„VD–01” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Lőfegyver infobox |
{{Lőfegyver infobox |
||
| név = Danuvia VD–01 vagy Forte VD–01 |
| név = Danuvia VD–01 vagy<br> Forte VD–01 |
||
| kép = |
| kép = |
||
| típus = Pisztoly |
| típus = Pisztoly |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
| tervező = Vörös Róbert |
| tervező = Vörös Róbert |
||
| tervezés ideje = 1990-es évek eleje |
| tervezés ideje = 1990-es évek eleje |
||
| gyártási darabszám = |
| gyártási darabszám =50–60 |
||
| alkalmazás ideje = |
| alkalmazás ideje = |
||
| alkalmazó = |
| alkalmazó = |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''VD–01''' a [[Danuvia Gépipari Rt.]] fegyvergyár által az [[1990-es évek]]ben gyártott pisztoly. A fegyver különlegessége a cső alatt elhelyezett 33 lőszert befogadó ''helikális (csavarvonalú)'' tár, más nevén ''hengertár''. Ezzel a tártípussal az amerikai Calico vállalat ''Calico Light Weapon Systems'' néven az 1980-as évek eleje óta kísérletezik, egy teljesnek nevezhető kézifegyvercsaládot hoztak létre, melyek ilyen tárakkal üzemelnek. Ilyen tárral üzemel az orosz, AK-tokra épített [[PP–19 Bizon]] [[géppisztoly]] is. |
A '''Danuvia VD–01''' más néven Forte VD–01 a [[Danuvia Gépipari Rt.]] fegyvergyár által az [[1990-es évek]]ben gyártott pisztoly. A fegyver különlegessége a cső alatt elhelyezett 33 lőszert befogadó ''helikális (csavarvonalú)'' tár, más nevén ''hengertár''. Ezzel a tártípussal az amerikai Calico vállalat ''Calico Light Weapon Systems'' néven az 1980-as évek eleje óta kísérletezik, egy teljesnek nevezhető kézifegyvercsaládot hoztak létre, melyek ilyen tárakkal üzemelnek. Ilyen tárral üzemel az orosz, AK-tokra épített [[PP–19 Bizon]] [[géppisztoly]] is. |
||
A Danuvia fegyvergyár, átvéve az 1980-as években Németországban élő Vörös Róbert prototípusait, az 1990-es évek elején nehéz gazdasági helyzete miatt (amelyet a magyar fegyvergyártás tudatos leépítése okozott) a fegyverből |
A Danuvia fegyvergyár, átvéve az 1980-as években Németországban élő Vörös Róbert prototípusait, az 1990-es évek elején nehéz gazdasági helyzete miatt (amelyet a magyar fegyvergyártás tudatos leépítése okozott) a fegyverből 50–60 példányt gyártott. Prototípusként géppisztoly verzió is készült, ez azonban már nem került gyártásba. Valószínűleg a géppisztoly változat kifejlesztését a tervezés során figyelembe vették, ezt támasztja alá a magas tárkapacitás, és a géppisztolyszerű kezelőszervek, illetve a tár felépítése. |
||
== Felépítése == |
== Felépítése == |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
Mivel a [[9×19 mm Parabellum]] szokatlanul nagy teljesítményű lőszer reteszeletlen tömegzáras kézifegyverhez, a zártömb tömege is szokatlanul nagy, hozzávetőleg 0,5 kg. A pisztoly csőre töltése a mindkét oldalán elhelyezett egy-egy felhúzókarral történik, melyek nem állnak ki jelentősen a felületből. Klasszikus zárakasztó nincs kialakítva a pisztolyon, a zár hátsó helyzetbeni rögzítését a tokfedélen kialakított gomb benyomásával lehet elérni. |
Mivel a [[9×19 mm Parabellum]] szokatlanul nagy teljesítményű lőszer reteszeletlen tömegzáras kézifegyverhez, a zártömb tömege is szokatlanul nagy, hozzávetőleg 0,5 kg. A pisztoly csőre töltése a mindkét oldalán elhelyezett egy-egy felhúzókarral történik, melyek nem állnak ki jelentősen a felületből. Klasszikus zárakasztó nincs kialakítva a pisztolyon, a zár hátsó helyzetbeni rögzítését a tokfedélen kialakított gomb benyomásával lehet elérni. |
||
Mivel a fegyver súlypontja előrébb van, mint a megszokott, és a cső alatt elhelyezkedő tár jó fogást biztosít a kétkezes lövéshez (ami az össztömeg miatt javasolt is), a lövések szórásképe jobb, |
Mivel a fegyver súlypontja előrébb van, mint a megszokott, és a cső alatt elhelyezkedő tár jó fogást biztosít a kétkezes lövéshez (ami az össztömeg miatt javasolt is), a lövések szórásképe jobb, mint általában a 9 mm-es pisztolyé. A nagy tárkapacitás miatti nagy méret a rejtett viselést megnehezíti, nyílt viselése vállszíjon képzelhető el. |
||
A fegyver gyártásáról eltérő adatok állnak rendelkezésre, ''Vass Gábor (1999)'' szerint a Danuvia több mint 100 darabot gyártott le, melyekből közel 30 darabot a piacon értékesíteni is tudtak. A gyártás leállítását követően az Intermodul vette át a legyártott fegyvereket és cserealkatrészeket, 1999-ben ez a cég vállalta a piaci forgalmazást is. |
A fegyver gyártásáról eltérő adatok állnak rendelkezésre, ''Vass Gábor (1999)'' szerint a Danuvia több mint 100 darabot gyártott le, melyekből közel 30 darabot a piacon értékesíteni is tudtak. A gyártás leállítását követően az Intermodul vette át a legyártott fegyvereket és cserealkatrészeket, 1999-ben ez a cég vállalta a piaci forgalmazást is. |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
[[Kategória:Pisztolyok]] |
[[Kategória:Pisztolyok]] |
||
[[Kategória:Magyarországon kifejlesztett fegyverek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 18., 06:40-kori változata
| Danuvia VD–01 vagy Forte VD–01 | |
| Típus | Pisztoly |
| Ország |  Magyarország |
| Tervező | Vörös Róbert |
| Gyártási darabszám | 50–60 |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 9 mm |
| Lőszer | 9×19 mm Parabellum |
| Tárkapacitás | 33 |
| Huzagolás fajtája | poligon |
| Működési elv | Szabad tömegzáras |
| Tömeg | Tár nélkül 2 kg |
| Fegyver hossza | 303 mm |
| Csőhossz | 5"/127 mm |
| Csőtorkolati sebesség | 350 m/s |
A Danuvia VD–01 más néven Forte VD–01 a Danuvia Gépipari Rt. fegyvergyár által az 1990-es években gyártott pisztoly. A fegyver különlegessége a cső alatt elhelyezett 33 lőszert befogadó helikális (csavarvonalú) tár, más nevén hengertár. Ezzel a tártípussal az amerikai Calico vállalat Calico Light Weapon Systems néven az 1980-as évek eleje óta kísérletezik, egy teljesnek nevezhető kézifegyvercsaládot hoztak létre, melyek ilyen tárakkal üzemelnek. Ilyen tárral üzemel az orosz, AK-tokra épített PP–19 Bizon géppisztoly is.
A Danuvia fegyvergyár, átvéve az 1980-as években Németországban élő Vörös Róbert prototípusait, az 1990-es évek elején nehéz gazdasági helyzete miatt (amelyet a magyar fegyvergyártás tudatos leépítése okozott) a fegyverből 50–60 példányt gyártott. Prototípusként géppisztoly verzió is készült, ez azonban már nem került gyártásba. Valószínűleg a géppisztoly változat kifejlesztését a tervezés során figyelembe vették, ezt támasztja alá a magas tárkapacitás, és a géppisztolyszerű kezelőszervek, illetve a tár felépítése.
Felépítése
[szerkesztés]Maga a fegyver egy acél tokos, alumínium markolatú, single action rendszerű elsütőszerkezettel, reteszeletlen, ún. szabad tömegzáras, merevcsöves öntöltő pisztoly, mely tölténytára rendhagyó módon a fegyvercső alatt lett elhelyezve.
Mivel a tárat nem a markolatban, hanem a cső alá építették be, a fegyver kinézete szokatlan. Ezzel a megoldással a fegyver súlypontja is előbbre került, mint a hagyományos felépítésű pisztolyoknál megszokott, ez a súlypont a tár töltöttségétől függően változik, annak elölről hátrafelé ürülésével a fegyver súlypontja is hátrafelé vándorol. Maga a tár egy fém, lemezekből sajtolt 14,6 cm hosszú, 4,6 cm átmérőjű henger, melybe 33 darab 9×19 mm-es töltény tárazható. A tárkioldó gomb a fegyvertok jobb oldalán, közvetlenül a tár mögött került elhelyezésre, a fegyver biztosító karja pedig a bal oldali, markolathéj feletti megszokott helyen található.
Mivel a 9×19 mm Parabellum szokatlanul nagy teljesítményű lőszer reteszeletlen tömegzáras kézifegyverhez, a zártömb tömege is szokatlanul nagy, hozzávetőleg 0,5 kg. A pisztoly csőre töltése a mindkét oldalán elhelyezett egy-egy felhúzókarral történik, melyek nem állnak ki jelentősen a felületből. Klasszikus zárakasztó nincs kialakítva a pisztolyon, a zár hátsó helyzetbeni rögzítését a tokfedélen kialakított gomb benyomásával lehet elérni.
Mivel a fegyver súlypontja előrébb van, mint a megszokott, és a cső alatt elhelyezkedő tár jó fogást biztosít a kétkezes lövéshez (ami az össztömeg miatt javasolt is), a lövések szórásképe jobb, mint általában a 9 mm-es pisztolyé. A nagy tárkapacitás miatti nagy méret a rejtett viselést megnehezíti, nyílt viselése vállszíjon képzelhető el.
A fegyver gyártásáról eltérő adatok állnak rendelkezésre, Vass Gábor (1999) szerint a Danuvia több mint 100 darabot gyártott le, melyekből közel 30 darabot a piacon értékesíteni is tudtak. A gyártás leállítását követően az Intermodul vette át a legyártott fegyvereket és cserealkatrészeket, 1999-ben ez a cég vállalta a piaci forgalmazást is.
A fegyver a precíz megmunkálásnak, és a megfelelően megválasztott illesztési hézagoknak köszönhetően szélsőséges körülmények között is megbízhatóan működik. A megbízhatóságra jellemző, hogy 5000 lövésig a tár szétszerelését a gyártó nem ajánlja.
Források
[szerkesztés]- Részletes ismertető (Fegyver- és Pirotechnika) (magyarul)
- Hungarian Weapons (angolul)
- Kép a fegyverről
- Leírás (spanyolul)