„Balti-tenger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Részei |
Térkép cseréje. |
||
| (30 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
| név = Balti-tenger |
| név = Balti-tenger |
||
| helyi név = |
| helyi név = |
||
| kép = Baltic |
| kép = Baltic Sea map hu.png |
||
| képaláírás = A Balti-tenger és országai |
| képaláírás = A Balti-tenger és országai |
||
| országok = [[Dánia]], [[Észtország]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Litvánia]], [[Lettország]], [[Lengyelország]], [[Oroszország]], [[Svédország]] |
| országok = [[Dánia]], [[Észtország]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Litvánia]], [[Lettország]], [[Lengyelország]], [[Oroszország]], [[Svédország]] |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| tenger hosszúság = 1600 |
| tenger hosszúság = 1600 |
||
| tenger szélesség = 193 |
| tenger szélesség = 193 |
||
| terület = 377 |
| terület = 377 000 |
||
| átlagos mélység = 55 |
| átlagos mélység = 55 |
||
| maximális mélység = 459 |
| maximális mélység = 459 |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
| hosszúsági ívperc = |
| hosszúsági ívperc = |
||
| hosszúsági ívmásodperc = |
| hosszúsági ívmásodperc = |
||
| pozíciós térkép = |
| pozíciós térkép = Európa |
||
| imagemap sablon = |
| imagemap sablon = |
||
| térkép = |
| térkép = |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
A '''Balti-tenger''' vagy '''Keleti-tenger''' Észak-[[Európa|Európában]] található [[tenger]], északról a [[Skandináv-félsziget]], keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a [[Dánia|dán]] szigetek határolják. |
A '''Balti-tenger''' vagy '''Keleti-tenger''' Észak-[[Európa|Európában]] található [[tenger]], északról a [[Skandináv-félsziget]], keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a [[Dánia|dán]] szigetek határolják. |
||
A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az [[Északi-tenger]]en keresztül az [[Atlanti-óceán]]hoz (a [[Kattegat]] öblön át): [[ |
A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az [[Északi-tenger]]en keresztül az [[Atlanti-óceán]]hoz (a [[Kattegat]] öblön át): [[Øresund]], [[Nagy-Bælt]] ''(Storebælt)'' és [[Kis-Bælt]] ''(Lillebælt)''. |
||
A [[Fehér-tenger]]rel Oroszországban a |
A [[Fehér-tenger]]rel Oroszországban a [[Balti–Fehér-tenger-csatorna]], közvetlenül az [[Északi-tenger]]rel pedig Németországban a [[Kieli-csatorna]] köti össze. |
||
A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl [[Fehéroroszország]], [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Norvégia]] és [[Ukrajna]] területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyűjtő területén. A tenger nevéből származik a '''[[ |
A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl [[Fehéroroszország]], [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Norvégia]] és [[Ukrajna]] területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyűjtő területén. A tenger nevéből származik a '''[[balti országok]]''' elnevezés a közvetlenül a Balti-tenger keleti partvidékén fekvő három ország megjelölésére, valamint a '''[[Baltikum]]''', amely ezeken kívül gyakran a Balti-tenger körül fekvő többi országot is magában foglalja. |
||
== Keletkezése == |
== Keletkezése == |
||
A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a [[legutóbbi jégkorszak]] hozta létre. Jelenlegi formáját i. e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az [[Északi-tenger]]en keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig |
A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] hozta létre. Jelenlegi formáját i. e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az [[Északi-tenger]]en keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig északkelet felé a [[Jeges-tenger]]hez. |
||
A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el: |
A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el: |
||
* Balti Jeges-tó – |
* Balti Jeges-tó – i. e. 13 000 |
