Ugrás a tartalomhoz

„Salamon László (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 628 szerkesztés
a Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján
 
(38 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a romániai magyar költőről|Salamon László (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a romániai magyar költőről|Salamon László (egyértelműsítő lap)}}


{{Író infobox
⚫
'''Salamon László''' ([[Nagyvárad]], [[1891]]. [[július 11.]] – [[Kolozsvár]], [[1983]]. [[október 29.]]) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus.
|név=Salamon László
|kép=
|képaláírás=
<!--Élete-->
|születési dátum=[[1891]]. [[július 11.]]
|születési hely= [[Nagyvárad]]
|halál dátuma=[[1983]]. [[október 29.]] {{életkor-holt|1891|07|11|1983|10|29}}
|halál helye=[[Kolozsvár]]
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=[[Salamon Ella]]
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=vers, kritika
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű=
|díjak=
|weboldal=
|aláírás=
}}
⚫
'''Salamon László''' (álneve: Salló Tamás; [[Nagyvárad]], [[1891]]. [[július 11.]] – [[Kolozsvár]], [[1983]]. [[október 29.]]) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége [[Salamon Ella]] magyar nyelvész.


== Életútja ==
== Életútja ==


A [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium]]ban érettségizett 1909-ben, majd a [[budapesti egyetem]] magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a [[Nagyváradi Napló]]nál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az [[I. világháború]]ban, megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt.
A [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium]]ban érettségizett 1909-ben, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]] magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a [[Nagyváradi Napló]]nál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az [[Első világháború|I. világháborúban]], megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt.


A [[Magyar Tanácsköztársaság|magyar kommün]] alatti tevékenysége miatt 1919. szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. Az [[Új Kelet]] című napilap, az [[Auróra (folyóirat, 1922-1923) |Auróra]] c. folyóirat szerkesztőjeként működött. 1926-ban [[Dienes László]]val részt vett a [[Korunk]] elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot [[Másik Út]] címen. Munkatársa volt [[arad]]i [[Kút (folyóirat)|Kútnak]] és a [[lugos]]i [[Kézirat (folyóirat)|Kézirat]]nak.
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatti tevékenysége miatt 1919 szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. [[A Jövő Társadalma]], az [[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]] és az [[Auróra (folyóirat, 1922–1923)|Auróra]] c. folyóiratok munkatársaként, ill. szerkesztőjeként működött. 1926-ban [[Dienes László]]val részt vett a [[Korunk]] elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot [[A Másik Út]] címen. Munkatársa volt [[Arad (Románia)|aradi]] [[Kút (folyóirat)|Kútnak]], a [[bukarest]]i [[Új Magyarok]]nak és a [[lugos]]i [[Kézirat (folyóirat)|Kézirat]]nak.


Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a [[Kelet Népe (folyóirat, 1930-1931)|Kelet Népe]] és a [[Munkás Újság]]. 1944-ben a [[dachaui koncentrációs tábor]]ba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az [[Erdély (folyóirat, 1944–1948)|Erdély]] című lapot szerkesztette, 1948-tól az [[Igazság (folyóirat)|Igazság]]ot. 1950-től nyugdíjazásáig az [[Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó]] kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg.
Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a [[Kelet Népe (folyóirat, 1930–1931)|Kelet Népe]] és a [[Munkás Újság]]. 1944-ben a [[dachaui koncentrációs tábor]]ba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az [[Erdély (folyóirat, 1944–1948)|Erdély]] című lapot szerkesztette, 1948-tól az [[Igazság (folyóirat)|Igazság]]ot. 1950-től nyugdíjazásáig az [[Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó]] kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg.


== Művei (válogatás) ==
== Művei (válogatás) ==
=== Versek ===
=== Versek ===
*Első áldozás (Nagyvárad, 1914)
*Első áldozás (Nagyvárad, 1914)
*Erosz oltárára (Nagyvárad, 1916)
*Eros oltárára (Nagyvárad, 1916)
*Végtelen élet (Nagyvárad, 1926)
*Végtelen élet (Nagyvárad, 1926)
*Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933)
*Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933)
*A barlanglakó üzenete (Kolozsvár, 1942)
*''A barlanglakó üzenete Salamon László legújabb versei''; "Bélyegesek" Írói Csoport, Kolozsvár 1939
*Ember, hol vagy? ([[Bukarest]], 1943; 1981)
*''Ember, hol vagy? Salamon László legújabb versei''; Cserépfalvi, Bp., 1943
*A könnyek ellen : válogatott versek (Kolozsvár, 1947)
*A könnyek ellen. Válogatott versek (Kolozsvár, 1947)
*Emelt fejjel (Bukarest, 1955)
*Emelt fejjel (Bukarest, 1955)
*A jóság balladája (Bukarest, 1959)
*A jóság balladája (Bukarest, 1959)
*''Töretlen hittel. Válogatott versek''; Irodalmi, Bukarest, 1961
*Kolozsvár ősz (Bukarest, 1968)
*''Kolozsvári ősz. Versek''; Irodalmi, Bukarest, 1964
*''Versek''; bev. Csehi Gyula; Irodalmi, Bukarest, 1966
*''Salamon László legszebb versei''; bev. Jordáky Lajos; Ifjúsági, Bukarest, 1968
*''Nyitott könyv. Versek''; Dacia, Kolozsvár, 1971
*''Ember, hol vagy? Versek''; bev. Cserépfalvi Imre, Rácz Győző; Kriterion, Bukarest, 1981


