeffrey Hopkins; Forever, Pilisszentiván, 2003
* ''A bölcsességszem felnyitása''; ford. Zsélyi Ferenc; Édesvíz, Budapest, 2004
* Őszentsége, a dalai láma–Howard C. Cutler: ''A boldogság művészete a munkában''; ford. Frigyik László; Trivium, Budapest, 2004
* Daniel Goleman: ''Romboló érzelmek. Hogyan legyünk úrrá rajtuk? Tudományos beszélgetések a Dalai Lámával''; ford. Tótisz András; Trivium, Budapest, 2005
* Tenzin Gyaco Őszentsége XIV. dalai láma: ''Egyetemes felelősségtudat''; ford. Szántai Zsolt, versford. Szegedi Mónika; Milarepa Tibeti Kultúra Központ–Trajan, Budapest, 2005
* ''A tudat átalakítása''; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2005
* ''A mulandóságról. Szabadulj meg félelmeidtől, és élj jobb életet!''; ford. Lovasi Gábor; Édesvíz, Budapest, 2006
* Thomas Laird: ''Tibet története. Beszélgetések a dalai lámával''; ford. Leyrer Ginda; Trivium, Budapest, 2007
* ''A bölcsesség óceánja. Idézetek őszentsége a XIV. dalai lama műveiből''; összeáll., ford. Szántai Zsolt; Trajan, Budapest, 2007 ''(Napkelet útjain sorozat)''
* Őszentsége a dalai láma–Victor Chan: ''A megbocsátás bölcsessége. Bensőséges beszélgetések és utazások''; ford. Veszprémi Krisztina; Ursus Libris, Budapest, 2008
* ''Boldogság, béke, harmónia. Őszentsége Tendzin Gjaco, a XIV. dalai láma gondolatai''; ford. Árokszállásy Zoltán; Könyvfakasztó, Budapest, 2008
* Mahátma Gandhi–Őszentsége a XIV. Dalai Láma: ''Erőszakmentesség és együttérzés''; ford. Barcza Zoltán; Cartaphilus, Budapest, 2008 ''(A tibeti hagyomány könyvei)''
* Catherine Barry: ''A dalai láma üzenete a nőkhöz''; ford. Bárdos Miklós; Könyvfakasztó, Budapest, 2009
* ''Dzogcsen. A nagy teljesség szívlényegisége. Őszentsége a Dalai Láma által Nyugaton adott dzogcsen tanítások''; ford. Vaszi "Urgyen" Sándor, Csontos Éva, előszó Szogyál Rinpocse; Rejuv Bt.–Oddijána, Budapest, 2009
* ''A dalai láma Szív Szútra tanítása''; ford. Vermes Paula; Bódhiszattva, Budapest, 2010
* Őszentsége a dalai láma–Howard C. Cutler: ''A boldogság művészete felfordult világunkban''; ford. Tótisz András; Trivium, Budapest, 2010
* ''A boldogság keresése mai zavaros világunkban. Prágában, 2011-ben elhangzott előadás szerkesztett változata''; Buddhista Meditációs Központ–Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség, Bp.–Tar, 2012
* ''A meditáció szakaszai''; ford. Cziczelszky Judit; Édesvíz, Budapest, 2012
* ''Túl a valláson''; ford. Dudik Annamária Éva; Noran Libro, Budapest, 2013
* Őszentsége, a Dalai Láma–Laurens van den Muyzenberg: ''A vezető útja. Üzlet, buddhizmus és boldogság szoros összefüggésekkel teli világunkban''; ford. Varga Csaba Béla; Trivium, Budapest, 2014
* ''Tiszta fényű tudat. Tanácsok a helyes életvitelhez és a tudatos meghaláshoz''; ford. Agócs Tamás; Helikon, Budapest, 2014
* Őszentsége, a Dalai Láma–Ueda Norijuki: ''Út a béke felé. Gondolatok a szeretetről, a haragról és a helyes cselekvésről''; ford. Varga Csaba Béla; Trivium, Budapest, 2015
* ''A szeretet kiterjesztése. A szeretetkapcsolatok körének kiszélesítése''; ford. Agócs Tamás; Helikon, Budapest, 2015
* ''A Dalai Láma könyve a szeretetről és a szerető együttérzésről''; ford. Csörgő Tamás; Buddhista Meditációs Központ–Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség, Bp.–Tar, 2016
* Douglas Abrams: ''Az öröm könyve. Őszentsége, a Dalai Láma és az emberjogi aktivista, Desmond Tutu érsek beszélgetése''; ford. Illés Róbert; Helikon, Budapest, 2016
* ''Spirituális gyakorlatok. Út az értékes élethez''; ford. Bus András; Szenzár, Budapest, 2017
* ''Buddhizmus és miszticizmus. A tanítások esszenciája''; előszó Robert Thurman, szerk. Renuka Singh, ford. Békési József; Gabo, Budapest, 2018

== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}

== Hivatkozások ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}

== Források ==
* {{hely|Barinaga}} {{cite book|author= Barinaga, Marcia|url=http://www.sciencemag.org/content/302/5642/44.summary|title= Studying the Well-Trained Mind|publisher= Science|date= 2003-10-03|volume= 302}}
* {{hely|Chhaya}} {{cite book|author= Chhaya, Mayank|title=Az ember, a szerzetes, a misztikus – A Dalai Láma hivatalos életrajza|publisher=Trivium Kiadó|year=2008|isbn=978-963-9711-35-8|pages=55-58}}
* {{hely|Dalai láma - Száműzetésben - szabadon}} {{cite book|title=Száműzetésben - szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása|publisher=Írás Kiadó|year=1990|id={{ISBN|9789630419536}}|pages=}}
* {{hely|Kay}} {{cite book |last=Kay |first=David N. |title=Tibetan and Zen Buddhism in Britain: Transplantation, development and adaptation |pages=44–52 |year=2004 |publisher=Routledge Curzon |place=London |isbn=0-415-29765-6 | ref=harv}}
* {{hely|Laird}} {{cite book|author= Laird, Thomas|title= The Story of Tibet: Conversations With the Dalai Lama|url=https://books.google.fr/books?id=NH5vuMA7LYcC&printsec=frontcover#v=snippet&q=%22broken%20Chinese%20regional%20dialect%22&f=false |page=|year=2007}}
* {{hely|Marcello}} {{cite book|author=Marcello, Patricia Cronin |title= The Dalai Lama: A Biography|url=https://archive.org/details/dalailamabiograp00patr |publisher= Greenwood Publishing Group|year= 2003|isbn= 9780313322075|page =}}
* {{hely|Thurman (2013a)}} {{cite book| last =Thurman|first =Robert |authorlink= | year =2013a | title =The Dalai Lama And The Cult Of Dolgyal | url =http://www.huffingtonpost.com/robert-thurman/the-dalai-lama-cult-of-dolgyal-shugden_b_4903441.html | website=http://www.huffingtonpost.com Huffington Post | accessdate=28 April 2014}}
* {{hely|Thurman (2013b)}} {{cite book | last =Thurman | first =Robert | year =2013b | title = Foreword. In: Bultrini (2013), "The Dalai Lama and the King Demon: Tracking a Triple Murder Mystery Through the Mists of Time" | publisher =Tibet House / Hay House Incorporated | place =New York | isbn =978-0-9670115-23}}
* {{hely|Watson}} {{cite book|author= Watson, Gay|url=https://books.google.fr/books?id=80JNDfdTA2MC&dq |title=Beyond happiness: deepening the dialogue between Buddhism, psychotherapy and the mind sciences|publisher= Karnac Books|year= 2008| isbn= 1-85575-404-5}}

== Videófelvételek ==
* [http://hu.esoguru.com/dalai-lama-bevezetes-a-buddhizmusba-elso-resz Bevezetés a tibeti buddhizmusba 1. rész] {{Wayback|url=http://hu.esoguru.com/dalai-lama-bevezetes-a-buddhizmusba-elso-resz |date=20160604092018 }} (magyarul)
* [http://hu.esoguru.com/dalai-lama-bevezetes-a-buddhizmusba-masodik-resz Bevezetés a tibeti buddhizmusba 2. rész]{{Halott link|url=http://hu.esoguru.com/dalai-lama-bevezetes-a-buddhizmusba-masodik-resz |date=2021-03 }} (magyarul)
* [http://hu.esoguru.com/dalai-lama-csenrezi-szeretet-buddhaja Csenrézi]{{Halott link|url=http://hu.esoguru.com/dalai-lama-csenrezi-szeretet-buddhaja |date=2021-03 }} (magyarul)
* [http://hu.esoguru.com/egyutterzes-a-boldogsag-muveszete Együttérzés: A boldogság művészete]{{Halott link|url=http://hu.esoguru.com/egyutterzes-a-boldogsag-muveszete |date=2021-03}} (magyarul)

== Kapcsolódó szócikkek ==
{{wikidézet}}
* [[A buddhizmus és a nyugati tudományok]]
* [[Békeaktivisták listája]]
* [[Congkapa]]
* [[Gelugpa]]
* [[Loszang Szenge]]
* [[Nap a felhők mögött]]
* [[Pancsen láma]]
* [[Tibet]]
* [[Tudat és Élet intézet]]
{{Második világháborús uralkodók}}
{{dalai láma inkarnációi}}
{{14. dalai láma}}
{{A 14. dalai láma könyvei}}
{{Buddhizmussal kapcsolatos témák}}
{{NobelBékeDíj1976-2000}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Tibet|-|Buddhizmus||Kína|-|Vallás}}

<!-- nem a magyar "gy"-ként ejtett hang van benne, hanem [gj], tehát nem sorolható a "Gy" alá -->
{{kiemelt}}

{{DEFAULTSORT:G{{hamis digráf}}yaco Tendzin}}
[[Kategória:14. dalai láma| ]]
[[Kategória:Dalai lámák|*14]]
[[Kategória:Nobel-békedíjasok]]
[[Kategória:Budapest díszpolgárai]]
[[Kategória:Buddhista filozófusok]]
[[Kategória:1935-ben született személyek]]
[[Kategória:Tibetiek]]
[[Kategória:Élő személyek]]