Ugrás a tartalomhoz

„Doráti Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Írása: pontosítás & róla szóló könyvek nem az ő írásai (új szakaszba)
a Emigráns magyarok kategória eltávolítva; Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(17 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Zenész infobox
{{Személy infobox
| típus = zenész
|név = Doráti Antal
| művésznév = Antal Doráti KBE
|kép =
| alsablon =
|képaláírás =
|becenév =
|születési név = Doráti Antal
|születési dátum = [[1906]]. [[április 9.]]
|születési hely = [[Budapest]]
|halál dátuma = [[1988]]. [[november 13.]] {{életkor-holt|1906|4|9|1988|11|13}}
|halál helye = [[Zürich]]
|aktív = [[1926]]-[[1977]]
|műfajok =
|együttes =
|kapcsolódó együttes =
|hangszer =
|hang =
|tevékenység =
|kiadók =
|honlap =
|aláíráskép =
}}
}}


'''Doráti Antal''' ([[Budapest]], [[1906]]. [[április 9.]] – [[Zürich]], [[1988]]. [[november 13.]]) karmester, zeneszerző, [[Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj|Bartók–Pásztory-díj]]as (1986).
'''Doráti Antal''' KBE, születési és 1933-ig használt nevén ''Deutsch Antal'' ([[Budapest]], [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]], [[1906]]. [[április 9.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4XS-59F?i=174 |title=Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 972/1906. folyószáma alatt |accessdate=2020-04-02}}</ref> – [[Zürich]], [[1988]]. [[november 13.]]) karmester, zeneszerző, [[Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj|Bartók–Pásztory-díj]]as (1986).


