„Fácános (terület)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
|||
(46 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{hasonló|[[Fácános (egyértelműsítő lap)]]}} |
|||
{{Épület infobox |
{{Épület infobox |
||
| név = |
| név = Fácános |
||
| más név = |
| más név = Fácán(os) vendégház |
||
| kép = Pheasant Guesthouse.jpg |
| kép = Pheasant Guesthouse.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
7. sor: | 8. sor: | ||
| becenév = |
| becenév = |
||
| korábbi nevek = |
| korábbi nevek = |
||
| cím = [[Béla király út]] 61. <br> Csermely |
| cím = [[Béla király út]] 61. <br /> Csermely út 3. |
||
| építés éve = 1856 |
| építés éve = 1856 |
||
| megnyitás = 1856 |
| megnyitás = 1856 |
||
| stílus = [[klasszicizmus|klasszicista]] |
| stílus = [[klasszicizmus|klasszicista]] |
||
| védettség = Műemlék épület (azonosító:1133) |
| védettség = Műemlék épület (azonosító: 1133) |
||
| tervező = [[Hild József]] |
| tervező = [[Hild József]] |
||
| építész = |
| építész = |
||
29. sor: | 30. sor: | ||
| pozíciós térkép = Budapest |
| pozíciós térkép = Budapest |
||
| szélesség = |
| szélesség = |
||
| szélességi fok = 47 |
| szélességi fok = 47 |
||
| szélességi ívperc = 30 |
| szélességi ívperc = 30 |
||
| szélességi ívmásodperc = |
| szélességi ívmásodperc = 45 |
||
| hosszúság = |
| hosszúság = |
||
| hosszúsági fok = 18 |
| hosszúsági fok = 18 |
||
39. sor: | 40. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Fácános''' a [[Zugligeti út]] |
A '''Fácános''' a [[Zugligeti út]] – [[Béla király út]] – [[Csermely út]] által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a [[Hild József]] által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló [[fácán]]okról kapta. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A Fácános a [[18. század]]ban Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, [[Hild József]]fel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, [[dór oszlop]]os tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán [[szuterén]] alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el. |
|||
Az első fogadó építésének ideje ismeretlen. A jelenlegi épület 1856-ban [[Hild József]] tervei alapján épült eredetileg több mint 30 szobával. |
|||
A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye volt, a fogadóval szemben található [[Tündérhegyi szanatórium]]ban is sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig. |
|||
A [[19. század]] folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle [[kerti építmények]] létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A [[20. század]] első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban. |
|||
A [[második világháború]] kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd [[internálótábor]] volt.<ref>{{cite web |
|||
Utóbbi épületet a 20. század [[1940-es évek|40-es éveiben]] [[Neoklasszicizmus|neoklasszicista]] stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A [[második világháború]] kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd [[internálótábor]] volt.<ref> |
|||
{{cite web |
|||
|last=Földes |
|last=Földes |
||
|first=Miklós |
|first=Miklós |
||
52. sor: | 55. sor: | ||
|publisher= |
|publisher= |
||
|date=2006 |
|date=2006 |
||
|url=http://www.wysocki.hu/irasok/dok/szeptkat.pdf}}</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári |
|url=http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf |
||
|accessdate=2013-02-25 |
|||
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130524232054/http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf |
|||
|archivedate=2013-05-24 |
|||
}} |
|||
</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a [[lengyelek|lengyel]] katonatiszteket helyezték el. |
|||
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága nem itt hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre. |
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre. |
||
A |
A háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a [[Belügyminisztérium]] kezelésébe került. Ekkor a [[határőrség]] továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el. |
||
A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. 1994-ben helyi jelentőségű [[természetvédelmi terület]]té nyilvánították (20/39/TT/94). A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. |
|||
A rendszerváltást követően az épültet és a nagyon értékes telket a magyar állam eladta. Az 1995 óta, erősen romló állapotban, üresen áll! |
|||
<ref>{{cite web |
<ref>{{cite web |
||
|last= |
|last= |
||
66. sor: | 74. sor: | ||
|publisher=Müemlékem.hu |
|publisher=Müemlékem.hu |
||
|date=2009 |
|date=2009 |
||
|url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1133}}</ref> |
|url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1133}}</ref> |
||
<ref>{{cite web |
<ref>{{cite web |
||
|last= |
|last= |
||
74. sor: | 82. sor: | ||
|publisher=BOFOTO |
|publisher=BOFOTO |
||
|date=2010-02-19 |
|date=2010-02-19 |
||
|url=http://videa.hu/videok/nagyvilag/facanos-vendeglo-zugligetben-budapest-hild-horthy-SfUoZVpkRW5169e6}}</ref> |
|url=http://videa.hu/videok/nagyvilag/facanos-vendeglo-zugligetben-budapest-hild-horthy-SfUoZVpkRW5169e6}}</ref> |
||