||
* Yoldian-tenger – |
* Yoldian-tenger – i. e. 10 300 |
||
* Ancylus-tó – |
* Ancylus-tó – i. e. 9500 |
||
* Mastogloia-tenger – |
* Mastogloia-tenger – i. e. 8500 |
||
* Littorina-tenger – |
* Littorina-tenger – i. e. 7500 |
||
* Post-Littorina-tenger – |
* Post-Littorina-tenger – i. e. 4000 – napjainkig |
||
A [[pleisztocén]] földtörténeti korban az ''Eridanos'' ősfolyó völgye terült el [[Lappföld]]től a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára. |
A [[pleisztocén]] földtörténeti korban az ''Eridanos'' ősfolyó völgye terült el [[Lappföld]]től a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára. |
||
== Megnevezése == |
== Megnevezése == |
||
[[Fájl:BalticSea March2000 NASA-S2000084115409 |
[[Fájl:BalticSea March2000 NASA-S2000084115409.png|bélyegkép|jobbra|250px|Hófödte Balti tenger környéke, a [[Botteni-öböl]] északi része még be van fagyva]] |
||
Először egy [[11. század|XI. századi]] német krónikás, a [[Brémai Ádám]] ''(Adam Bremensis)'' használta a ''Balti-tenger'' kifejezést, valószínűleg egy észak-európai nagy sziget, '''Baltia''' nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az [[i. e. 4. század]]ban. Lehetséges, hogy a germán ''belt'' (dán szó a tengerszorosra) vagy a [[Latin nyelv|latin]] ''balteus'' (öv) szavon alapszik. Mások szerint az [[Indoeurópai alapnyelv|indoeurópai]] ''bhel'' (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót [[Baltikum]]nak nevezik. |
Először egy [[11. század|XI. századi]] német krónikás, a [[Brémai Ádám]] ''(Adam Bremensis)'' használta a ''Balti-tenger'' kifejezést, valószínűleg egy észak-európai nagy sziget, '''Baltia''' nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az [[i. e. 4. század]]ban. Lehetséges, hogy a germán ''belt'' (dán szó a tengerszorosra) vagy a [[Latin nyelv|latin]] ''balteus'' (öv) szavon alapszik. Mások szerint az [[Indoeurópai alapnyelv|indoeurópai]] ''bhel'' (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót [[Baltikum]]nak nevezik. |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
* A germán nyelveken általában ''Keleti-tenger'': [[dán nyelv|Dánul]]: ''Østersøen'', [[holland nyelv|hollandul]]: ''Oostzee'', [[német nyelv|németül]]: ''Ostsee'', [[norvég nyelv|norvégul]]: ''Østersjøen'' és [[svéd nyelv|svédül]]: ''Östersjön''. Mivel [[Finnország]] sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így [[finn nyelv|finnül]] is Keleti-tenger ''(Itämeri)'', annak ellenére, hogy Finnországtól ''nyugatra'' található. [[magyar nyelv|Magyarul]] is sokáig ''Keleti-tenger'' néven ismerték. |
* A germán nyelveken általában ''Keleti-tenger'': [[dán nyelv|Dánul]]: ''Østersøen'', [[holland nyelv|hollandul]]: ''Oostzee'', [[német nyelv|németül]]: ''Ostsee'', [[norvég nyelv|norvégul]]: ''Østersjøen'' és [[svéd nyelv|svédül]]: ''Östersjön''. Mivel [[Finnország]] sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így [[finn nyelv|finnül]] is Keleti-tenger ''(Itämeri)'', annak ellenére, hogy Finnországtól ''nyugatra'' található. [[magyar nyelv|Magyarul]] is sokáig ''Keleti-tenger'' néven ismerték. |
||
* [[észt nyelv|Észtül]] azonban logikusan Nyugati-tenger: ''Läänemeri'' |
* [[észt nyelv|Észtül]] azonban logikusan Nyugati-tenger: ''Läänemeri'' |
||
* Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) ''Balti-tenger'': [[francia nyelv| |
* Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) ''Balti-tenger'': [[francia nyelv|franciául]]: ''Mer Baltique'', [[olasz nyelv|olaszul]]: ''Mare Baltico''; [[lengyel nyelv|lengyelül]]: ''Morze Bałtyckie'' vagy ''Bałtyk'', [[orosz nyelv|oroszul]]: ''Baltyijszkoje more (Балтийское море)''; [[lett nyelv|lettül]]: ''Baltijas jūra'' és [[litván nyelv|litvánul]]: ''Baltijos jūra''. |
||
== Történelme == |
== Történelme == |
||
| 74. sor: | 74. sor: | ||
A [[12. század|12]]–[[13. század]]i balti [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratok]] során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – [[Kereszténység|keresztény]] hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A ''[[Német Lovagrend]]'' (Teuton Lovagrend) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a dánoktól az oroszokig. |
A [[12. század|12]]–[[13. század]]i balti [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratok]] során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – [[Kereszténység|keresztény]] hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A ''[[Német Lovagrend]]'' (Teuton Lovagrend) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a dánoktól az oroszokig. |
||
A [[13. század|13]]–[[17. század]] között a [[ |
A [[13. század|13]]–[[17. század]] között a [[Hanza-szövetség]] uralta a [[Baltikum|Balti régiót]], így biztosítva biztonságos kereskedelmi útvonalakat a tag-városai között. A 17. században Lengyelország, Dánia és Svédország háborúzott a Balti-tenger uralmáért ''(Dominium Maris Baltici)'', melyet végül a svédek nyertek meg. A svédek ezután csak mint ''Mare Nostrum Balticum'' (a ''mi Balti-tengerünk'') néven hivatkoztak a tengerre. |
||
A [[18. század]]ban Oroszország és [[Porosz Királyság|Poroszország]] uralták a tengert. [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] [[cár]] meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új [[főváros]]át, [[Szentpétervár]]t a [[Néva]] folyó torkolatánál, a [[Finn-öböl]] partján alapította meg. |
A [[18. század]]ban Oroszország és [[Porosz Királyság|Poroszország]] uralták a tengert. [[I. Péter orosz cár|Nagy Péter]] [[cár]] meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új [[főváros]]át, [[Szentpétervár]]t a [[Néva]] folyó torkolatánál, a [[Finn-öböl]] partján alapította meg. |
||
A [[krími háború]] ([[1854]]–[[1856|56]]) során [[brit]]-[[Franciaország|francia]] erők lőtték a [[Helsinki]]t védő [[Suomenlinna]] |
A [[krími háború]] ([[1854]]–[[1856|56]]) során [[brit]]-[[Franciaország|francia]] erők lőtték a [[Helsinki]]t védő [[Suomenlinna erődítménye]]t, a Szentpétervárt védő [[Kronstadt]]ot, valamint elpusztították az [[Åland]]on lévő ''Bomarsund'' erődöt. |
||
A [[Német Birodalom]] [[1871]]-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az [[első világháború]] nyomán [[1920]]-ban [[Lengyelország]] ismét Balti-tengeri ország lett, így [[Gdynia]] új, jelentős kikötővárossá nőtte ki magát [[Danzig]] mellett. A [[második világháború]] során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta el, de a [[balti |
A [[Német Birodalom]] [[1871]]-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az [[első világháború]] nyomán [[1920]]-ban [[Lengyelország]] ismét Balti-tengeri ország lett, így [[Gdynia]] új, jelentős kikötővárossá nőtte ki magát [[Gdańsk|Danzig]] mellett. A [[második világháború]] során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta el, de a [[balti országok]]at is bekebelezte. A Balti-tengeren a második világháborúban nagy harcok folytak. Sokáig a németek fölénye érvényesült, az evakuáló szovjet hajók között nagy pusztítást végeztek. [[1945]]-ben viszont számos menekülteket szállító hajót süllyesztettek el a szovjetek. A legnagyobb veszteség ezek közül a [[Wilhelm Gustloff (hajó)|Wilhelm Gustloff]], korábbi [[Kraft durch Freude|KdF]]-hajó volt, melyen mintegy kilencezren lelték halálukat [[január 30.|január 30-án]]. A hajó {{coor dm|55|07|N|17|41|E|}} koordinátáknál nyugszik, a roncs [[hadisír]], (nem szabad kutatni a roncsok között). |
||
[[2004]] májusában – [[Lengyelország]] és a balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az [[Európai Unió]] beltengere lett: a part mentén csupán [[Szentpétervár]] és a [[Kalinyingrádi terület|Kalinyingrádi]] orosz [[exklávé]] nem része az EU-nak. |
[[2004]] májusában – [[Lengyelország]] és a balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az [[Európai Unió]] beltengere lett: a part mentén csupán [[Szentpétervár]] és a [[Kalinyingrádi terület|Kalinyingrádi]] orosz [[exklávé]] nem része az EU-nak. |
||
| 91. sor: | 91. sor: | ||
Északon a [[Botteni-öböl]] ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az [[Ålandi-tenger]]. Keleten a [[Finn-öböl]] nyúlik [[Helsinki]] és [[Tallinn]] között egészen [[Szentpétervár]]ig. |
Északon a [[Botteni-öböl]] ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az [[Ålandi-tenger]]. Keleten a [[Finn-öböl]] nyúlik [[Helsinki]] és [[Tallinn]] között egészen [[Szentpétervár]]ig. |
||
Az ''északi Balti-tenger''t [[Stockholm]], |
Az ''északi Balti-tenger''t [[Stockholm]], Délnyugat-Finnország és Észtország határolja. A keleti- és nyugati Gotlandi-medence alkotja a ''közép-Balti-tenger''t. |
||
A [[Rigai-öböl]] [[Riga]] és [[Saaremaa]] szigete között található. A [[Gdański-öböl]] a [[Hel-félsziget]]től keletre a lengyel [[Gdańsk]] városnál van. A német/lengyel [[Usedom]] szigettől északra, a [[Rügen]] szigettől keletre fekszik a [[Pomerániai-öböl]]. A német part és a dán [[Falster]]-sziget között található a [[Mecklenburgi-öböl]], itt fekszik az egykori [[Hanza-szövetség]] fővárosa, [[Lübeck]] is. A német köznyelvben csak ''Deutsche Inseln''-nek, azaz ''német szigeteknek'' nevezett szigetcsoportnak további részei - [[Usedom]] és [[Rügen]] mellett a [[Fehrmann]] és [[Poel]] szigetek.<ref>http://www.urlaub-doktor.de/urlaub-in-deutschland-inseln/ A német szigetek</ref> |
A [[Rigai-öböl]] [[Riga]] és [[Saaremaa]] szigete között található. A [[Gdański-öböl]] a [[Hel-félsziget]]től keletre a lengyel [[Gdańsk]] városnál van. A német/lengyel [[Usedom (sziget)|Usedom]] szigettől északra, a [[Rügen]] szigettől keletre fekszik a [[Pomerániai-öböl]]. A német part és a dán [[Falster]]-sziget között található a [[Mecklenburgi-öböl]], itt fekszik az egykori [[Hanza-szövetség]] fővárosa, [[Lübeck]] is. A német köznyelvben csak ''Deutsche Inseln''-nek, azaz ''német szigeteknek'' nevezett szigetcsoportnak további részei - [[Usedom (sziget)|Usedom]] és [[Rügen]] mellett a [[Fehrmann]] és [[Poel]] szigetek.<ref>http://www.urlaub-doktor.de/urlaub-in-deutschland-inseln/ {{Wayback|url=http://www.urlaub-doktor.de/urlaub-in-deutschland-inseln/ |date=20130112070935 }} A német szigetek</ref> |
||
A Balti-tenger nyugatra a [[Kieli-öböl]]lel ér véget, mielőtt a három [[dán szorosok|dán tengerszoroson]] keresztül az [[Északi-tenger]] vizével találkozna. |
A Balti-tenger nyugatra a [[Kieli-öböl]]lel ér véget, mielőtt a három [[dán szorosok|dán tengerszoroson]] keresztül az [[Északi-tenger]] vizével találkozna. |
||
| 99. sor: | 99. sor: | ||
== Sajátosságai == |
== Sajátosságai == |
||
Mivel a [[ |
Mivel a [[dán szorosok]] elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. |
||
A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett ''brakkvíz'' (édesvíz és sós víz között). A tengeren gyakorlatilag nincs [[árapály]] jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához. A ''balti |
A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett ''brakkvíz'' (édesvíz és sós víz között). A tengeren gyakorlatilag nincs [[árapály]] jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához. A ''balti hering'' például kisebb, mint az északi-tengeri vagy atlanti rokona. |
||
A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint [[Szentpétervár]] szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld [[alga]] erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken. |
A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint [[Szentpétervár]] szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld [[alga]] erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken. |
||
„A Balti-tengeren a legsűrűbb a világ tengerei közül a hajóforgalom: rendszeresen mintegy 2 ezer hajó mozog itt és ezek között mintegy 200 nagy olajszállító. Szinte kivétel nélkül [[Oroszország|orosz]] hajók.”<ref name="Greenfo13189">[http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13189 ''A finn EU- elnökség Oroszországgal készül vitatkozni?''] [[Greenfo.hu]], [[2006]]. [[május 26.]]</ref> A tengeren évente mintegy félszáz hajóbaleset történik, de az óriás [[tankhajó]]kkal nem esett eddig komolyabb baleset. Az olaj mellett jelentős a |
