„Faragó Miklós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
a A kategória felosztása |
||
(10 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
|név= |
|név=Faragó Miklós |
||
|kép=Faragó Miklós.PNG |
|kép=Faragó Miklós.PNG |
||
|képaláírás |
|képaláírás=Faragó Miklós 1919-ben |
||
|képméret=200px |
|képméret=200px |
||
| |
|születési név=Schnitzer Miklós |
||
| |
|születési dátum=[[1884]]. [[február 24.]] |
||
| |
|születési hely= [[Csongrád (település)|Csongrád]] |
||
| |
|halál dátuma= [[1972]]. [[március 15.]] {{életkor-holt|1884|2|24|1972|3|15}} |
||
| |
|halál helye=[[Tel-Aviv]] |
||
| |
|szülei= |
||
}} |
}} |
||
'''Faragó Miklós''', 1902-ig ''Schnitzer''<ref>A Belügyminisztérium 1902. évi 54979. sz. rendelete</ref> ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[február 24.]] – [[Tel-Aviv]], [[1972]]. [[március 15.]]) magyar újságíró, könyvkiadó. |
'''Faragó Miklós''', 1902-ig ''Schnitzer''<ref>A Belügyminisztérium 1902. évi 54979. sz. rendelete</ref> ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[február 24.]] – [[Tel-Aviv]], [[1972]]. [[március 15.]]) magyar újságíró, könyvkiadó. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe került. 1907-től budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig [[Az Est]] munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a [[Direktóriumok (1919)#Sajtódirektórium|Sajtódirektórium]] tagja volt. A bukás után Ausztriába emigrált, majd Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett |
Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a ''Szeged és Vidéke'' szerkesztőségébe került. 1907-től budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig [[Az Est Lapok|Az Est]] munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején a [[Direktóriumok (1919)#Sajtódirektórium|Sajtódirektórium]] tagja volt. A bukás után Ausztriába emigrált, majd Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett. 1926-ban ismét Ausztriába ment, 1928-ban visszatért Magyarországra, de nem foglalkozhatott újságírással. 1932-ben alapította meg a ''[[Világvárosi Regények]]'' ''(Literária Kiadóvállalat)'' füzetesregény-sorozatot („tízfilléres ponyva”), amely a korszak legszínvonalasabb kalandregény-vállalkozása volt. 1942 nyaráig, az ún. Ponyvarendelet<ref>Csáki Béla: ''[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00336/pdf/MKSZ_EPA00021_1988_104_01_041-053.pdf A ponyvairodalom „megrendszabályozása” az 1940-es évek elején]''; in: ''Magyar Könyvszemle'', 1988/1</ref> életbe lépéséig közel 1000 db elbeszélést adott ki. 1947-ben Palesztinába emigrált, és fiai (István és András) részvételével Izraelben újból megindította magyarul a sorozatot, idővel pedig a „gyorsregények” ivrit nyelvű fordításait is megjelentették.<ref>[http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/TheRoman ''A Filléres regény és a Tollhegy. Magyar ponyva Budapesttől Tel-Avivig'']</ref> 1972-ben Izraelben, Tel-Avivban halt meg. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
31. sor: | 30. sor: | ||
* Új Kelet; 1982/10239. (Benedek P.) |
* Új Kelet; 1982/10239. (Benedek P.) |
||
{{DEFAULTSORT:Farago~ Miklo~s}} |
|||
[[Kategória:1884-ben született személyek]] |
[[Kategória:1884-ben született személyek]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1972-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Csongrádiak]] |
|||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
||
[[Kategória:Magyar könyvkiadók]] |
[[Kategória:Magyar könyvkiadók]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Csongrádiak]] |
||
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]] |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]] |
|||
[[Kategória:Izraelbe kivándorolt magyarok]] |
A lap jelenlegi, 2023. december 11., 23:34-kori változata
Faragó Miklós | |
Faragó Miklós 1919-ben | |
Született | Schnitzer Miklós 1884. február 24. Csongrád |
Elhunyt | 1972. március 15. (88 évesen) Tel-Aviv |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Faragó Miklós, 1902-ig Schnitzer[1] (Csongrád, 1884. február 24. – Tel-Aviv, 1972. március 15.) magyar újságíró, könyvkiadó.
Élete
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Szegeden végezte, majd néhány évig a budapesti egyetem hallgatója volt, 1905-ben pedig újságírói pályára lépett. Sorban egymásután munkatársa lett az Aradon akkor megjelenő napilapoknak, majd a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe került. 1907-től budapesti lapoknál dolgozott, 1910-től a forradalmak végéig Az Est munkatársa volt. Kiemelkedő újságírói működése erre az időre esik. A világháború alatt harctéri tudósításokat írt. A Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium tagja volt. A bukás után Ausztriába emigrált, majd Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Pallasz Könyv- és Lapterjesztő vállalatot, amelyet jelentős méretekre fejlesztett. 1926-ban ismét Ausztriába ment, 1928-ban visszatért Magyarországra, de nem foglalkozhatott újságírással. 1932-ben alapította meg a Világvárosi Regények (Literária Kiadóvállalat) füzetesregény-sorozatot („tízfilléres ponyva”), amely a korszak legszínvonalasabb kalandregény-vállalkozása volt. 1942 nyaráig, az ún. Ponyvarendelet[2] életbe lépéséig közel 1000 db elbeszélést adott ki. 1947-ben Palesztinába emigrált, és fiai (István és András) részvételével Izraelben újból megindította magyarul a sorozatot, idővel pedig a „gyorsregények” ivrit nyelvű fordításait is megjelentették.[3] 1972-ben Izraelben, Tel-Avivban halt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Belügyminisztérium 1902. évi 54979. sz. rendelete
- ↑ Csáki Béla: A ponyvairodalom „megrendszabályozása” az 1940-es évek elején; in: Magyar Könyvszemle, 1988/1
- ↑ A Filléres regény és a Tollhegy. Magyar ponyva Budapesttől Tel-Avivig
Források
[szerkesztés]- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 257. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
- Menora; 1964/54. (Halmi J.)
- Új Kelet; 1982/10239. (Benedek P.)