„Szentjánosbogár-félék” változatai közötti eltérés

Szentjánosbogár-félék
	Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Elateriformia;
Öregcsalád:	Pattanóbogár-szerűek (Elateroidea);
Család:	Szentjánosbogár-félék (Lampyridae); Latreille, 1817
Alcsaládok
	Amydetinae; Cyphonocerinae; Lampyrinae; Luciolinae; Ototetrinae; Ototretadilinae; Pterotinae; Photurinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szentjánosbogár-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánosbogár-félék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. július 31., 03:07-kori változata

A szentjánosbogár-félék (Lampyridae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Mintegy 2000 fajuk trópusi és mérsékelt égövben él, Magyarországon 3 faj fordul elő.

Származásuk, elterjedésük

Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatóak, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő.

Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik:^[1] "A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs tűzláng felcsapásával jelzi magát, s ahol a láng felcsap, csak keresni kell, s a földben megtalálható a kincs. A szentjánosbogár Szent János napja táján röpköd és világít a legtömegesebben."^[2]

Megjelenésük, felépítésük

Közepes méretű (5–16 mm), gyengén kitinizált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzódott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú, majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. Csápjuk rövid, fonalas. Előtoruk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétálló; a nőstények olykor szárnyatlanok. Potrohuk utolsó szelvényeiben világítószerv található. Több fajnál jelentős ivari dimorfizmus figyelhető meg: itt a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.

Életmódjuk, élőhelyük

Lárváik ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű imágóik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátanak ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálja. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsátanak ki fényt. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajonként eltérő. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő és a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban nagyobb populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket. Hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, így a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogárfaj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán kéthetes időtartamát. Mit tehetünk a szentjánosbogarakért: A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek, Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtó szerek túlzott használata nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha óvjuk a növényzet természetességét, ez ugyanis a bogarakon kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása is a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók. A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.

Rendszertani felosztásuk

8 alcsaládot különítenek, ezek mellett 2 génusz helyzete (Oculogryphus és Pterotus) vitatott.

Amydetinae (E. Olivier in Wytsman, 1907)
Cyphonocerinae (Crowson, 1972)
Lampyrinae (Latreille, 1817)
Luciolinae (Lacordaire, 1857)
Ototetrinae (McDermot, 1964)
Ototretadilinae (Crowson, 1972)
Pterotinae (LeConte, 1861)
Photurinae (Lacordaire, 1857)

Jelen rendszertanok az Elateroidea-n belül a lágybogárfélék rokonságában helyezik el.

Régebbi rendszerek a Diversicornia (különböző csápú bogarak) had Malacodermata (lágytestű bogarak) családsorozatában tárgyalták.

Magyarországon élő fajok

Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) (Linnaeus, 1767)
Kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) (Linnaeus, 1767)
Törpe szentjánosbogár (Phospaenus hemipterus) (Goeze, 1777)

Képek

Photuris lucicrescens
Hosszú expozíciós idővel készült fénykép világító szentjánosbogarakról
Törpe szentjánosbogár (Phospaenus hemipterus)
Photuris sp.
Cyphonocerus ruficollis

Jegyzetek

↑ Archivált másolat. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 29.)
↑ Természet c. újság, 1944. november 40. évfolyam 11. szám

Források

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten Archiválva 2011. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyarország Állatvilága (szerk.: Dr.Székessy Vilmos). Kaszab Zoltán:Különböző csápú bogarak I.Lágytestű bogarak.Akadémiai Kiadó, Budapest.1955
Merkl Ottó, Vig Károly: Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009.
Lawrence, J.F., Hastings, A.M., Dallwitz, M.J., Paine, T.A., and Zurcher, E.J. 2000 onwards. Elateriformia (Coleoptera): descriptions, illustrations, identification, and information retrieval for families and subfamilies. [1] Archiválva 2014. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Bocák L. & Bocáková M., 2006: Folia Heyrovskyana (Coleoptera:Drilidae & Omalisidae & Lycidae & Lampyridae) Europae centralis. No.5
http://rovarok.blog.hu/2013/03/28/bogarak_a_pannon_regioban
A 2015. év rovara: a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca ...
Szentjánosbogár, Szentjánosbogarak éjjeli tánca | Magyar Madártani és ...

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Archivált másolat. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 29.)

[2] Természet c. újság, 1944. november 40. évfolyam 11. szám

[1]

[2]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Származásuk, elterjedésük ==
 Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatóak, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és [[Trópusok|trópusi]] területeken fordulnak elő.
+Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik:<ref>{{Cite web |url=http://termeszettar.hu/anyagok/szentjanosbogar/szentjanosbogar.html |title=Archivált másolat |accessdate=2017-11-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171201035452/http://termeszettar.hu/anyagok/szentjanosbogar/szentjanosbogar.html |archivedate=2017-12-01 }}</ref>
+"A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs tűzláng felcsapásával jelzi magát, s ahol a láng felcsap, csak keresni kell, s a földben megtalálható a kincs. A szentjánosbogár Szent János napja táján röpköd és világít a legtömegesebben."<ref>Természet c. újság, 1944. november 40. évfolyam 11. szám</ref>
 == Megjelenésük, felépítésük ==
-Közepes méretű (5–16&nbsp;mm), gyengén [[kitin]]izált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzódott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú , majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. [[Csáp]]juk rövid, fonalas. [[Előtor]]uk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétállott; a nőstények olykor szárnyatlanok. [[Potroh]]uk utolsó szelvényeiben világítószerv.
+Közepes méretű (5–16&nbsp;mm), gyengén [[kitin]]izált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzódott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú, majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. [[Csáp]]juk rövid, fonalas. [[Előtor]]uk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétálló; a nőstények olykor szárnyatlanok. [[Potroh]]uk utolsó szelvényeiben világítószerv található.
-Több fajnál jelentős [[Nemi kétalakúság|ivari dimorfizmus]] megfigyelhető: itt a hímek szárnyasok , míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.
+Több fajnál jelentős [[Nemi kétalakúság|ivari dimorfizmus]] figyelhető meg: itt a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.
 == Életmódjuk, élőhelyük ==
+Lárváik ragadozók; [[csigák]]at, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű [[imágó]]ik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk ([[biolumineszcencia]]) segíti. Fényt a [[luciferin]] nevű [[pigment]] [[oxidáció]]jával bocsátanak ki, a folyamatot a [[luciferáz]] enzim katalizálja. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 [[nanométer]] közötti. Nemcsak az imágók, de a [[Lárva|lárvák]], [[báb (biológia)|bábok]] és tojások is bocsátanak ki fényt. A világítás [[hullámhossz]]a és a felvillanások mintázata fajonként eltérő. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő és a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban nagyobb populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket. Hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, így a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogárfaj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán kéthetes időtartamát. '''Mit tehetünk a szentjánosbogarakért:''' A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek, Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtó szerek túlzott használata nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha óvjuk a növényzet természetességét, ez ugyanis a bogarakon kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása is a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók. A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.
-Lárváik ragadozók; [[csigák]]at, apró rovarlárvákat fogyasztanak.
-Rövid életű [[imágó]]ik éjszakai állatok voltak, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk ([[biolumineszcencia]]) segíti.
