Ugrás a tartalomhoz

„Faragó Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a A kategória felosztása
 
(31 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
{{építés alatt}}
|név=Faragó Miklós
{{Életrajz infobox
|név= Faragó Miklós
|kép=Faragó Miklós.PNG
|kép=Faragó Miklós.PNG
|képaláírás = Faragó Miklós 1919-ben
|képaláírás=Faragó Miklós 1919-ben
|képméret=200px
|képméret=200px
| születési név =
|születési név=Schnitzer Miklós
|születési dátum=[[1884]]. [[február 24.]]
| születés dátuma =
|születési hely= [[Csongrád (település)|Csongrád]]
| születés helye =
| halál dátuma =
|halál dátuma= [[1972]]. [[március 15.]] {{életkor-holt|1884|2|24|1972|3|15}}
| halál helye =
|halál helye=[[Tel-Aviv]]
| szülei =
|szülei=
}}
}}
'''Faragó Miklós''', 1902-ig ''Schnitzer''<ref>A Belügyminisztérium 1902. évi 54979. sz. rendelete</ref> ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[február 24.]] – [[Tel-Aviv]], [[1972]]. [[március 15.]]) magyar újságíró, könyvkiadó.

'''Faragó Miklós''', szül. ''Schnitzer'' ([[Csongrád]], [[1884]]. [[február 24.]] – [[Tel-Aviv]], [[1972]]. [[március 15.]]) magyar újságíró, könyvkiadó.


== Élete ==
== Élete ==
Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe került. 1907 óta budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig Az Est munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. F. 1920-ban Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett ki. F. jelenleg Budapesten él, ahol lap- és könyvkiadással foglalkozik.
Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a ''Szeged és Vidéke'' szerkesztőségébe került. 1907-től budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig [[Az Est Lapok|Az Est]] munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején a [[Direktóriumok (1919)#Sajtódirektórium|Sajtódirektórium]] tagja volt. A bukás után Ausztriába emigrált, majd Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett. 1926-ban ismét Ausztriába ment, 1928-ban visszatért Magyarországra, de nem foglalkozhatott újságírással. 1932-ben alapította meg a ''[[Világvárosi Regények]]'' ''(Literária Kiadóvállalat)'' füzetesregény-sorozatot („tízfilléres ponyva”), amely a korszak legszínvonalasabb kalandregény-vállalkozása volt. 1942 nyaráig, az ún. Ponyvarendelet<ref>Csáki Béla: ''[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00336/pdf/MKSZ_EPA00021_1988_104_01_041-053.pdf A ponyvairodalom „megrendszabályozása” az 1940-es évek elején]''; in: ''Magyar Könyvszemle'', 1988/1</ref> életbe lépéséig közel 1000 db elbeszélést adott ki. 1947-ben Palesztinába emigrált, és fiai (István és András) részvételével Izraelben újból megindította magyarul a sorozatot, idővel pedig a „gyorsregények” ivrit nyelvű fordításait is megjelentették.<ref>[http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/TheRoman ''A Filléres regény és a Tollhegy. Magyar ponyva Budapesttől Tel-Avivig'']</ref> 1972-ben Izraelben, Tel-Avivban halt meg.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
22. sor: 20. sor:


== Források ==
== Források ==
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_lnt&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=53377&too_many_records=false&rc=9&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 Életrajzi Index] Petőfi Irodalmi Múzeum
* [http://resolver.pim.hu/auth/PIM53377 Életrajzi Index] Petőfi Irodalmi Múzeum
* {{ZsidLex|1|257||10063}}
* {{ZsidLex|1|257||11340}}


== További információk ==
== További információk ==
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}}
* Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
* Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
* Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
* Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
* Menora; 1964/54. (Halmi J.)
* Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
* Menora ; 1964/54. (Halmi J.)
* Új Kelet; 1982/10239. (Benedek P.)
* Új Kelet ; 1982/10239. (Benedek P.)


[[Kategória:1884-ben született személyek]]
{{DEFAULTSORT:Farago~ Miklo~s}}
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar könyvkiadók]]
[[Kategória:Csongrádiak]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]]
[[Kategória:Izraelbe kivándorolt magyarok]]

A lap jelenlegi, 2023. december 11., 23:34-kori változata

Faragó Miklós
Faragó Miklós 1919-ben
Faragó Miklós 1919-ben
SzületettSchnitzer Miklós
1884. február 24.
Csongrád
Elhunyt1972. március 15. (88 évesen)
Tel-Aviv
Állampolgársága
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Faragó Miklós, 1902-ig Schnitzer[1] (Csongrád, 1884. február 24.Tel-Aviv, 1972. március 15.) magyar újságíró, könyvkiadó.

Élete

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe került. 1907-től budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig Az Est munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. A Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium tagja volt. A bukás után Ausztriába emigrált, majd Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett. 1926-ban ismét Ausztriába ment, 1928-ban visszatért Magyarországra, de nem foglalkozhatott újságírással. 1932-ben alapította meg a Világvárosi Regények (Literária Kiadóvállalat) füzetesregény-sorozatot („tízfilléres ponyva”), amely a korszak legszínvonalasabb kalandregény-vállalkozása volt. 1942 nyaráig, az ún. Ponyvarendelet[2] életbe lépéséig közel 1000 db elbeszélést adott ki. 1947-ben Palesztinába emigrált, és fiai (István és András) részvételével Izraelben újból megindította magyarul a sorozatot, idővel pedig a „gyorsregények” ivrit nyelvű fordításait is megjelentették.[3] 1972-ben Izraelben, Tel-Avivban halt meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Belügyminisztérium 1902. évi 54979. sz. rendelete
  2. Csáki Béla: A ponyvairodalom „megrendszabályozása” az 1940-es évek elején; in: Magyar Könyvszemle, 1988/1
  3. A Filléres regény és a Tollhegy. Magyar ponyva Budapesttől Tel-Avivig

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
  • Menora; 1964/54. (Halmi J.)
  • Új Kelet; 1982/10239. (Benedek P.)