=== Esszék, tanulmányok, publicisztika ===
=== Esszék, tanulmányok, publicisztika ===


*Salló Tamás: ''Nincs más megoldás. Tanulmányok a nagy gazdasági és kulturális krízis problémáiról''; előszó Böhm Vilmos; Munkás Újság, Cluj-Kolozsvár 1931
*Nincs megállás (szociológiai és politikai tanulmányok, Kolozsvár, 1931)
*Három géniusz ([[Sigmund Freud]], [[Henri Bergson]], [[Schalom Asch]], Kolozsvár, 1942)
*''Három géniusz. [[Sigmund Freud|Freud]], [[Henri Bergson|Bergson]], [[Schalom Asch]]''; Fraternitas Ny., Kolozsvár, 1942
*Május kék madara : 1923-1943. (esszék, publicisztika, Bukarest, 1971)
*''Május kék madara. Esszék és publicisztikai írások. 1923–1943''; utószó Jordáky Lajos; Kriterion, Bukarest, 1971
*Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980)
*Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980)


== Jegyzetek és források ==
== Források ==
{{Jegyzetek}}
⚫
*Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. ISBN 963-14-1604-6
⚫
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.


⚫
*Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. {{ISBN|963-14-1604-6}}
{{portál|zsidóság||Erdély|-}}
⚫
*[[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
⚫
[[Kategória:Magyar költők]]

⚫
[[Kategória:Magyar újságírók]]
== További információk ==

*{{RMIL|5}}

== Kapcsolódó szócikkek ==

*[[Román–magyar irodalmi kapcsolatok]]
*[[Tudományos Könyvkiadó]]
*[[Zilah magyar irodalmi és művelődési élete]]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság}}

⚫
[[Kategória:Romániai magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]
[[Kategória:Nagyváradiak]]
[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]]
⚫
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Modern zsidó költők, írók]]
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]]
[[Kategória:Zsidó származású újságírók]]
[[Kategória:1891-ben született személyek]]
[[Kategória:1891-ben született személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
⚫
[[Kategória:Nagyváradiak]]

⚫
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[eo:László Salamon]]
[[Kategória:A dachaui koncentrációs tábor foglyai]]
[[Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. január 3., 10:23-kori változata

Ez a szócikk a romániai magyar költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Salamon László (egyértelműsítő lap).
Salamon László
Élete
Született1891. július 11.
Nagyvárad
Elhunyt1983. október 29. (92 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
HázastársaSalamon Ella
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, kritika

Salamon László (álneve: Salló Tamás; Nagyvárad, 1891. július 11. – Kolozsvár, 1983. október 29.) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége Salamon Ella magyar nyelvész.

Életútja

[szerkesztés]

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1909-ben, majd a budapesti egyetem magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a Nagyváradi Naplónál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az I. világháborúban, megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt.

A Magyarországi Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt 1919 szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. A Jövő Társadalma, az Új Kelet és az Auróra c. folyóiratok munkatársaként, ill. szerkesztőjeként működött. 1926-ban Dienes Lászlóval részt vett a Korunk elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot A Másik Út címen. Munkatársa volt aradi Kútnak, a bukaresti Új Magyaroknak és a lugosi Kéziratnak.

Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a Kelet Népe és a Munkás Újság. 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az Erdély című lapot szerkesztette, 1948-tól az Igazságot. 1950-től nyugdíjazásáig az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]

Versek

[szerkesztés]
  • Első áldozás (Nagyvárad, 1914)
  • Eros oltárára (Nagyvárad, 1916)
  • Végtelen élet (Nagyvárad, 1926)
  • Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933)
  • A barlanglakó üzenete Salamon László legújabb versei; "Bélyegesek" Írói Csoport, Kolozsvár 1939
  • Ember, hol vagy? Salamon László legújabb versei; Cserépfalvi, Bp., 1943
  • A könnyek ellen. Válogatott versek (Kolozsvár, 1947)
  • Emelt fejjel (Bukarest, 1955)
  • A jóság balladája (Bukarest, 1959)
  • Töretlen hittel. Válogatott versek; Irodalmi, Bukarest, 1961
  • Kolozsvári ősz. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1964
  • Versek; bev. Csehi Gyula; Irodalmi, Bukarest, 1966
  • Salamon László legszebb versei; bev. Jordáky Lajos; Ifjúsági, Bukarest, 1968
  • Nyitott könyv. Versek; Dacia, Kolozsvár, 1971
  • Ember, hol vagy? Versek; bev. Cserépfalvi Imre, Rácz Győző; Kriterion, Bukarest, 1981

Esszék, tanulmányok, publicisztika

[szerkesztés]
  • Salló Tamás: Nincs más megoldás. Tanulmányok a nagy gazdasági és kulturális krízis problémáiról; előszó Böhm Vilmos; Munkás Újság, Cluj-Kolozsvár 1931
  • Három géniusz. Freud, Bergson, Schalom Asch; Fraternitas Ny., Kolozsvár, 1942
  • Május kék madara. Esszék és publicisztikai írások. 1923–1943; utószó Jordáky Lajos; Kriterion, Bukarest, 1971
  • Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Salamon_László_(költő)&oldid=26750190”