„Salamon László (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján |
|||
(23 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a romániai magyar költőről|Salamon László (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a romániai magyar költőről|Salamon László (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Író infobox |
|||
|név=Salamon László |
|||
|kép= |
|||
|képaláírás= |
|||
<!--Élete--> |
|||
|születési dátum=[[1891]]. [[július 11.]] |
|||
|születési hely= [[Nagyvárad]] |
|||
|halál dátuma=[[1983]]. [[október 29.]] {{életkor-holt|1891|07|11|1983|10|29}} |
|||
|halál helye=[[Kolozsvár]] |
|||
|nemzetiség= |
|||
|szülei= |
|||
|feleség=[[Salamon Ella]] |
|||
|férj= |
|||
|gyerekek= |
|||
<!--Munkássága--> |
|||
|írói álnév= |
|||
|műfaj=vers, kritika |
|||
|irányzat= |
|||
|periódus= |
|||
|első mű= |
|||
|fő mű= |
|||
|díjak= |
|||
|weboldal= |
|||
|aláírás= |
|||
}} |
|||
'''Salamon László''' (álneve: Salló Tamás; [[Nagyvárad]], [[1891]]. [[július 11.]] – [[Kolozsvár]], [[1983]]. [[október 29.]]) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége [[Salamon Ella]] magyar nyelvész. |
'''Salamon László''' (álneve: Salló Tamás; [[Nagyvárad]], [[1891]]. [[július 11.]] – [[Kolozsvár]], [[1983]]. [[október 29.]]) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége [[Salamon Ella]] magyar nyelvész. |
||
7. sor: | 32. sor: | ||
A [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium]]ban érettségizett 1909-ben, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]] magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a [[Nagyváradi Napló]]nál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az [[Első világháború|I. világháborúban]], megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt. |
A [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium]]ban érettségizett 1909-ben, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]] magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a [[Nagyváradi Napló]]nál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az [[Első világháború|I. világháborúban]], megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt. |
||
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatti tevékenysége miatt 1919 |
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatti tevékenysége miatt 1919 szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. [[A Jövő Társadalma]], az [[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]] és az [[Auróra (folyóirat, 1922–1923)|Auróra]] c. folyóiratok munkatársaként, ill. szerkesztőjeként működött. 1926-ban [[Dienes László]]val részt vett a [[Korunk]] elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot [[A Másik Út]] címen. Munkatársa volt [[Arad (Románia)|aradi]] [[Kút (folyóirat)|Kútnak]], a [[bukarest]]i [[Új Magyarok]]nak és a [[lugos]]i [[Kézirat (folyóirat)|Kézirat]]nak. |
||
Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a [[Kelet Népe (folyóirat, |
Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a [[Kelet Népe (folyóirat, 1930–1931)|Kelet Népe]] és a [[Munkás Újság]]. 1944-ben a [[dachaui koncentrációs tábor]]ba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az [[Erdély (folyóirat, 1944–1948)|Erdély]] című lapot szerkesztette, 1948-tól az [[Igazság (folyóirat)|Igazság]]ot. 1950-től nyugdíjazásáig az [[Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó]] kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg. |
||
== Művei (válogatás) == |
== Művei (válogatás) == |
||
=== Versek === |
=== Versek === |
||
*Első áldozás (Nagyvárad, 1914) |
*Első áldozás (Nagyvárad, 1914) |
||
* |
*Eros oltárára (Nagyvárad, 1916) |
||
*Végtelen élet (Nagyvárad, 1926) |
*Végtelen élet (Nagyvárad, 1926) |
||
*Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933) |
*Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933) |
||
*A barlanglakó üzenete |
*''A barlanglakó üzenete Salamon László legújabb versei''; "Bélyegesek" Írói Csoport, Kolozsvár 1939 |
||
*Ember, hol vagy? |
*''Ember, hol vagy? Salamon László legújabb versei''; Cserépfalvi, Bp., 1943 |
||
*A könnyek ellen |
*A könnyek ellen. Válogatott versek (Kolozsvár, 1947) |
||
*Emelt fejjel (Bukarest, 1955) |
*Emelt fejjel (Bukarest, 1955) |
||
*A jóság balladája (Bukarest, 1959) |
*A jóság balladája (Bukarest, 1959) |
||
*''Töretlen hittel. Válogatott versek''; Irodalmi, Bukarest, 1961 |
|||
*Kolozsvár ősz (Bukarest, 1968) |
|||
*''Kolozsvári ősz. Versek''; Irodalmi, Bukarest, 1964 |
|||
*''Versek''; bev. Csehi Gyula; Irodalmi, Bukarest, 1966 |
|||
*''Salamon László legszebb versei''; bev. Jordáky Lajos; Ifjúsági, Bukarest, 1968 |
|||
*''Nyitott könyv. Versek''; Dacia, Kolozsvár, 1971 |
|||
*''Ember, hol vagy? Versek''; bev. Cserépfalvi Imre, Rácz Győző; Kriterion, Bukarest, 1981 |
|||
=== Esszék, tanulmányok, publicisztika === |
=== Esszék, tanulmányok, publicisztika === |
||
*Salló Tamás: ''Nincs más megoldás. Tanulmányok a nagy gazdasági és kulturális krízis problémáiról''; előszó Böhm Vilmos; Munkás Újság, Cluj-Kolozsvár 1931 |
|||
*Nincs megállás (szociológiai és politikai tanulmányok, Kolozsvár, 1931) |
|||
*Három géniusz |
*''Három géniusz. [[Sigmund Freud|Freud]], [[Henri Bergson|Bergson]], [[Schalom Asch]]''; Fraternitas Ny., Kolozsvár, 1942 |
||
*Május kék madara |
*''Május kék madara. Esszék és publicisztikai írások. 1923–1943''; utószó Jordáky Lajos; Kriterion, Bukarest, 1971 |
||
*Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980) |
*Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980) |
||
== Források == |
== Források == |
||
*Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. ISBN |
*Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. {{ISBN|963-14-1604-6}} |
||
*[[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. |
*[[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. |
||
42. sor: | 72. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
*[[ |
*[[Román–magyar irodalmi kapcsolatok]] |
||
*[[Tudományos Könyvkiadó]] |
*[[Tudományos Könyvkiadó]] |
||
*[[Zilah magyar irodalmi és művelődési élete]] |
*[[Zilah magyar irodalmi és művelődési élete]] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság}} |
{{portál|Erdély|-|Irodalom||Zsidóság}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Romániai magyar újságírók]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Magyar kritikusok]] |
[[Kategória:Magyar kritikusok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Romániai magyar költők, írók]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású újságírók]] |
|||
[[Kategória:1891-ben született személyek]] |
[[Kategória:1891-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[Kategória:A dachaui koncentrációs tábor foglyai]] |
|||
[[Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek]] |
A lap jelenlegi, 2024. január 3., 10:23-kori változata
Salamon László | |
Élete | |
Született | 1891. július 11. Nagyvárad |
Elhunyt | 1983. október 29. (92 évesen) Kolozsvár |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Házastársa | Salamon Ella |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, kritika |
Salamon László (álneve: Salló Tamás; Nagyvárad, 1891. július 11. – Kolozsvár, 1983. október 29.) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége Salamon Ella magyar nyelvész.
Életútja
[szerkesztés]A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1909-ben, majd a budapesti egyetem magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a Nagyváradi Naplónál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az I. világháborúban, megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt.
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt 1919 szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. A Jövő Társadalma, az Új Kelet és az Auróra c. folyóiratok munkatársaként, ill. szerkesztőjeként működött. 1926-ban Dienes Lászlóval részt vett a Korunk elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot A Másik Út címen. Munkatársa volt aradi Kútnak, a bukaresti Új Magyaroknak és a lugosi Kéziratnak.
Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a Kelet Népe és a Munkás Újság. 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az Erdély című lapot szerkesztette, 1948-tól az Igazságot. 1950-től nyugdíjazásáig az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Versek
[szerkesztés]- Első áldozás (Nagyvárad, 1914)
- Eros oltárára (Nagyvárad, 1916)
- Végtelen élet (Nagyvárad, 1926)
- Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933)
- A barlanglakó üzenete Salamon László legújabb versei; "Bélyegesek" Írói Csoport, Kolozsvár 1939
- Ember, hol vagy? Salamon László legújabb versei; Cserépfalvi, Bp., 1943
- A könnyek ellen. Válogatott versek (Kolozsvár, 1947)
- Emelt fejjel (Bukarest, 1955)
- A jóság balladája (Bukarest, 1959)
- Töretlen hittel. Válogatott versek; Irodalmi, Bukarest, 1961
- Kolozsvári ősz. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1964
- Versek; bev. Csehi Gyula; Irodalmi, Bukarest, 1966
- Salamon László legszebb versei; bev. Jordáky Lajos; Ifjúsági, Bukarest, 1968
- Nyitott könyv. Versek; Dacia, Kolozsvár, 1971
- Ember, hol vagy? Versek; bev. Cserépfalvi Imre, Rácz Győző; Kriterion, Bukarest, 1981
Esszék, tanulmányok, publicisztika
[szerkesztés]- Salló Tamás: Nincs más megoldás. Tanulmányok a nagy gazdasági és kulturális krízis problémáiról; előszó Böhm Vilmos; Munkás Újság, Cluj-Kolozsvár 1931
- Három géniusz. Freud, Bergson, Schalom Asch; Fraternitas Ny., Kolozsvár, 1942
- Május kék madara. Esszék és publicisztikai írások. 1923–1943; utószó Jordáky Lajos; Kriterion, Bukarest, 1971
- Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980)
Források
[szerkesztés]- Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.