-Fényt a [[luciferin]] nevű [[pigment]] [[oxidáció]]jával bocsátják ki, a folyamatot a [[luciferáz]] enzim katalizálta. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 [[nanométer]] közötti volt. Nemcsak az imágók, de a [[Lárva|lárvák]], [[báb (biológia)|bábok]] és tojások is bocsájtanak ki fényt. A világítás [[hullámhossz]]a és a felvillanások mintázata fajokra jellemző. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, s a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik.   Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket; hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, és a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogár faj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán 2 hetes időtartamát. '''Mit tehetünk a szentjánosbogarakért:''' A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek. Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtószerek túlzott használata azonban nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók. A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.
 == Rendszertani felosztásuk ==
@@ 56. sor: / 57. sor: @@
 == Magyarországon élő fajok ==
-*[[Nagy szentjánosbogár]] (''Lampyris noctiluca'') <small>([[Linnaeus]], 1767)</small>
+*[[Nagy szentjánosbogár]] ''(Lampyris noctiluca)'' <small>([[Linnaeus]], 1767)</small>
-*[[Kis szentjánosbogár]] (''Lamprohiza splendidula'') <small>([[Linnaeus]], 1767)</small>
+*[[Kis szentjánosbogár]] ''(Lamprohiza splendidula)'' <small>([[Linnaeus]], 1767)</small>
-*[[Törpe szentjánosbogár]] (''Phospaenus hemipterus'') <small>([[Goeze]], 1777)</small>
+*[[Törpe szentjánosbogár]] ''(Phospaenus hemipterus)'' <small>([[Goeze]], 1777)</small>
 == Képek ==
 <gallery>
-Kép:Photuris lucicrescens.jpg | [[Photuris lucicrescens]]
+Fájl:Photuris lucicrescens.jpg| [[Photuris lucicrescens]]
-Kép:GluehwuermchenImWald.jpg | Hosszú expozíciós idővel készült fénykép világító szentjánosbogarakról
+Fájl:GluehwuermchenImWald.jpg| Hosszú expozíciós idővel készült fénykép világító szentjánosbogarakról
-Kép:Insecto Valverde Vilarromaris Oroso-13.jpg | [[Törpe szentjánosbogár]] (''Phospaenus hemipterus'')
+Fájl:Insecto Valverde Vilarromaris Oroso-13.jpg| [[Törpe szentjánosbogár]] ''(Phospaenus hemipterus)''
-Kép:Firefly Luciola.jpg | [[Photuris]] sp.
+Fájl:Firefly Luciola.jpg| [[Photuris]] sp.
-Kép:Cyphonocerus ruficollis 2552543412 crop.png | [[Cyphonocerus ruficollis]]
+Fájl:Cyphonocerus ruficollis 2552543412 crop.png| [[Cyphonocerus ruficollis]]
 </gallery>
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
 == Források ==
 * {{itis|113835}}
-* [http://tolweb.org/Elateroidea/9084 A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten]
+* [http://tolweb.org/Elateroidea/9084 A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten] {{Wayback|url=http://tolweb.org/Elateroidea/9084 |date=20111229041238 }}
 * Magyarország Állatvilága (szerk.: Dr.Székessy Vilmos). [[Kaszab Zoltán]]:Különböző csápú bogarak I.Lágytestű bogarak.Akadémiai Kiadó, Budapest.1955
-* [[Merkl Ottó]], [[Víg Károly]]: Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009.
+* [[Merkl Ottó]], [[Vig Károly]]: Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009.
-* Lawrence, J.F., Hastings, A.M., Dallwitz, M.J., Paine, T.A., and Zurcher, E.J. 2000 onwards. Elateriformia (Coleoptera): descriptions, illustrations, identification, and information retrieval for families and subfamilies. [http://delta-intkey.com/britin/col/www/lampyrid.htm]
+* Lawrence, J.F., Hastings, A.M., Dallwitz, M.J., Paine, T.A., and Zurcher, E.J. 2000 onwards. Elateriformia (Coleoptera): descriptions, illustrations, identification, and information retrieval for families and subfamilies. [http://delta-intkey.com/britin/col/www/lampyrid.htm] {{Wayback|url=http://delta-intkey.com/britin/col/www/lampyrid.htm |date=20140423100602 }}
 * Bocák L. & Bocáková M., 2006: Folia Heyrovskyana (Coleoptera:Drilidae & Omalisidae & Lycidae & Lampyridae) Europae centralis. No.5
 * http://rovarok.blog.hu/2013/03/28/bogarak_a_pannon_regioban
 *A 2015. év rovara: a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca ...
 *Szentjánosbogár, Szentjánosbogarak éjjeli tánca | Magyar Madártani és ...
+{{Taxonbar}}
+{{Portál|Biológia}}
 [[Kategória:Szentjánosbogár-félék| ]]