Ugrás a tartalomhoz

„Partyizanszk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(37 közbenső módosítás, amit 25 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{orosz település infobox
'''Partyizanszk''' ('''Партизанск''', [[1937]]-[[1972]] között '''Szucsan''') város [[Oroszország]] [[Tengermelléki határterület]]én, közigazgatásilag városkörzet, melyhez 4 község tartozik. Területe 1288 km², lakossága 43,7 ezer fő ([[2002]]), népsűrűsége 34 fő/km². A ''Partyizanszkaja'' (''Szucsan'') völgyében fekvő szénmedence központja, bányaváros. [[Vlagyivosztok]]tól vasúton 164, országúton 236 km-re fekszik keleti irányban.
|név = Partyizanszk
|helyi név = Партизанск
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer = PartizanskCoatofArms.jpg
|zászló = Flag Partizansk.PNG
|mottó =
|becenév =
|föderációs alany = Tengermelléki határterület
|járás =
|rang =
|kerületei =
|alapítás éve = 1896
|alapítás éve forrás =
|városjog éve = 1932
|városjog éve forrás =
|polgármester =
|irányítószám = +7 423630
|körzethívószám =
|autókód =
|Időzóna =
|népesség =
|népesség éve =
|népesség forrás =
|népsűrűség = 34
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|szélességi fok = 43
|szélességi ívperc = 08
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok = 133
|hosszúsági ívperc = 08
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.partizansk.org
}}


'''Partyizanszk''' ('''Партизанск''', [[1937]]-[[1972]] között '''Szucsan''') város [[Oroszország]] [[Tengermelléki határterület]]én, közigazgatásilag városkörzet, melyhez 4 község tartozik. Területe 1288 km². A ''Partyizanszkaja'' ''(Szucsan)'' völgyében fekvő szénmedence központja, bányaváros kisebb hőerőművel. [[Vlagyivosztok]]tól vasúton 164, országúton 236 km-re fekszik keleti irányban.
[[Kép:PartizanskCoatofArms.jpg|thumb|Partyizanszk címere (2005. március 12. óta)]]


Lakossága: 2002-ben 43,7 ezer fő, népsűrűsége 34 fő/km²; lakossága a 2010. évi népszámláláskor {{szám|38659}} fő.<ref>{{cite web | url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | title = A 2010. évi népszámlálás adatai | format = pdf | publisher = Oroszország statisztikai hivatala | accessdate = 2012-09-13 | archiveurl = https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | archivedate = 2013-05-23 }}</ref>
==Története==


== Története ==
A területen először [[1883]]-ban találtak szenet, ezután kutatásokat folytattak [[1888]]-[[1893]] között. A szénre a [[Vlagyivosztok]]ban állomásozó flotta ellátásához volt égető szükség. Az első bányásztelepülés [[1896]]-ban létesült '''Szucsanszkij Rudnyik''' ('''Сучанский Рудник''') néven és a folyóról kapta a nevét. A bányák szakszerű kiépítése [[1900]]-tól vette kezdetét, amikor [[Horlivka|Gorlovkából]] bányászok és bányamérnökök érkeztek. Új bányák sorát nyitották meg [[1905]]-[[1914]] között, a település azonban kaotikusan fejlődött. [[1918]]-[[1922]] között a környéken erős partizántevékenység folyt a japán megszállók ellen (ezért kapta később a Partyizanszk nevet). A bányásztelepülések közigazgatási egyesítésével [[1932]]-ben jött létre Szucsan város. [[1933]]-[[1937]] között a '''Gamarnik''' nevet viselte, a Vörös Hadsereg egy vezető komisszárja után (akit [[1937]]-ben a [[nagy terror]] során kivégeztek). [[1935]]-ben épült meg az a vasúti szárnyvonal, amely a várost összekötötte Vlagyivosztokkal. [[1972]]-ben kapta mai nevét. [[2003]] októberében egy bányaszerencsétlenségben öten vesztették életüket.


A területen először [[1883]]-ban találtak szenet, ezután kutatásokat folytattak [[1888]]-[[1893]] között. A szénre a [[Vlagyivosztok]]ban állomásozó flotta ellátásához volt égető szükség. Az első bányásztelepülés [[1896]]-ban létesült '''Szucsanszkij Rudnyik''' '''(Сучанский Рудник)''' néven és a folyóról kapta a nevét. A bányák szakszerű kiépítése [[1900]]-tól vette kezdetét, amikor [[Horlivka|Gorlovkából]] bányászok és bányamérnökök érkeztek. Új bányák sorát nyitották meg [[1905]]-[[1914]] között, a település azonban kaotikusan fejlődött. [[1918]]-[[1922]] között a környéken erős partizántevékenység folyt a japán megszállók ellen (ezért kapta később a Partyizanszk nevet). A bányásztelepülések közigazgatási egyesítésével [[1932]]-ben jött létre Szucsan város. [[1933]]-[[1937]] között a '''Gamarnik''' nevet viselte, a Vörös Hadsereg egy vezető komisszárja után (akit [[1937]]-ben a [[nagy tisztogatás|nagy terror]] során kivégeztek). [[1935]]-ben épült meg az a vasúti szárnyvonal, amely a várost összekötötte Vlagyivosztokkal. [[1972]]-ben kapta mai nevét. 1992-ben lakták a legtöbben (49,9 ezer fő), azóta folyamatos a népesség csökkenése. [[2003]] októberében a Centralnaja bányában történt bányaszerencsétlenségben öten vesztették életüket.
== Külső hivatkozások ==