„A Balti-tengeren a legsűrűbb a világ tengerei közül a hajóforgalom: rendszeresen mintegy 2 ezer hajó mozog itt és ezek között mintegy 200 nagy olajszállító. Szinte kivétel nélkül [[Oroszország|orosz]] hajók.”<ref name="Greenfo13189">[http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13189 ''A finn EU- elnökség Oroszországgal készül vitatkozni?''] {{Wayback|url=http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13189|date=20070927225224}} [[Greenfo.hu]], [[2006]]. [[május 26.]]</ref> A tengeren évente mintegy félszáz hajóbaleset történik, de az óriás [[tankhajó]]kkal nem esett eddig komolyabb baleset. Az olaj mellett jelentős a vegyi anyagok szállítása is, és az ezzel kapcsolatos környezeti kockázat, [[2005]]-ben több mint 9 millió tonnányi vegyi anyagot hajóztak be balti kikötőkben. |
||
== Országok == |
== Országok == |
||
[[Fájl:Baltic_drainage_basins_(catchment_area).svg|bélyegkép|jobbra|194px|A Balti-tenger vízgyűjtő területe]] |
|||
A ''Balti-tenger''rel határos országok: |
A ''Balti-tenger''rel határos országok: |
||
* [[Finnország]] |
* [[Finnország]] |
||
| 124. sor: | 125. sor: | ||
* [[Norvégia]] |
* [[Norvégia]] |
||
* [[Ukrajna]] |
* [[Ukrajna]] |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
| 137. sor: | 139. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{Commonskat|Baltic Sea}} |
|||
{{wikta}} |
{{wikta}} |
||
* [http://www.envir.ee/baltics/geograph.htm Észt leírás a Balti-tengerről] |
* [https://web.archive.org/web/20050711082232/http://www.envir.ee/baltics/geograph.htm Észt leírás a Balti-tengerről] |
||
* [http://baltitenger.lap.hu/ Lap.hu linkgyűjtemény] |
* [https://web.archive.org/web/20081013034123/http://baltitenger.lap.hu/ Lap.hu linkgyűjtemény] |
||
*{{hely|Bojtár}}{{CitWeb |url=http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-baltisztikaba/adatok.html |szerző=Bojtár Endre |cím=Bevezetés a baltisztikába|kiadó= Osiris|év=1997|elér=2016-12-14 |formátum=pdf}} |
|||
{{Óceánok és tengerek}} |
{{Óceánok és tengerek}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Földrajz||}} |
{{portál|Földrajz||}} |
||
{{DEFAULTSORT:Baltitenger}} |
{{DEFAULTSORT:Baltitenger}} |
||
[[Kategória:Balti-tenger| ]] |
[[Kategória:Balti-tenger| ]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek]] |
||
[[Kategória:Svédország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Észtország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Lettország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Litvánia tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Oroszország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Lengyelország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Németország tengerei és öblei]] |
|||
[[Kategória:Dánia tengerei és öblei]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. március 7., 19:04-kori változata
| Balti-tenger | |
 | |
| A Balti-tenger és országai | |
| Országok | Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Oroszország, Svédország |
| Hely | Európa |
| Hosszúság | 1600 km |
| Szélesség | 193 km |
| Felszíni terület | 377 000 km2 |
| Átlagos mélység | 55 m |
| Legnagyobb mélység | 459 m |
| Települések | Gdańsk, Gdynia, Helsinki, Kalinyingrád, Klaipėda, Koppenhága, Liepāja, Lübeck, Malmö, Pori, Rauma, Riga, Rostock, Stockholm, Stralsund, Szczecin, Szentpétervár, Tallinn, Turku, Ventspils |
| Elhelyezkedése | |
 Balti-tenger
Pozíció Európa térképén
| |
 é. sz. 58°, k. h. 20°58.000000°N 20.000000°EKoordináták: é. sz. 58°, k. h. 20°58.000000°N 20.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balti-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az Északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz (a Kattegat öblön át): Øresund, Nagy-Bælt (Storebælt) és Kis-Bælt (Lillebælt).
