Ugrás a tartalomhoz

„Kogge” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: eu:Koka (itsasontzia)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(20 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Kép:Kogge Kampen HST 1.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A ''Kampen'' kogge]]
[[Kép:Kogge Kampen HST 1.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A ''Kampen'' kogge]]
[[Fájl:Kogge stralsund.jpg|200px|bélyegkép|A kogge aránylag arányos ábrázolása [[Stralsund]] pecsétjén]]


A '''kogge''' középkori kereskedelmi hajótípus volt, amit hadicélokra is alkalmaztak. A kogge (más néven kogge-építésű hajó) először a [[10. század]]ban jelent meg, majd a [[12. század]]ban terjedt el. Általában [[tölgy]]fából készült, mely gyakori fafajta volt akkoriban [[Poroszország (történeti)|Poroszországban]] és a [[Baltikum]]ban. Egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel. Ezt a hajót a középkori Európában előszeretettel használta a [[Hanza-szövetség]], különösen a Balti-térségben. A hosszuk 15–25 m közötti, legnagyobb szélességük 5–8 m között változott, legnagyobb példányaik terhelhetősége elérte a 200 tonnát.
A '''kogge''' Hanza kereskedelmi hajótípus volt, amit hadicélokra is alkalmaztak.


==Felépítése==
Hasonlít a [[nef]]re. Már van kormánylapátja, ami később a [[Földközi-tenger]]en is elterjed, például a [[karakk]]okon. Leginkább az északiak használták, de délebbre is eljutott. Kezdetben egy [[árboc]]cal és orrárboccal épült. Az orrárboc az orrtőke meghosszabbítása volt. Később néhány változaton csak a fővitorla merevítésére szolgált és önálló vitorlát sem hordott. Talán azért, mert hosszanti irányban az előrész bástyája tartotta egyensúlyban. A fejlődés során a koggén két keresztvitorlás árboc és egy [[latinvitorla|latinvitorlás]] árboc honosodott meg, a latinvitorla a hajó manőverezési képességének fokozását szolgálta. Ennek ellenére eléggé esetlen hajó volt, főleg nagy tömege miatt, ellenszélben még lavírozni sem tudott.
[[Fájl:Pintle and gudgeon rudder system scheme.svg|bélyegkép|180px|Kormánylapát]]


A kogge törzse középen lapos volt, hátrafelé haladva fokozatosan elkeskenyedett. Mindkét oldalán a gerinctől felfelé induló átlapolt palánkok burkolták, az átlapolásoknál [[szeg]]ekkel rögzítve. A gerinc csak kevéssel volt vastagabb, mint a mellette induló palánk, és nem volt átlapolva. Az orrnyúlvány és a törzs vége egyenes és hosszúkás volt. A palánkdeszkák illesztékeit általában mohával tömítették (dugaszolták), melyeket kapcsokkal rögzített lécekkel takartak le. A kormányzást függesztett kormánylapát tette lehetővé, mely igaz északi találmány volt. A kogge fedélzete nyitott volt, rövidebb távokra evezőkkel is mozgatták. A [[13. század]]ban a fedélzet borítást kapott, ennek leghíresebb példája a brémai kogge. A fejlődés során a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy [[latinvitorla|latinvitorlás]] árbóc honosodott meg, a latinvitorla a hajó manőverezési képességének fokozását szolgálta. Ennek ellenére eléggé esetlen hajó volt, főleg nagy tömege miatt, ellenszélben még lavírozni sem tudott. A kogge első részén és a tatján magas felépítmények, bástyák emelkedtek, később itt helyeztek el [[Ágyú (löveg)|ágyúkat]]. A tatfelépítmény a hajó hosszának közel felét tette ki, úgyhogy az ágyúk – ha fel volt szerelve velük – tulajdonképpen a hajó oldalain álltak.
Legnagyobb hossza elérte a 40 métert, szélessége a 13 métert, merülése a 3 métert, teherhordó képessége viszonylag nagy volt (300–600 t), lomha hajó volt. Vitorlázatának fejlődése elmaradt.


==Története==
A kogge első részén és a tatján magas felépítmények, bástyák emelkedtek, később itt helyeztek el [[ágyú]]kat. A tatfelépítmény a hajó hosszának közel felét tette ki, úgyhogy az ágyúk – ha fel volt szerelve velük – tulajdonképpen a hajó oldalain álltak.
[[Fájl:Hansekogge Bremerhaven uf.jpg|220px|bélyegkép|balra|Ásatások alapján helyreállított kogge 1380-ból (Deutsches Schiffahrtsmuseum)]]


Első ízben 948-ban említik az [[Amszterdam]] melletti Muidenben. Korai példányaira hatással volt az északi ''knarr'', mely 1240-ig a legelterjedtebb kereskedelmi hajó volt Észak-Európában. Valószínűleg kormányevezővel kormányozták, 1240-ig nincs említés kormánylapátról Észak-Európában.

Újabb archeológiai bizonyítékok tanúsága szerint a kogge szülőhelye a fríziai part, Nyugat-[[Jylland]] volt. A kogge nem csupán az egyre élénkülő kelet-nyugati kereskedelem hatására vált igazi tengerjáró hajóvá, fontos szerepe volt ebben a [[Limfjord]] szoros nyugati bejárata bezáródásának is. Évszázadokon keresztül ez a fjord egy biztonságos átjárót jelentett a [[Balti-tenger]] és az [[Északi-tenger]] között. A megváltozott geográfiai körülmények és az erős áramlás homokkal töltötte fel az átjárót, mely a 12. századra teljesen elzáródott. A változás új kihívást jelentett. A nagyobb hajók, melyeket nem tudtak átvonszolni a homokon, kénytelenek voltak megkerülni a Jylland félszigetet és körbenavigálni a veszélyes [[Skagen]] fokot, mielőtt elérték a [[Balti-tenger]]t. A változásokat jól megfigyelhetjük, ha összehasonlítjuk ezeket a ''Kollerup'', ''Skagen'' és ''Kolding'' környékén talált régebbi hajókkal.

A tágas és viszonylag olcsó hajók kifejlesztésének igénye hozta létre a [[Hanza-szövetség]] igazi "igáslovát", a koggét. Az új fejlett kogge már nem csupán egy fríziai parti hajó volt, hanem egy igazi tengerjáró, mely a legveszélyesebb átjárókon is biztonságosan hajózott át. A fedélzet elejére és végére kisebb bástyákat építettek a [[kalóz]]ok elleni védelemre, valamint hogy hadihajóként is használhatóak legyenek.

A kogge a [[14. század]]ra elérte fejleszthetőségének határát, így égető szükség volt egy gyors változásra. A választás a [[Hulk (hajó)]] típusra esett, mely már egy ideje létezett, de teljesen új alapokra kellett helyezni. Jóllehet semmi sem bizonyítja, hogy a hulk a koggéból alakult volna ki, mindenképp egyértelmű, hogy sok technológiai újítást vettek át egymástól. Az átmenet a koggéból a hulkba nem volt zökkenőmentes, mindkét típus több évszázadon keresztül létezett egymás mellett, de a fejlődésük elkülönült egymástól.

==Képgaléria==
<gallery>
Bremen Hansekogge RolandvonBremen.JPG|A ''Roland von Bremen'' kogge rekonstrukciója
CMM - Przekrój poprzeczny kogi.JPG|A '''Hulk''' keresztmetszete
</gallery>

==Fordítás==
* {{Fordítás|en|Cog (ship)|oldid=584081970}}

== További információk ==
{{commonskat|Cog}}
{{commonskat|Cog}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Vitorláshajók]]


[[Kategória:Vitorláshajó-típusok]]
[[en:Cog (ship)]]
[[bs:Koga]]
[[ca:Coca (vaixell)]]
[[cs:Koga]]
[[da:Kogge]]
[[de:Kogge]]
[[es:Coca (náutica)]]
[[et:Koge]]
[[eu:Koka (itsasontzia)]]
[[fi:Koggi]]
[[fr:Cogue]]
[[fy:Kogge]]
[[he:קוג]]
[[is:Kuggur]]
[[it:Cocca]]
[[ja:コグ船]]
[[ko:코그 선]]
[[nds-nl:Kogge]]
[[nl:Kogge]]
[[no:Kogge]]
[[pl:Koga]]
[[pt:Coca (náutica)]]
[[ru:Когг]]
[[sh:Koga]]
[[sk:Koga (plachetnica)]]
[[sr:Кога]]
[[sv:Kogg]]
[[zh:柯克船]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 13., 06:39-kori változata

A Kampen kogge
A kogge aránylag arányos ábrázolása Stralsund pecsétjén

A kogge középkori kereskedelmi hajótípus volt, amit hadicélokra is alkalmaztak. A kogge (más néven kogge-építésű hajó) először a 10. században jelent meg, majd a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, mely gyakori fafajta volt akkoriban Poroszországban és a Baltikumban. Egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel. Ezt a hajót a középkori Európában előszeretettel használta a Hanza-szövetség, különösen a Balti-térségben. A hosszuk 15–25 m közötti, legnagyobb szélességük 5–8 m között változott, legnagyobb példányaik terhelhetősége elérte a 200 tonnát.

Felépítése

[szerkesztés]
Kormánylapát

A kogge törzse középen lapos volt, hátrafelé haladva fokozatosan elkeskenyedett. Mindkét oldalán a gerinctől felfelé induló átlapolt palánkok burkolták, az átlapolásoknál szegekkel rögzítve. A gerinc csak kevéssel volt vastagabb, mint a mellette induló palánk, és nem volt átlapolva. Az orrnyúlvány és a törzs vége egyenes és hosszúkás volt. A palánkdeszkák illesztékeit általában mohával tömítették (dugaszolták), melyeket kapcsokkal rögzített lécekkel takartak le. A kormányzást függesztett kormánylapát tette lehetővé, mely igaz északi találmány volt. A kogge fedélzete nyitott volt, rövidebb távokra evezőkkel is mozgatták. A 13. században a fedélzet borítást kapott, ennek leghíresebb példája a brémai kogge. A fejlődés során a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg, a latinvitorla a hajó manőverezési képességének fokozását szolgálta. Ennek ellenére eléggé esetlen hajó volt, főleg nagy tömege miatt, ellenszélben még lavírozni sem tudott. A kogge első részén és a tatján magas felépítmények, bástyák emelkedtek, később itt helyeztek el ágyúkat. A tatfelépítmény a hajó hosszának közel felét tette ki, úgyhogy az ágyúk – ha fel volt szerelve velük – tulajdonképpen a hajó oldalain álltak.

Története

[szerkesztés]
Ásatások alapján helyreállított kogge 1380-ból (Deutsches Schiffahrtsmuseum)

Első ízben 948-ban említik az Amszterdam melletti Muidenben. Korai példányaira hatással volt az északi knarr, mely 1240-ig a legelterjedtebb kereskedelmi hajó volt Észak-Európában. Valószínűleg kormányevezővel kormányozták, 1240-ig nincs említés kormánylapátról Észak-Európában.

Újabb archeológiai bizonyítékok tanúsága szerint a kogge szülőhelye a fríziai part, Nyugat-Jylland volt. A kogge nem csupán az egyre élénkülő kelet-nyugati kereskedelem hatására vált igazi tengerjáró hajóvá, fontos szerepe volt ebben a Limfjord szoros nyugati bejárata bezáródásának is. Évszázadokon keresztül ez a fjord egy biztonságos átjárót jelentett a Balti-tenger és az Északi-tenger között. A megváltozott geográfiai körülmények és az erős áramlás homokkal töltötte fel az átjárót, mely a 12. századra teljesen elzáródott. A változás új kihívást jelentett. A nagyobb hajók, melyeket nem tudtak átvonszolni a homokon, kénytelenek voltak megkerülni a Jylland félszigetet és körbenavigálni a veszélyes Skagen fokot, mielőtt elérték a Balti-tengert. A változásokat jól megfigyelhetjük, ha összehasonlítjuk ezeket a Kollerup, Skagen és Kolding környékén talált régebbi hajókkal.

A tágas és viszonylag olcsó hajók kifejlesztésének igénye hozta létre a Hanza-szövetség igazi "igáslovát", a koggét. Az új fejlett kogge már nem csupán egy fríziai parti hajó volt, hanem egy igazi tengerjáró, mely a legveszélyesebb átjárókon is biztonságosan hajózott át. A fedélzet elejére és végére kisebb bástyákat építettek a kalózok elleni védelemre, valamint hogy hadihajóként is használhatóak legyenek.

A kogge a 14. századra elérte fejleszthetőségének határát, így égető szükség volt egy gyors változásra. A választás a Hulk (hajó) típusra esett, mely már egy ideje létezett, de teljesen új alapokra kellett helyezni. Jóllehet semmi sem bizonyítja, hogy a hulk a koggéból alakult volna ki, mindenképp egyértelmű, hogy sok technológiai újítást vettek át egymástól. Az átmenet a koggéból a hulkba nem volt zökkenőmentes, mindkét típus több évszázadon keresztül létezett egymás mellett, de a fejlődésük elkülönült egymástól.

Képgaléria

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cog (ship) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Cog
A Wikimédia Commons tartalmaz Kogge témájú médiaállományokat.