== Gazdaság ==
* [http://www.partizansk.org/ Партизанский городской округ Hivatalos honlap (oroszul)]
* [http://www.suchan.narod.ru/ ПАРТИЗАНСК (Сучан) Nemhivatalos honlap (oroszul)]


Napjainkban a város gazdaságára még mindig a szénbányászat túlsúlya nyomja rá bélyegét. Viszonylag sokrétű könnyűipara: bőripar, textilipar, sörgyártás, húskombinát. Gyógyszer- és turbinagyár. ''Lozovij'' településen (5&nbsp;km-re délre a várostól) üzemel a ''Partyizanszki hőerőmű'' ''(Partyizanszkaja GRESZ),'' amely a helyi kőszenet dolgozza fel [[1954]] óta.
{{csonk-föld}}


== Jegyzetek ==
[[Kategória: Oroszország települései]]
{{jegyzetek}}


== További információk ==
[[ru: Партизанск]]
* [https://web.archive.org/web/20141218035213/http://partizansk.org/ Партизанский городской округ Hivatalos honlap (oroszul)]
[[en:Partizansk]]
* [http://www.suchan.narod.ru/ ПАРТИЗАНСК (Сучан) Nem hivatalos honlap (oroszul)]
[[eo:Partizansk]]

[[ko:파르티잔스크]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[nl:Partizansk]]
{{Portál|Földrajz}}

[[Kategória:A Tengermelléki határterület települései]]

A lap jelenlegi, 2022. december 27., 20:52-kori változata

Partyizanszk (Партизанск)
Partyizanszk címere
Partyizanszk címere
Partyizanszk zászlaja
Partyizanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyTengermelléki határterület
Alapítás éve1896
Városi jogokat kapott1932
Irányítószám+7 423630
Körzethívószám42363
Népesség
Teljes népesség33 165 fő (2023)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+10
Elhelyezkedése
Partyizanszk (Oroszország)
Partyizanszk
Partyizanszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 08′, k. h. 133° 08′43.133333°N 133.133333°EKoordináták: é. sz. 43° 08′, k. h. 133° 08′43.133333°N 133.133333°E
Partyizanszk (Tengermelléki határterület)
Partyizanszk
Partyizanszk
Pozíció a Tengermelléki határterület térképén
Partyizanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Partyizanszk témájú médiaállományokat.

Partyizanszk (Партизанск, 1937-1972 között Szucsan) város Oroszország Tengermelléki határterületén, közigazgatásilag városkörzet, melyhez 4 község tartozik. Területe 1288 km². A Partyizanszkaja (Szucsan) völgyében fekvő szénmedence központja, bányaváros kisebb hőerőművel. Vlagyivosztoktól vasúton 164, országúton 236 km-re fekszik keleti irányban.

Lakossága: 2002-ben 43,7 ezer fő, népsűrűsége 34 fő/km²; lakossága a 2010. évi népszámláláskor 38 659 fő.[2]

Története

[szerkesztés]

A területen először 1883-ban találtak szenet, ezután kutatásokat folytattak 1888-1893 között. A szénre a Vlagyivosztokban állomásozó flotta ellátásához volt égető szükség. Az első bányásztelepülés 1896-ban létesült Szucsanszkij Rudnyik (Сучанский Рудник) néven és a folyóról kapta a nevét. A bányák szakszerű kiépítése 1900-tól vette kezdetét, amikor Gorlovkából bányászok és bányamérnökök érkeztek. Új bányák sorát nyitották meg 1905-1914 között, a település azonban kaotikusan fejlődött. 1918-1922 között a környéken erős partizántevékenység folyt a japán megszállók ellen (ezért kapta később a Partyizanszk nevet). A bányásztelepülések közigazgatási egyesítésével 1932-ben jött létre Szucsan város. 1933-1937 között a Gamarnik nevet viselte, a Vörös Hadsereg egy vezető komisszárja után (akit 1937-ben a nagy terror során kivégeztek). 1935-ben épült meg az a vasúti szárnyvonal, amely a várost összekötötte Vlagyivosztokkal. 1972-ben kapta mai nevét. 1992-ben lakták a legtöbben (49,9 ezer fő), azóta folyamatos a népesség csökkenése. 2003 októberében a Centralnaja bányában történt bányaszerencsétlenségben öten vesztették életüket.

Gazdaság

[szerkesztés]

Napjainkban a város gazdaságára még mindig a szénbányászat túlsúlya nyomja rá bélyegét. Viszonylag sokrétű könnyűipara: bőripar, textilipar, sörgyártás, húskombinát. Gyógyszer- és turbinagyár. Lozovij településen (5 km-re délre a várostól) üzemel a Partyizanszki hőerőmű (Partyizanszkaja GRESZ), amely a helyi kőszenet dolgozza fel 1954 óta.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]