Ugrás a tartalomhoz

„Fácános (terület)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(46 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{hasonló|[[Fácános (egyértelműsítő lap)]]}}
{{Épület infobox
{{Épület infobox
| név = Fácán vagy Fácános vendégház
| név = Fácános
| más név =
| más név = Fácán(os) vendégház
| kép = Pheasant Guesthouse.jpg
| kép = Pheasant Guesthouse.jpg
| képaláírás =
| képaláírás =
7. sor: 8. sor:
| becenév =
| becenév =
| korábbi nevek =
| korábbi nevek =
| cím = [[Béla király út]] 61. <br> Csermely utca 3.
| cím = [[Béla király út]] 61. <br /> Csermely út 3.
| építés éve = 1856
| építés éve = 1856
| megnyitás = 1856
| megnyitás = 1856
| stílus = [[klasszicizmus|klasszicista]]
| stílus = [[klasszicizmus|klasszicista]]
| védettség = Műemlék épület (azonosító:1133)
| védettség = Műemlék épület (azonosító: 1133)
| tervező = [[Hild József]]
| tervező = [[Hild József]]
| építész =
| építész =
29. sor: 30. sor:
| pozíciós térkép = Budapest
| pozíciós térkép = Budapest
| szélesség =
| szélesség =
| szélességi fok = 47
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 30
| szélességi ívperc = 30
| szélességi ívmásodperc = 40
| szélességi ívmásodperc = 45
| hosszúság =
| hosszúság =
| hosszúsági fok = 18
| hosszúsági fok = 18
39. sor: 40. sor:
}}
}}


A '''Fácános''' a [[Zugligeti út]] - [[Béla-király út]] - [[Csermely utca]] háromszögében található hatalmas telek. Jelentőségét a [[Hild József]] által épített klasszicista műemlék épület komplexus adja. A fácános nevet az 19 század elejétől az itt müködő ''Fácán'' vagy ''Fácános'' nevű vendégfogadóról kapta.
A '''Fácános''' a [[Zugligeti út]] [[Béla király út]] [[Csermely út]] által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a [[Hild József]] által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló [[fácán]]okról kapta.


==Története==
==Története==
A Fácános a [[18. század]]ban Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, [[Hild József]]fel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, [[dór oszlop]]os tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán [[szuterén]] alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.
Az első fogadó építésének ideje ismeretlen. A jelenlegi épület 1856-ban [[Hild József]] tervei alapján épült eredetileg több mint 30 szobával.
A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye volt, a fogadóval szemben található [[Tündérhegyi szanatórium]]ban is sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig.


A [[19. század]] folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle [[kerti építmények]] létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A [[20. század]] első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.
A [[második világháború]] kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd [[internálótábor]] volt.<ref>{{cite web

Utóbbi épületet a 20. század [[1940-es évek|40-es éveiben]] [[Neoklasszicizmus|neoklasszicista]] stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A [[második világháború]] kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd [[internálótábor]] volt.<ref>
{{cite web
|last=Földes
|last=Földes
|first=Miklós
|first=Miklós
52. sor: 55. sor:
|publisher=
|publisher=
|date=2006
|date=2006
|url=http://www.wysocki.hu/irasok/dok/szeptkat.pdf}}</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári, és 40 ezer katona menekült érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a [[lengyelek|lengyel]] katonatiszteket helyezték el.
|url=http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf
|accessdate=2013-02-25
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130524232054/http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf
|archivedate=2013-05-24
}}
</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a [[lengyelek|lengyel]] katonatiszteket helyezték el.


1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága nem itt hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre.
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre.


A felszabadulást követően az [[Eötvös Lóránt Tudományegyetem]] kollégiumát helyezték el az épületben mig 1960-as évek végén a [[Belügyminisztérium]] kezelésébe kerül. Ekkor a [[határőrség]] továbbképzési központját helyezték itt el.
A háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a [[Belügyminisztérium]] kezelésébe került. Ekkor a [[határőrség]] továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.


A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. 1994-ben helyi jelentőségű [[természetvédelmi terület]]té nyilvánították (20/39/TT/94). A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain.
A rendszerváltást követően az épültet és a nagyon értékes telket a magyar állam eladta. Az 1995 óta, erősen romló állapotban, üresen áll!
<ref>{{cite web
<ref>{{cite web
|last=
|last=
66. sor: 74. sor:
|publisher=Müemlékem.hu
|publisher=Müemlékem.hu
|date=2009
|date=2009
|url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1133}}</ref>)
|url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1133}}</ref>
<ref>{{cite web
<ref>{{cite web
|last=
|last=
74. sor: 82. sor:
|publisher=BOFOTO
|publisher=BOFOTO
|date=2010-02-19
|date=2010-02-19
|url=http://videa.hu/videok/nagyvilag/facanos-vendeglo-zugligetben-budapest-hild-horthy-SfUoZVpkRW5169e6}}</ref>)
|url=http://videa.hu/videok/nagyvilag/facanos-vendeglo-zugligetben-budapest-hild-horthy-SfUoZVpkRW5169e6}}</ref>


A [[Normafa-program]] keretében a terület vagyonkezelési jogát, 2013-ban a [[Budapest XII. kerülete|Hegyvidéki Önkormányzat]] kapta meg. A [[Hild József|Hild]] által tervezett szállodaépületben az Normafa-program keretében látogatóközpontot terveznek. A [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy]]-villa épületét [[Nagy Gergely (egyértelműsítő lap)|Nagy Gergely]] építész tervei alapján iskolaépületté építették át. Az új iskolaépületbe a legmodernebb oktatási eszközöket építették be. Kiegészítették továbbá egy sportcsarnokot magában foglaló új szárnnyal. A felújított Horthy-villa 4000 négyzetméteres épület 2019 szeptemberétől a [[Zugligeti iskola]] felső tagozatos tanulóink az iskolája lett. A Zugligeti iskola tanulóinak a száma 2011 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es 150 fős létszámmal összehasonlítva 2019 szeptemberében 375 beiratkozott tanulóval kezdte az új tanévet.<ref>{{cite news |title= Iskolaként született újjá a hajdani Fácán vendéglő épülete |url= https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2019-szeptember/iskolakent-szuletett |publisher= Hegyvidék (a XII. kerületi önkormányzat lapja) |date= 2019-09-04 }}{{Halott link|url=https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2019-szeptember/iskolakent-szuletett |date=2024-06 }}</ref>
==Források==


== Képgaléria ==
<gallery class="center">
Kép:Fácános 002.JPG|Horthy-villa
Kép:Fácános 020.JPG|Vendégház éttermi rész
Kép:Fácános 041.JPG|Vendégház vendégszobák
Kép:Fácános 054.JPG|Cselédház
</gallery>

== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
* {{cite book |author= Salamin András|authorlink= |title= Buda-hegyvidéki Vasutak |publisher= Infotop Kft |year= 2003 |edition= 2. átd. kiadás|isbn= 9630093103}}
* [https://web.archive.org/web/20120725015124/http://www.hegyvidek.hu/onkormanyzat/rendeletek/1994/13-1994-110310 A hegyvidékiek honlapja - 13/1994.(V.3.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete]


== Külső hivatkozások ==
[https://index.hu/urbanista/2017/04/30/facanos_horthy_villa_zugliget_hild_jozsef_fogado Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás előtti állapotokról]

{{DEFAULTSORT:Facanos}}
[[Kategória:Budapest XII. kerülete]]
[[Kategória:Budapest XII. kerülete]]
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]]
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]]
[[Kategória:Budapest műemlékei]]
[[Kategória:Budapest védett természeti értékei]]
[[Kategória:Magyarország természetvédelmi területei]]

{{Hegyvidék}}

A lap jelenlegi, 2024. június 21., 16:26-kori változata

Fácános
Fácán(os) vendégház
TelepülésBudapest XII. kerülete
CímBéla király út 61.
Csermely út 3.
Építési adatok
Építés éve1856
Megnyitás1856
Építési stílusklasszicista
VédettségMűemlék épület (azonosító: 1133)
TervezőHild József
Építész(ek)Hild József
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Fácános (Budapest)
Fácános
Fácános
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fácános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Fácános a Zugligeti útBéla király útCsermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta.

Története

[szerkesztés]

A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.

A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.

Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor volt.[1]) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.

1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre.

A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.

A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. 1994-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították (20/39/TT/94). A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. [2] [3]

A Normafa-program keretében a terület vagyonkezelési jogát, 2013-ban a Hegyvidéki Önkormányzat kapta meg. A Hild által tervezett szállodaépületben az Normafa-program keretében látogatóközpontot terveznek. A Horthy-villa épületét Nagy Gergely építész tervei alapján iskolaépületté építették át. Az új iskolaépületbe a legmodernebb oktatási eszközöket építették be. Kiegészítették továbbá egy sportcsarnokot magában foglaló új szárnnyal. A felújított Horthy-villa 4000 négyzetméteres épület 2019 szeptemberétől a Zugligeti iskola felső tagozatos tanulóink az iskolája lett. A Zugligeti iskola tanulóinak a száma 2011 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es 150 fős létszámmal összehasonlítva 2019 szeptemberében 375 beiratkozott tanulóval kezdte az új tanévet.[4]


Képgaléria

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Földes, Miklós: SZEPTEMBER KATONÁJA, Nizalowski Ernő, 2006 [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
  2. Fácán vendéglő. Müemlékem.hu, 2009
  3. Fácán vendéglő. BOFOTO, 2010. február 19.
  4. Iskolaként született újjá a hajdani Fácán vendéglő épülete”, Hegyvidék (a XII. kerületi önkormányzat lapja), 2019. szeptember 4. [halott link]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás előtti állapotokról