== Élete ==
== Élete ==
1911-től zongorázott, első tanára Braun Paula volt. 1928-ban [[Igor Stravinsky|Stravinsky]] Petruskájának zongoraszólóját játszotta. [[Weiner Leó]]nál összhangzattant tanult magánúton, majd a [[budapest]]i [[Zeneművészeti Főiskola]] diákja volt, ahol kamarazenét tanult. [[Kodály Zoltán]]nál 1920-ban felvételizett, s 1921-ben elsajátította a zeneszerzés-tudományt. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] zongoraművészi és emberi magatartása egész életére meghatározó hatású volt. ''A csodálatos mandarin'' négykezes előjátszására maga Bartók jelölte ki társául a fiatal korrepetitort 1926-ban. 1925-1927 között a [[Budapesti Operaház]] korrepetitora. 1928-1929 között [[Fritz Busch]] asszisztense volt a [[drezda]]i operánál. 1929-1933 között a [[Münster]]i Városi Színház karmester-zeneigazgatója volt. [[Párizs]]ban zenekart szervezett, betanította, előadatta [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] kisoperáit. 1933-tól a Ballets Russes de Monte-Carlo karmestere volt. Turnézott [[Franciaország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, [[Monte-Carlo|Monte-Carlóban]], [[London]]ban és [[New York]]ban is. 1938-ban Ausztráliában zenekart szervezett. 1939-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba utazott. [[New York]]-ban az American Broadcasting Company (ABC) szerződtette egy sor rádió-hangverseny vezénylésére. [[Yehudi Menuhin]]nal Bartók Hegedűversenyét 40-szer játszották együtt, 3-szor lemezre vették. 1941-1944 között a [[New York]]-i „Ballet Theatre” zeneigazgatója volt, s a New Opera Company zenei vezetője is. 1945-1949 között létrehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart. 1948-ban a [[budapest]]i Bartók Fesztiválon a Concertót vezényelte. 1948-1949 között volt az utolsó dallasi évada: fénypontja Bartók: ''A kékszakállú herceg vára'' bemutatója volt. 1949-1960 között a Minneapolisi Szimfonikusok vezetője; művészi fejlődésének, kialakulásának legfontosabb évei voltak ezek. 1960-ban elhagyta [[Minneapolis]]t, Európába jött. 1960-1970 között Rómában élt, de [[London]] volt munkája központja. Rendszeresen hangversenyezett [[Párizs]]ban, az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban, majd Prágában, [[Varsó]]ban, [[Bukarest]]ben, [[Budapest]]en, Koppenhágában és [[Brüsszel]]ben. [[Izrael]]ben 1960-ban járt először, a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]]ral, s ettől kezdve 1970-ig minden évadban visszatért, s az Izraeli Filharmonikusokat is vezényelte. A Londoni Szimfonikusokkal turnézott Angliában, Európában, [[Izrael]]ben, [[Japán]]ban. 1963-1965 között a [[BBC Szimfonikus Zenekar]] vezető karmestere volt. 1965-1974 között a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya. Közben vezényelte a [[Chicago|chicagói]], a [[boston]]i, a [[Los Angeles]]-i és a [[Washington (főváros)|washingtoni]] szimfonikus zenekarokat. 1966-tól rendszeresen hazajárt. 1968-ban átvette a [[Washington (főváros)|washingtoni]] National Symphony Orchestra karnagyi posztját. 1974-től a [[london]]i [[Royal Filharmonikus Zenekar]] vezetője, „örökös karnagy”-a, de 1977-től ellátta a [[Detroit]]i Szimfonikus Zenekar vezetését is.
Apja Deutsch Sándor (1872–1949)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1SL-6H?i=20 |title=Doráti Sándor halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 119/1949. folyószáma alatt |accessdate=2020-04-02}}</ref> az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarának tagja, anyja Kunwald Margit volt.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6X47-P29?i=65 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 687/1905. folyószáma alatt |accessdate=2020-04-02}}</ref> 1911-től zongorázott, első tanára Braun Paula volt. 1928-ban [[Igor Stravinsky|Stravinsky]] ''[[Petruska|Petruskájának]]'' zongoraszólóját játszotta. [[Weiner Leó]]nál összhangzattant tanult magánúton, majd a [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] diákja volt, ahol kamarazenét tanult. [[Kodály Zoltán]]nál 1920-ban felvételizett, s 1921-ben elsajátította a zeneszerzés-tudományt. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] zongoraművészi és emberi magatartása egész életére meghatározó hatású volt. ''A csodálatos mandarin'' négykezes előjátszására maga Bartók jelölte ki társául a fiatal korrepetitort 1926-ban. 1925–1927 között a [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] korrepetitora. 1928–1929-ben [[Fritz Busch]] asszisztense volt a [[drezda]]i [[Semperoper]]ben. 1929–1933 között a [[Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)|münsteri]] Városi Színház karmester-zeneigazgatója volt. [[Párizs]]ban zenekart szervezett, betanította, előadatta [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] kisoperáit. 1933-tól a Ballets Russes de Monte-Carlo karmestere volt. Turnézott [[Franciaország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban, [[Monte-Carlo|Monte-Carlóban]], [[London]]ban és [[New York]]ban is. 1938-ban Ausztráliában zenekart szervezett. 1939-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba utazott. New York-ban az American Broadcasting Company (ABC) szerződtette egy sor rádió-hangverseny vezénylésére. [[Yehudi Menuhin]]nal Bartók Hegedűversenyét 40-szer játszották együtt, 3-szor lemezre vették. 1941–1944 között a [[New York]]-i „Ballet Theatre” zeneigazgatója volt, s a New Opera Company zenei vezetője is. 1945–1949 között létrehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart. 1948-ban a [[budapest]]i Bartók Fesztiválon a ''Concertó''t vezényelte. 1948–1949 között volt az utolsó dallasi évada: fénypontja Bartók: ''A kékszakállú herceg vára'' bemutatója volt. 1949–1960 között a Minneapolisi Szimfonikusok vezetője; művészi fejlődésének, kialakulásának legfontosabb évei voltak ezek. 1960-ban elhagyta [[Minneapolis]]t, Európába jött. 1960–1970 között Rómában élt, de [[London]] volt munkája központja. Rendszeresen hangversenyezett [[Párizs]]ban, az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban, majd Prágában, [[Varsó]]ban, [[Bukarest]]ben, [[Budapest]]en, Koppenhágában és [[Brüsszel]]ben. [[Izrael]]ben 1960-ban járt először, a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]]ral, s ettől kezdve 1970-ig minden évadban visszatért, s az Izraeli Filharmonikusokat is vezényelte. A Londoni Szimfonikusokkal turnézott Angliában, Európában, Izraelben, [[Japán]]ban. 1963–1965 között a [[BBC Szimfonikus Zenekar]] vezető karmestere volt. 1965–1974 között a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya. Közben vezényelte a [[Chicago|chicagói]], a [[Boston (Massachusetts)|bostoni]], a [[Los Angeles]]-i és a [[Washington (főváros)|washingtoni]] szimfonikus zenekarokat. 1966-tól rendszeresen hazajárt. 1968-ban átvette a [[Washington (főváros)|washingtoni]] National Symphony Orchestra karnagyi posztját. 1974-től a [[london]]i [[Royal Filharmonikus Zenekar]] vezetője, „örökös karnagy”-a, de 1977-től ellátta a [[Detroit (Michigan)|Detroit]]i Szimfonikus Zenekar vezetését is.