A Fehér-tengerrel Oroszországban a Balti–Fehér-tenger-csatorna, közvetlenül az Északi-tengerrel pedig Németországban a Kieli-csatorna köti össze.
A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl Fehéroroszország, Csehország, Szlovákia, Norvégia és Ukrajna területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyűjtő területén. A tenger nevéből származik a balti országok elnevezés a közvetlenül a Balti-tenger keleti partvidékén fekvő három ország megjelölésére, valamint a Baltikum, amely ezeken kívül gyakran a Balti-tenger körül fekvő többi országot is magában foglalja.
Keletkezése
[szerkesztés]A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a legutóbbi jégkorszak hozta létre. Jelenlegi formáját i. e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az Északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig északkelet felé a Jeges-tengerhez. A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el:
- Balti Jeges-tó – i. e. 13 000
- Yoldian-tenger – i. e. 10 300
- Ancylus-tó – i. e. 9500
- Mastogloia-tenger – i. e. 8500
- Littorina-tenger – i. e. 7500
- Post-Littorina-tenger – i. e. 4000 – napjainkig
A pleisztocén földtörténeti korban az Eridanos ősfolyó völgye terült el Lappföldtől a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára.
Megnevezése
[szerkesztés]
Először egy XI. századi német krónikás, a Brémai Ádám (Adam Bremensis) használta a Balti-tenger kifejezést, valószínűleg egy észak-európai nagy sziget, Baltia nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az i. e. 4. században. Lehetséges, hogy a germán belt (dán szó a tengerszorosra) vagy a latin balteus (öv) szavon alapszik. Mások szerint az indoeurópai bhel (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót Baltikumnak nevezik.
Használatos a Keleti-tenger és Nyugati-tenger elnevezés is különböző nyelveken:
- A germán nyelveken általában Keleti-tenger: Dánul: Østersøen, hollandul: Oostzee, németül: Ostsee, norvégul: Østersjøen és svédül: Östersjön. Mivel Finnország sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így finnül is Keleti-tenger (Itämeri), annak ellenére, hogy Finnországtól nyugatra található. Magyarul is sokáig Keleti-tenger néven ismerték.
- Észtül azonban logikusan Nyugati-tenger: Läänemeri
- Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) Balti-tenger: franciául: Mer Baltique, olaszul: Mare Baltico; lengyelül: Morze Bałtyckie vagy Bałtyk, oroszul: Baltyijszkoje more (Балтийское море); lettül: Baltijas jūra és litvánul: Baltijos jūra.
Történelme
[szerkesztés]A Római Birodalom idején a tengert Mare Suebicum vagy Mare Sarmaticum néven ismerték. Tacitus római történelemíró i. sz. 98-ban a De Origine et situ Germanorum című munkájában a germán szvév törzsek (suebi → Suebicum) után nevezi el a tengert, és brakkvízűnek (sós és édesvíz keveréke) írja le. Később, 551 táján Jordanes már mint Germán-tengernek nevezi a gótokról szóló munkájában.
