Jack London

Jack London
Fájl:Jacklondon.jpg
Élete
Született	1876. január 12. San Francisco, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1916. november 22. (40 évesen) Glen Ellen, Amerikai Egyesült Államok
Sírhely	Jack London State Historic Park
Nemzetiség	amerikai
Szülei	Flora London William Henry Chaney
Házastársa	Charmian London Bessie Maddern London
Gyermekei	Joan London Becky London
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	naturalizmus kalandregény
Hatottak rá	Ouida, Charles Darwin, Herbert Spencer, Friedrich Nietzsche, David Starr Jordan, Thomas Henry Huxley, John Tyndall, Ernest Haeckel, Karl Marx
Hatása	Richard Wright, Jack Kerouac, Robert E. Howard, George Orwell, Scott Sigler, Anton LaVey, Christopher McCandless
Jack London aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack London témájú médiaállományokat.

Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, Kalifornia, USA, 1876. január 12. – Glenn Ellen, Kalifornia, USA, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő.

Élete, munkássága

Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei erdő és tenger.

Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek.

Már 13 évesen napi 12-18 órát dolgozik a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartja el családját. Menekülést keresve ebből a robotéletmódból, régi dajkájától, Virginia Prentiss-től kér kölcsön, s a kölcsönpénzből bárkát vesz, amivel osztrigakalóznak csap fel. Igencsak veszélyes életmód volt ez, ugyanis az osztrigaőrök nemegyszer a kalózok után lőttek. Ebből a korszakból kezdődik ismerkedése „John Barleycornnal” (avagy az alkohollal), ahogy azt Sárga Sátán (John Barleycorn) című művében olvashatjuk. Már itt kitűnik az a tulajdonsága, ami élete végéig meghatározza, bármit csináljon is, első kell legyen benne. Így ő kell legyen a legvakmerőbb osztrigakalóz, s a kocsmákban a legelső ivó, valamint legjobb cimbora, aki természetesen nagylelkűen fizet.

1893-ban elszegődik egy fókavadász hajóra, amely egész Japánig elmegy, s itt 17 évesen kiverekedi, hogy egyenrangúnak tekintsék a többi matrózzal.

Miután visszatér Amerikába, alkalmi munkákkal próbálkozik, így például felcsap szenet talicskázni egy vasútállomásra, ahol két ember munkáját végzi el fél munkabérért, de megunja, s felcsap hobónak Kelly hadseregében, s csavargásért 30 napig börtönbe is kerül. Kalandjait az Országúton című regényében örökíti meg.

Visszatér Oaklandbe, ahol lázas tanulásba kezd, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanul, alig eszik és alszik, végül sikeresen leérettségizik, s fél évet jár egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődik mosodai munkásnak, ahol ő is elkapja az aranylázt, és Klondike-ba utazik sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talál, de itt szerzett tapasztalatai alapján írja meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat is fizet, ugyanis elkapja a skorbutot, ami miatt négy fogát elveszti, s valószínűleg későbbi betegségei egy része is innen eredtek. Sokat utazik, volt haditudósító is az orosz–japán fronton.

A tőle megszokott elszántsággal próbál meg írni és publikálni, s kezd felívelni írói karriere, majd rendeződni anyagilag is az élete.

1900. április 7-én elveszi Bessie Maddernt, nem szerelemből, hanem egyfajta ragaszkodásból, s mert meg van győződve róla, hogy életerős gyerekeik lesznek. Két gyerekük születik, Joan es Bessie. 1903-ban tudósítja Bessie-t, hogy elhagyja, s 1904-ben törvényesen is elválnak.

1905-ben elveszi Charmian Kittredge-t, aki Russ Kingman biográfus szerint „London lelki társa volt, mindig az ő oldalán és egy tökéletes társ”. London jachtján rengeteget utaztak, többek közt a Hawaii szigeteket, s Ausztráliát is meglátogatták. Ugyanebben az évben vásárolja meg London a Glen Elleni farmját.

Élete vége fele újra gazdasági válságba jut, a farmja csődbe megy, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítik, míg végül morfiumtúladagolásban hal meg 1916. november 22-én. Máig vitatott, hogy öngyilkos lett-e, vagy nem. Azt az elméletet, hogy öngyilkos lett, főleg azok a regényei támasztják alá, ahol a főhős a végén öngyilkos lesz (Martin Eden, Tengeri Farkas).

A The Son of the Wolf (1900, magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete volt az, amely óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.

Jack London gondolkodását döntően befolyásolta Marx, Darwin, Nietzsche és Spencer. Szocialistának vallotta magát, determinista módon fogta fel az emberi társadalmat, és hitt a felsőbbrendű emberben. Irodalmilag Stevenson és Kipling követője volt.

Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben maga is játszott.

Művei

• The Son of the Wolf, 1900. (Északi Odüsszeia)
• The Sea Wolf, 1904. (A tengeri farkas)
• White Fang, 1906. (Fehér Agyar)
• The Road, 1907. (Az országúton)
• The Call of the Wild, 1903. (A vadon szava)
• Before Adam, 1906. (Ádám előtt)
• The Iron Heel, 1907. (A vaspata)
• Martin Eden, 1909.
• John Barleycorn, 1913. (A sárga sátán)
• The Star Rover, 1915. (Kóbor csillag)
• Jerry of the Islands, 1917. (A beszélő kutya)
• Michael, Brother of Jerry, 1917. (Az éneklő kutya)

Magyar fordítások

Különösen sok novelláját ültette át magyar nyelvre Tersánszky Józsi Jenő.

Aranyásók Alaszkában Ádám előtt A beszélő kutya Éneklő kutya Fehér Agyar Kóbor csillag Martin Eden A maják kincse Messze földön (válogatott elbeszélések) A mexikói Országúton Tengeri farkas A vadon szava A vaspata A Hawaii-szigetek titka Keesh fia Keesh Snark - kirándulás a Föld körül Mikor az Isten kacag

Az Észak rengetegeiben Az élet szerelme Arany a Stewart völgyében A nap fia A nagy ház asszonykája A korhely és a tündér A hold völgyében Fehérek és színesek Az óceán meséi A büszkeség háza A kalózhajó Tüzes napsugár Lady Kaland A fehér csend A lázadók Farkasvér A barna farkas Fehér csend

Forrás

• Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-285-3

Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jack London témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz Jack London témájú médiaállományokat.

• Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (magyarul)
• Somogyi Könyvtár, Szeged (magyarul)
• OSzK (magyarul)
• Jack London International (angolul)(németül)
• The Jack London Collection, Berkeley University (angolul)