1934-től haláláig több mint 500 lemezt készített. Egész életében Bartók Béla propagátora volt; de [[Kodály Zoltán]], [[Igor Stravinsky|Stravinsky]], [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]], [[Liszt Ferenc]], valamint klasszikus szerzők műveit is dirigálta lemezre.
1934-től haláláig több mint 500 lemezt készített. Egész életében Bartók Béla propagátora volt; de [[Kodály Zoltán]], [[Igor Stravinsky|Stravinsky]], [[Liszt Ferenc]], valamint klasszikus szerzők műveit (némelyiket többször is) lemezre vette. [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]]-felvételei közül számos etalonná vált. Az ő zenéje állt legközelebb hozzá.


== Művei ==
== Művei ==
46. sor: 30. sor:
* Önéletrajza: ''Notes of Seven Decades''. London–Sydney–Auckland–Toronto, 1979. Hodder and Stoughton.
* Önéletrajza: ''Notes of Seven Decades''. London–Sydney–Auckland–Toronto, 1979. Hodder and Stoughton.
** Magyarul: ''Egy élet muzsikája''. Ford. Gergely Pál. Budapest. Zeneműkiadó. 1. kiad. (1981): {{ISBN|9633304083}} 2. kiad.(1985): {{ISBN|9633305578}} [előszóval a magyar olvasóknak]
** Magyarul: ''Egy élet muzsikája''. Ford. Gergely Pál. Budapest. Zeneműkiadó. 1. kiad. (1981): {{ISBN|9633304083}} 2. kiad.(1985): {{ISBN|9633305578}} [előszóval a magyar olvasóknak]

== Irodalom ==
* Chlupaty, Richard: ''Antal Dorati and the Joy of Making Music'', The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2006<ref>{{cite book|title=Antal Doráti and the joy of making music |author=Richard Chlupaty|publisher=The Antal Dorati Centenary Society |location=Bournemouth |year=2006 |oclc = 81249116 |id={{ISBN|9780955246906}}}}</ref>
* Chlupaty, Richard: ''Antal Dorati and his Recorded Legacy'', The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2013<ref>{{cite book|title=Antal Doráti and his recorded legacy |author=Richard Chlupaty |publisher=The Antal Dorati Centenary Society |location=Bournemouth|year=2013 |oclc = 853247311 |id={{ISBN|9780955246913}}}}</ref>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC03014/03478.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
* {{Magyar életrajzi lexikon|4|3=ABC03014/03478.htm}}
* [{{MEK|02100/02139/html/sz05/235.html}} Magyar színházművészeti lexikon]
* {{Magyar színházművészeti lexikon|2=https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz05/235.html}}
* [https://web.archive.org/web/20071105215614/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/17477/1 Sulinet.hu]
* [https://web.archive.org/web/20071105215614/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/17477/1 Sulinet.hu]


65. sor: 56. sor:
[[Kategória:20. századi zeneszerzők]]
[[Kategória:20. századi zeneszerzők]]
[[Kategória:A Brit Birodalom Rendjével kitüntetett személyek]]
[[Kategória:A Brit Birodalom Rendjével kitüntetett személyek]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban]]
[[Kategória:1906-ban született személyek]]
[[Kategória:1906-ban született személyek]]
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]
[[Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok]]
[[Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]

A lap jelenlegi, 2023. november 28., 00:40-kori változata

Doráti Antal
SzületettDeutsch Antal
1906. április 9.[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Elhunyt1988. november 13. (82 évesen)[1][2][3][4][5]
Gerzensee
MűvészneveAntal Doráti KBE
Állampolgársága
GyermekeiTonina Dorati
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (–1921)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Doráti Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Doráti Antal KBE, születési és 1933-ig használt nevén Deutsch Antal (Budapest, Terézváros, 1906. április 9.[8]Zürich, 1988. november 13.) karmester, zeneszerző, Bartók–Pásztory-díjas (1986).