A viking korban (9–11. század) Skandináviában mint Keleti-tó (például Austmarr, "Keleti-tenger"-ként említi a Heimskringla ónorvég mondagyűjtemény) hivatkoznak a tengerre. Előfordul Gandvik néven is, a "-vik" jelentése ónorvégül "öböl", ami azt jelzi, hogy a vikingek – helyesen – tengeröbölnek és nem tónak ismerték. (Más felfogás szerint a Gandvik név csupán a Botteni-öblöt jelenti, nem az egész Balti-tengert).
A tengerből jelentős mennyiségű borostyánt is nyertek főleg a déli partján lakók. Két borostyán múzeumban lehet megismerkedni a borostyán történetével Kalinyingrádban (Oroszország) és Palangában (Litvánia). A Baltikum országaiban és Lengyelországban is mind a mai napig nagyon népszerűek a borostyánból készült ékszerek, dísztárgyak.
A korai középkorban a vikingek a pomeránokkal (mai Lengyelország területén élő szláv törzsek) harcoltak a tenger ellenőrzéséért. A vikingek végül Oroszország folyóit használva egészen a Fekete-tengerig és Dél-Oroszországig jutottak.
A 12–13. századi balti keresztes hadjáratok során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – keresztény hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A Német Lovagrend (Teuton Lovagrend) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a dánoktól az oroszokig.
A 13–17. század között a Hanza-szövetség uralta a Balti régiót, így biztosítva biztonságos kereskedelmi útvonalakat a tag-városai között. A 17. században Lengyelország, Dánia és Svédország háborúzott a Balti-tenger uralmáért (Dominium Maris Baltici), melyet végül a svédek nyertek meg. A svédek ezután csak mint Mare Nostrum Balticum (a mi Balti-tengerünk) néven hivatkoztak a tengerre.
A 18. században Oroszország és Poroszország uralták a tengert. Nagy Péter cár meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új fővárosát, Szentpétervárt a Néva folyó torkolatánál, a Finn-öböl partján alapította meg.
A krími háború (1854–56) során brit-francia erők lőtték a Helsinkit védő Suomenlinna erődítményet, a Szentpétervárt védő Kronstadtot, valamint elpusztították az Ålandon lévő Bomarsund erődöt.
A Német Birodalom 1871-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az első világháború nyomán 1920-ban Lengyelország ismét Balti-tengeri ország lett, így Gdynia új, jelentős kikötővárossá nőtte ki magát Danzig mellett. A második világháború során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta el, de a balti országokat is bekebelezte. A Balti-tengeren a második világháborúban nagy harcok folytak. Sokáig a németek fölénye érvényesült, az evakuáló szovjet hajók között nagy pusztítást végeztek. 1945-ben viszont számos menekülteket szállító hajót süllyesztettek el a szovjetek. A legnagyobb veszteség ezek közül a Wilhelm Gustloff, korábbi KdF-hajó volt, melyen mintegy kilencezren lelték halálukat január 30-án. A hajó é. sz. 55° 07′, k. h. 17° 41′55.116667°N 17.683333°E koordinátáknál nyugszik, a roncs hadisír, (nem szabad kutatni a roncsok között).
2004 májusában – Lengyelország és a balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az Európai Unió beltengere lett: a part mentén csupán Szentpétervár és a Kalinyingrádi orosz exklávé nem része az EU-nak.
A tenger ősszel-télen rendkívül nyugtalan, viharos, ami sok hajó vesztét okozta. Az egyik legutóbbi szerencsétlenség 1994. szeptember 28-án a Tallinn és Stockholm között közlekedő Estonia komp 852 áldozatot követelő katasztrófája volt. A hajó é. sz. 59° 23′, k. h. 21° 42′59.383333°N 21.700000°E alatt nyugszik.
A hideg, édes-sós víz jól konzerválta az évszázados, elsüllyedt fa hajókat is: egy szép példa erre a Stockholmban kiállított Vasa, mely 1628 augusztusában, az első útján süllyedt el a stockholmi kikötő területén. Mivel elég sekély vízben és ráadásul függőlegesen süllyedt el, 1961-ben kiemelhették. Hosszú konzerválás után a hajó 1990 óta fogadja az érdeklődőket, a szárazdokk Stockholm leglátogatottabb múzeuma.
Részei
[szerkesztés]Északon a Botteni-öböl ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az Ålandi-tenger. Keleten a Finn-öböl nyúlik Helsinki és Tallinn között egészen Szentpétervárig. Az északi Balti-tengert Stockholm, Délnyugat-Finnország és Észtország határolja. A keleti- és nyugati Gotlandi-medence alkotja a közép-Balti-tengert.
A Rigai-öböl Riga és Saaremaa szigete között található. A Gdański-öböl a Hel-félszigettől keletre a lengyel Gdańsk városnál van. A német/lengyel Usedom szigettől északra, a Rügen szigettől keletre fekszik a Pomerániai-öböl. A német part és a dán Falster-sziget között található a Mecklenburgi-öböl, itt fekszik az egykori Hanza-szövetség fővárosa, Lübeck is. A német köznyelvben csak Deutsche Inseln-nek, azaz német szigeteknek nevezett szigetcsoportnak további részei - Usedom és Rügen mellett a Fehrmann és Poel szigetek.[1]
A Balti-tenger nyugatra a Kieli-öböllel ér véget, mielőtt a három dán tengerszoroson keresztül az Északi-tenger vizével találkozna.
Sajátosságai
[szerkesztés]Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sós víz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához. A balti hering például kisebb, mint az északi-tengeri vagy atlanti rokona.
A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint Szentpétervár szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld alga erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken.
„A Balti-tengeren a legsűrűbb a világ tengerei közül a hajóforgalom: rendszeresen mintegy 2 ezer hajó mozog itt és ezek között mintegy 200 nagy olajszállító. Szinte kivétel nélkül orosz hajók.”[2] A tengeren évente mintegy félszáz hajóbaleset történik, de az óriás tankhajókkal nem esett eddig komolyabb baleset. Az olaj mellett jelentős a vegyi anyagok szállítása is, és az ezzel kapcsolatos környezeti kockázat, 2005-ben több mint 9 millió tonnányi vegyi anyagot hajóztak be balti kikötőkben.
Országok
[szerkesztés].svg)
A Balti-tengerrel határos országok:
Vízgyűjtő területén található még:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.urlaub-doktor.de/urlaub-in-deutschland-inseln/ Archiválva 2013. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben A német szigetek
- ↑ A finn EU- elnökség Oroszországgal készül vitatkozni? Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 26.
Források
[szerkesztés]- Pósán László: A német kereskedők "Hanzája" a Balti- és az Északi-tenger térségében a XII-XIII. században, Klió: történettudományi szemléző folyóirat, 1996. (5. évf.) 2. sz. 71. old.
- Krüger, Kersten: Skandinávia és Mecklenburg a kora újkorban : A térség államai és a Balti-tenger feletti hatalom kérdése, Történeti tanulmányok: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének kiadványa, 1996. 4. köt. 49-80. old.
- A Balti-tenger ökológiai feltérképezése, Búvár (1960-1989), 1984. (39. évf.) 10. sz. 452. old.
- Kosztyin, Viktor: A Balti-tenger sorsa, Búvár (1960-1989), 1979. (34. évf.) 3. sz. 126. old.
- A Balti-tenger környezetvédelmére, Búvár (1960-1989), 1976. (31. évf.) 1. sz. 34. old.
- Novotny Iván - Lenz, S. - Seelmann, D.: Repülés a föld és tenger felett. Északi-tenger-Schleswig-Holstein-Balti tenger, Geodézia és kartográfia, 1973. (25. évf.) 3. sz. 228-229. old.
- Csatorna a Balti- és a Fekete-tenger között, Természettudományi füzetek: A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye, 1896. (20. évf.) 1-2. sz. 56-57. old.
További információk
[szerkesztés]
- Észt leírás a Balti-tengerről
- Lap.hu linkgyűjtemény
- ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. december 14.) (pdf)