A [[Normafa-program]] keretében a terület vagyonkezelési jogát, 2013-ban a [[Budapest XII. kerülete|Hegyvidéki Önkormányzat]] kapta meg. A [[Hild József|Hild]] által tervezett szállodaépületben az Normafa-program keretében látogatóközpontot terveznek. A [[Horthy István (kormányzóhelyettes)|Horthy]]-villa épületét [[Nagy Gergely (egyértelműsítő lap)|Nagy Gergely]] építész tervei alapján iskolaépületté építették át. Az új iskolaépületbe a legmodernebb oktatási eszközöket építették be. Kiegészítették továbbá egy sportcsarnokot magában foglaló új szárnnyal. A felújított Horthy-villa 4000 négyzetméteres épület 2019 szeptemberétől a [[Zugligeti iskola]] felső tagozatos tanulóink az iskolája lett. A Zugligeti iskola tanulóinak a száma 2011 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es 150 fős létszámmal összehasonlítva 2019 szeptemberében 375 beiratkozott tanulóval kezdte az új tanévet.<ref>{{cite news |title= Iskolaként született újjá a hajdani Fácán vendéglő épülete |url= https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2019-szeptember/iskolakent-szuletett |publisher= Hegyvidék (a XII. kerületi önkormányzat lapja) |date= 2019-09-04 }}{{Halott link|url=https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2019-szeptember/iskolakent-szuletett |date=2024-06 }}</ref> |
|||
==Források== |
|||
== Képgaléria == |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Kép:Fácános 002.JPG|Horthy-villa |
|||
Kép:Fácános 020.JPG|Vendégház éttermi rész |
|||
Kép:Fácános 041.JPG|Vendégház vendégszobák |
|||
Kép:Fácános 054.JPG|Cselédház |
|||
</gallery> |
|||
== Hivatkozások == |
|||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
* {{cite book |author= Salamin András|authorlink= |title= Buda-hegyvidéki Vasutak |publisher= Infotop Kft |year= 2003 |edition= 2. átd. kiadás|isbn= 9630093103}} |
|||
* [https://web.archive.org/web/20120725015124/http://www.hegyvidek.hu/onkormanyzat/rendeletek/1994/13-1994-110310 A hegyvidékiek honlapja - 13/1994.(V.3.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete] |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
[https://index.hu/urbanista/2017/04/30/facanos_horthy_villa_zugliget_hild_jozsef_fogado Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás előtti állapotokról] |
|||
{{DEFAULTSORT:Facanos}} |
|||
[[Kategória:Budapest XII. kerülete]] |
[[Kategória:Budapest XII. kerülete]] |
||
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]] |
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]] |
||
[[Kategória:Budapest műemlékei]] |
|||
[[Kategória:Budapest védett természeti értékei]] |
|||
[[Kategória:Magyarország természetvédelmi területei]] |
|||
{{Hegyvidék}} |
A lap jelenlegi, 2024. június 21., 16:26-kori változata
Fácános | |
Fácán(os) vendégház | |
Település | Budapest XII. kerülete |
Cím | Béla király út 61. Csermely út 3. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1856 |
Megnyitás | 1856 |
Építési stílus | klasszicista |
Védettség | Műemlék épület (azonosító: 1133) |
Tervező | Hild József |
Építész(ek) | Hild József |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fácános témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Fácános a Zugligeti út – Béla király út – Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta.
Története
[szerkesztés]A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.
A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.
Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor volt.[1]) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre.
A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.
A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. 1994-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították (20/39/TT/94). A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. [2] [3]
A Normafa-program keretében a terület vagyonkezelési jogát, 2013-ban a Hegyvidéki Önkormányzat kapta meg. A Hild által tervezett szállodaépületben az Normafa-program keretében látogatóközpontot terveznek. A Horthy-villa épületét Nagy Gergely építész tervei alapján iskolaépületté építették át. Az új iskolaépületbe a legmodernebb oktatási eszközöket építették be. Kiegészítették továbbá egy sportcsarnokot magában foglaló új szárnnyal. A felújított Horthy-villa 4000 négyzetméteres épület 2019 szeptemberétől a Zugligeti iskola felső tagozatos tanulóink az iskolája lett. A Zugligeti iskola tanulóinak a száma 2011 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es 150 fős létszámmal összehasonlítva 2019 szeptemberében 375 beiratkozott tanulóval kezdte az új tanévet.[4]
Képgaléria
[szerkesztés]-
Horthy-villa
-
Vendégház éttermi rész
-
Vendégház vendégszobák
-
Cselédház
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Földes, Miklós: SZEPTEMBER KATONÁJA, Nizalowski Ernő, 2006 [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
- ↑ Fácán vendéglő. Müemlékem.hu, 2009
- ↑ Fácán vendéglő. BOFOTO, 2010. február 19.
- ↑ „Iskolaként született újjá a hajdani Fácán vendéglő épülete”, Hegyvidék (a XII. kerületi önkormányzat lapja), 2019. szeptember 4. [halott link]
- Salamin András. Buda-hegyvidéki Vasutak, 2. átd. kiadás, Infotop Kft (2003). ISBN 9630093103
- A hegyvidékiek honlapja - 13/1994.(V.3.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás előtti állapotokról