Élete

[szerkesztés]

Apja Deutsch Sándor (1872–1949)[9] az Operaház zenekarának tagja, anyja Kunwald Margit volt.[10] 1911-től zongorázott, első tanára Braun Paula volt. 1928-ban Stravinsky Petruskájának zongoraszólóját játszotta. Weiner Leónál összhangzattant tanult magánúton, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskola diákja volt, ahol kamarazenét tanult. Kodály Zoltánnál 1920-ban felvételizett, s 1921-ben elsajátította a zeneszerzés-tudományt. Bartók Béla zongoraművészi és emberi magatartása egész életére meghatározó hatású volt. A csodálatos mandarin négykezes előjátszására maga Bartók jelölte ki társául a fiatal korrepetitort 1926-ban. 1925–1927 között a Operaház korrepetitora. 1928–1929-ben Fritz Busch asszisztense volt a drezdai Semperoperben. 1929–1933 között a münsteri Városi Színház karmester-zeneigazgatója volt. Párizsban zenekart szervezett, betanította, előadatta Mozart és Gluck kisoperáit. 1933-tól a Ballets Russes de Monte-Carlo karmestere volt. Turnézott Franciaországban, Spanyolországban, USA-ban, Monte-Carlóban, Londonban és New Yorkban is. 1938-ban Ausztráliában zenekart szervezett. 1939-ben az USA-ba utazott. New York-ban az American Broadcasting Company (ABC) szerződtette egy sor rádió-hangverseny vezénylésére. Yehudi Menuhinnal Bartók Hegedűversenyét 40-szer játszották együtt, 3-szor lemezre vették. 1941–1944 között a New York-i „Ballet Theatre” zeneigazgatója volt, s a New Opera Company zenei vezetője is. 1945–1949 között létrehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart. 1948-ban a budapesti Bartók Fesztiválon a Concertót vezényelte. 1948–1949 között volt az utolsó dallasi évada: fénypontja Bartók: A kékszakállú herceg vára bemutatója volt. 1949–1960 között a Minneapolisi Szimfonikusok vezetője; művészi fejlődésének, kialakulásának legfontosabb évei voltak ezek. 1960-ban elhagyta Minneapolist, Európába jött. 1960–1970 között Rómában élt, de London volt munkája központja. Rendszeresen hangversenyezett Párizsban, az NSZK-ban, majd Prágában, Varsóban, Bukarestben, Budapesten, Koppenhágában és Brüsszelben. Izraelben 1960-ban járt először, a Londoni Szimfonikus Zenekarral, s ettől kezdve 1970-ig minden évadban visszatért, s az Izraeli Filharmonikusokat is vezényelte. A Londoni Szimfonikusokkal turnézott Angliában, Európában, Izraelben, Japánban. 1963–1965 között a BBC Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt. 1965–1974 között a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya. Közben vezényelte a chicagói, a bostoni, a Los Angeles-i és a washingtoni szimfonikus zenekarokat. 1966-tól rendszeresen hazajárt. 1968-ban átvette a washingtoni National Symphony Orchestra karnagyi posztját. 1974-től a londoni Royal Filharmonikus Zenekar vezetője, „örökös karnagy”-a, de 1977-től ellátta a Detroiti Szimfonikus Zenekar vezetését is.

1934-től haláláig több mint 500 lemezt készített. Egész életében Bartók Béla propagátora volt; de Kodály Zoltán, Stravinsky, Liszt Ferenc, valamint klasszikus szerzők műveit (némelyiket többször is) lemezre vette. Csajkovszkij-felvételei közül számos etalonná vált. Az ő zenéje állt legközelebb hozzá.

Művei

[szerkesztés]

Több mint 26 kompozíció.

  • Az út (kantáta Paul Claudel poémájára)
  • I. szimfónia, Missa Brevis
  • Magdalena (balett)
  • Vonós-oktett
  • Madrigálszvit
  • Kamarazene (dalciklus James Joyce verseire)
  • Zongoraverseny
  • Gordonkaverseny
  • Oboaverseny
  • Békemise
  • The Voices (szimfonikus dalciklus Rainer Maria Rilke verseire)

Írása

[szerkesztés]
  • Önéletrajza: Notes of Seven Decades. London–Sydney–Auckland–Toronto, 1979. Hodder and Stoughton.
    • Magyarul: Egy élet muzsikája. Ford. Gergely Pál. Budapest. Zeneműkiadó. 1. kiad. (1981): ISBN 9633304083 2. kiad.(1985): ISBN 9633305578 [előszóval a magyar olvasóknak]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Chlupaty, Richard: Antal Dorati and the Joy of Making Music, The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2006[11]
  • Chlupaty, Richard: Antal Dorati and his Recorded Legacy, The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2013[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. LIBRIS, 2013. január 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 972/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Doráti Sándor halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 119/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 687/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Richard Chlupaty. Antal Doráti and the joy of making music. Bournemouth: The Antal Dorati Centenary Society. ISBN 9780955246906 (2006). OCLC 81249116 
  12. Richard Chlupaty. Antal Doráti and his recorded legacy. Bournemouth: The Antal Dorati Centenary Society. ISBN 9780955246913 (2013). OCLC 853247311 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap