Ugrás a tartalomhoz

„Pápai Református Kollégium” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
177 165 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
aprók, felesleges defsort ki
 
(31 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a pápai intézményről|Református kollégium (egyértelműsítő lap)}}
{{coor title d|display=title|47.3276|N|17.4683|E|type:landmark}}
{{Iskola infobox}}
{{Iskola infobox
| pozíciós térkép = Pápa
}}


A '''Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma''' egy 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény [[Pápa (település)|Pápán]]. Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult [[Petőfi Sándor]], [[Jókai Mór]], [[Eötvös Károly]], a 20. században [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] és [[Nagy László (költő)|Nagy László]] költők, [[Lőrincze Lajos]] nyelvész. A református egyház 1804-ben emelte a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra.
A '''Pápai Református Kollégium''' 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény [[Pápa (település)|Pápán]]. Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult [[Petőfi Sándor]], [[Jókai Mór]], [[Eötvös Károly]], a 20. században [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] és [[Nagy László (költő)|Nagy László]] költők, [[Lőrincze Lajos]] nyelvész. A református egyház 1804-ben emelte a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra.


Jelenlegi négy önállóan gazdálkodó része a [[Pápai Református Kollégium Gimnáziuma]] (közkeletű nevén a Refi), a [[Pápai Református Teológiai Akadémia]], a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola. A kollégium feladatának tekinti, hogy tanulóit [[kereszténység|keresztény]] szellemben, [[Isten]] és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ezt tükrözi a [[gimnázium]] [[mottó|jelmondata]] is: ''„Istennek, hazának, tudománynak”''.
Jelenlegi négy önállóan gazdálkodó része a [[Pápai Református Kollégium Gimnáziuma]] (közkeletű nevén a Refi), a [[Pápai Református Teológiai Akadémia]], a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola. A kollégium feladatának tekinti, hogy tanulóit [[kereszténység|keresztyén]] szellemben, [[Isten]] és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ezt tükrözi a [[gimnázium]] [[mottó|jelmondata]] is: ''„Istennek, hazának, tudománynak”''.


== Története ==
== Története ==
{{Bővebben|a Pápai Református Kollégium története}}
{{Bővebben|a Pápai Református Kollégium története}}


A [[reformáció]] gyors terjedése nyomán országszerte [[protestantizmus|protestáns]] iskolák jöttek létre már a [[16. század]] harmincas éveiben. A pápai kollégiumot [[1531]]-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben természetesen [[Luther Márton|Luther]] tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen [[kálvinizmus|kálvinista]] elveket követett. Mint a [[középkor]]i iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szintű [[teológia]]i képzés.
A [[reformáció]] gyors terjedése nyomán országszerte [[protestantizmus|protestáns]] iskolák jöttek létre már a [[16. század]] harmincas éveiben. A pápai kollégiumot [[1531]]-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben [[Luther Márton|Luther]] tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen [[kálvinizmus|kálvinista]] elveket követett. Mint a [[középkor]]i iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szintű [[teológia]]i képzés.


A kollégium működését a [[Habsburg-ház|Habsburg]]-kormányzat [[ellenreformáció]]s törekvései akasztották meg. A várost birtokló Esterházy család a [[17. század]] közepétől kezdve fokozatosan igyekezett megnyirbálni a protestánsok jogait és felszámolni az iskola anyagi alapjait. A rekatolizáció hívei [[1752]]-ben értek célt: a református egyházat száműzték Pápáról, a következő harminc évben a kollégium a közeli [[Adásztevel]]en folytatta működését, meglehetősen szűk lehetőségek között. A visszatérésre [[1783]]-ban, [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után nyílt lehetőség, az iskola [[Mándi Márton István]] vezetése alatt újra az ország egyik legjelentősebb főiskolájává vált.
A kollégium működését a [[Habsburg-ház|Habsburg]]-kormányzat [[ellenreformáció]]s törekvései akasztották meg. A várost birtokló Esterházy család a [[17. század]] közepétől kezdve fokozatosan igyekezett megnyirbálni a protestánsok jogait és felszámolni az iskola anyagi alapjait. A rekatolizáció hívei [[1752]]-ben értek célt: a református egyházat száműzték Pápáról, a következő harminc évben a kollégium a közeli [[Adásztevel]]en folytatta működését, meglehetősen szűk lehetőségek között. A visszatérésre [[1783]]-ban, [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után nyílt lehetőség, az iskola [[Mándi Márton István]] vezetése alatt újra az ország egyik legjelentősebb főiskolájává vált.
15. sor: 17. sor:
A kollégium fénykorát két jeles tanár, [[Tarczy Lajos]] és [[Bocsor István]] neve fémjelzi. A reformkorban a teológia mellett már nagy szerepet kapott a világi tárgyak oktatása: a [[19. század]]ban Pápán [[természettudomány]]i, [[filozófia]]i, bölcsészeti és [[jogtudomány|jogi]] kar, a század végén tanítóképző is működött. [[1939]]-ben kereskedelmi iskolát is indítottak.
A kollégium fénykorát két jeles tanár, [[Tarczy Lajos]] és [[Bocsor István]] neve fémjelzi. A reformkorban a teológia mellett már nagy szerepet kapott a világi tárgyak oktatása: a [[19. század]]ban Pápán [[természettudomány]]i, [[filozófia]]i, bölcsészeti és [[jogtudomány|jogi]] kar, a század végén tanítóképző is működött. [[1939]]-ben kereskedelmi iskolát is indítottak.


A [[kommunizmus|kommunista]] kormány [[1948]] és [[1952]] között több lépésben [[államosítás|államosította]] a kollégiumot, tanárai jó részét más középiskolákba széthelyezték, nyugdíjazták, a kollégium egyházi-hazafias szellemiségét megszüntették, és - a korszak többi iskolájához hasonlóan - „szocialista szellemű” állami iskolát alakítottak ki helyén. Az egyes tagintézmények – a teológia kivételével – állami tulajdonban tovább működtek: a gimnázium jogutódja a [[Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola]], a kereskedelmi iskoláé a [[Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium]], a Nőnevelő pedig az Állami Tanítóképző Intézetben folytatta munkáját (megszűnt [[1959]]-ben<ref>[http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990528.htm Éhártné Varga Zsuzsanna: A Pápai Állami Tanítóképző Intézet emlékezete]</ref>).
A [[kommunizmus|kommunista]] kormány [[1948]] és [[1952]] között több lépésben [[államosítás|államosította]] a kollégiumot, tanárai jó részét más középiskolákba széthelyezték, nyugdíjazták, a kollégium egyházi-hazafias szellemiségét megszüntették, és – a korszak többi iskolájához hasonlóan – „szocialista szellemű” állami iskolát alakítottak ki helyén. Az egyes tagintézmények – a teológia kivételével – állami tulajdonban tovább működtek: a gimnázium jogutódja a [[Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola]], a kereskedelmi iskoláé a [[Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium]], a Nőnevelő pedig az Állami Tanítóképző Intézetben folytatta munkáját (megszűnt [[1959]]-ben).<ref>{{Cite web |url=http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990528.htm |title=Éhártné Varga Zsuzsanna: A Pápai Állami Tanítóképző Intézet emlékezete |accessdate=2007-04-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070523114014/http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990528.htm |archivedate=2007-05-23 }}</ref>


A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozáskor,]] 1990-ben, a kárpótlási törvény és az egyházi ingatlanok visszaadása keretében a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot: Előbb [[1991]]-ben az épületben működő Petőfi gimnázium évfolyamainak 5-ről 3-ra csökkentésével néhány tantermet kapott vissza az egyház. A következő 4 év a visszaszorítását megélő, jövőjéért aggódó Petőfi gimnázium és a formálódó új, református iskola vezetése közötti feszültségben telt, amit végül az önkormányzat új épület építésével, és a Petőfi gimnázium átköltöztetésével oldott meg.<ref>{{Cite web|url=http://www.petofi-papa.sulinet.hu/hu/iskolank-toertenete.html|title=Történet|accessdate=2016-09-17|work=www.petofi-papa.sulinet.hu}}</ref> Így [[1994]]-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába. [[1998]]-ban a teológia is újraindult, egy évvel később pedig egy új intézményt is alapítottak, a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolát. Ma a kollégium ismét növekvő tekintélynek örvend.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozáskor]], 1990-ben, a kárpótlási törvény és az egyházi ingatlanok visszaadása keretében a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot: előbb [[1991]]-ben az épületben működő Petőfi gimnázium évfolyamainak 5-ről 3-ra csökkentésével néhány tantermet kapott vissza az egyház. A következő 4 év a visszaszorítását megélő, jövőjéért aggódó Petőfi gimnázium és a formálódó új, református iskola vezetése közötti feszültségben telt, amit végül az önkormányzat új épület építésével, és a Petőfi gimnázium átköltöztetésével oldott meg.<ref>{{Cite web|url=http://www.petofi-papa.sulinet.hu/hu/iskolank-toertenete.html|title=Történet|accessdate=2016-09-17|work=www.petofi-papa.sulinet.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160919014814/http://www.petofi-papa.sulinet.hu/hu/iskolank-toertenete.html|archivedate=2016-09-19}}</ref> Így [[1994]]-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába. [[1998]]-ban a teológia is újraindult, egy évvel később pedig egy új intézményt is alapítottak, a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolát. Ma a kollégium ismét növekvő tekintélynek örvend.


== Felépítése, létszámadatok ==
== Felépítése, létszámadatok ==
23. sor: 25. sor:
A kollégium fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület. Négy intézménye önálló jogi személy, amelyek a kollégium keretében is megőrzik szervezeti és működési önállóságukat.<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=pagemaster&PAGE_user_op=view_page&PAGE_id=35&MMN_position=66:66 A kollégium szervezeti és működési szabályzata]</ref>
A kollégium fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület. Négy intézménye önálló jogi személy, amelyek a kollégium keretében is megőrzik szervezeti és működési önállóságukat.<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=pagemaster&PAGE_user_op=view_page&PAGE_id=35&MMN_position=66:66 A kollégium szervezeti és működési szabályzata]</ref>


A kollégium legnagyobb egysége ma a Március 15. tér 9. szám alatt található gimnázium, négy- és hatosztályos tagozatán [[2006]]-ban összesen 520 diák tanult 61 tanár felügyelete alatt<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=announce&ANN_user_op=view&ANN_id=34 A gimnázium honlapja].</ref> Igazgatója [[2012]] óta [[Gránásiné Bácsi Tünde]]. A gimnázium internátussal (A diákok több mint kétharmada [[internátus]]ban lakik), illetve [[Balatonszepezd]]en egy nyári táborral rendelkezik. 2005 óta [[Tata|Tatán]] is működik egy kihelyezett tagozata dr. [[Kálmán Attila]], néhai igazgató alapított és vezette egészen haláláig.
A kollégium legnagyobb egysége ma a Március 15. tér 9. szám alatt található gimnázium, négy- és hatosztályos tagozatán [[2006]]-ban összesen 520 diák tanult 61 tanár felügyelete alatt<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=announce&ANN_user_op=view&ANN_id=34 A gimnázium honlapja].</ref> Igazgatója [[Baráth Julianna]] református lekipásztor. A gimnázium internátussal , illetve [[Balatonszepezd]]en egy nyári táborral rendelkezik. 2005 óta [[Tata|Tatán]] is működik egy kihelyezett tagozata dr. [[Kálmán Attila]], néhai igazgató alapított és vezette egészen haláláig.


A Március 15. tér 13-14. szám alatt, a régi Nőnevelő Intézet épületében működő teológián 6 tanár tanít, 2006-ban 49 hallgató járt ide. Vezetője az [[1998]]-as újraindulás óta dr. Vladár Gábor dékán.
A Március 15. tér 13-14. szám alatt, a régi Nőnevelő Intézet épületében működő teológián 6 tanár tanít, 2006-ban 49 hallgató járt ide. Vezetője az [[1998]]-as újraindulás óta dr. Vladár Gábor dékán.
37. sor: 39. sor:
Az [[eperfa]] a kollégium legfontosabb jelképe; általában egy kör közepén ábrázolják az alapítás évszáma ([[1531]]) mellett, de előfordul [[címer]]pajzson is. A kollégiumnak [[1752]]-ben el kellett hagynia Pápát és [[1783]]-ig, a [[türelmi rendelet]] életbe lépéséig [[Adásztevel]]en működött. A hagyomány úgy tartja, hogy a sok diák kezdetben nem fért el a teveli iskola kis épületében, így a tanítás egy terebélyes eperfa alatt folyt.
Az [[eperfa]] a kollégium legfontosabb jelképe; általában egy kör közepén ábrázolják az alapítás évszáma ([[1531]]) mellett, de előfordul [[címer]]pajzson is. A kollégiumnak [[1752]]-ben el kellett hagynia Pápát és [[1783]]-ig, a [[türelmi rendelet]] életbe lépéséig [[Adásztevel]]en működött. A hagyomány úgy tartja, hogy a sok diák kezdetben nem fért el a teveli iskola kis épületében, így a tanítás egy terebélyes eperfa alatt folyt.


A teveli korszak mementójaként [[2000]]-ben az iskola diákjai és tanárai a Pápa és Adásztevel közötti útra ezer eperfa-csemeték akartak ültetni, de a tervet balesetveszélyessége miatt elvetették.<ref>[http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/22/22_tarstud_lukacs.htm Lukács László: Szedreskerti történet]</ref> Ehelyett [[2003]]-ban, a hazatérés 220. évfordulóján ültettek egy eperfát az adászteveli templom előtt.<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=pagemaster&PAGE_user_op=view_page&PAGE_id=24 A gimnázium honlapja]</ref>
A teveli korszak mementójaként [[2000]]-ben az iskola diákjai és tanárai a Pápa és Adásztevel közötti útra ezer eperfa-csemeték akartak ültetni, de a tervet balesetveszélyessége miatt elvetették.<ref>{{Cite web |url=http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/22/22_tarstud_lukacs.htm |title=Lukács László: Szedreskerti történet |accessdate=2007-02-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070128003615/http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/22/22_tarstud_lukacs.htm |archivedate=2007-01-28 }}</ref> Ehelyett [[2003]]-ban, a hazatérés 220. évfordulóján ültettek egy eperfát az adászteveli templom előtt.<ref>[http://refi-papa.hu/index.php?module=pagemaster&PAGE_user_op=view_page&PAGE_id=24 A gimnázium honlapja]</ref>


=== A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola jelvénye ===
=== A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola jelvénye ===
[[Kép:Emblem of the Tánc-Lánc Art School.jpg|thumb|150px|right|A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye]]
[[Kép:Tánc-Lánc Art School logo of the Pápa Reformed College.jpg|thumb|150px|right|A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye]]
A Tánc-Lánc a kollégium eperfás jelvénye mellett egy saját jelvényt is használ, amelyben az eperfa lombkoronája helyén [[Magyar Királyság|Nagy-Magyarország]] alakja látható, mellette kétoldalt pedig egy-egy népi hímzéseket idéző madárfigura, ezzel utalva arra, hogy az iskola nemcsak a mai [[Magyarország]], hanem a teljes magyar nyelvterület, illetve a teljes [[Kárpát-medence]] [[népművészet]]ével meg kívánja ismertetni tanulóit.
A Tánc-Lánc a kollégium eperfás jelvénye mellett egy saját jelvényt is használ, amelyben az eperfa lombkoronája helyén [[Magyar Királyság|Nagy-Magyarország]] alakja látható, mellette kétoldalt pedig egy-egy népi hímzéseket idéző madárfigura, ezzel utalva arra, hogy az iskola nemcsak a mai [[Magyarország]], hanem a teljes magyar nyelvterület, illetve a teljes [[Kárpát-medence]] [[népművészet]]ével meg kívánja ismertetni tanulóit.


56. sor: 58. sor:


A [[18. század]] elején használt [[latin nyelv]]ű jelmondat, jelentése: ''a közjóért''. Az adászteveli száműzetésből való visszatérés után helyezték el ezt a feliratot az [[1793]]-ban felépített új épület (a mai ókollégium, illetve lányinternátus) második emeletének mennyezetén.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02182/html/03.htm#17 Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében (1520-tól napjainkig)]</ref>
A [[18. század]] elején használt [[latin nyelv]]ű jelmondat, jelentése: ''a közjóért''. Az adászteveli száműzetésből való visszatérés után helyezték el ezt a feliratot az [[1793]]-ban felépített új épület (a mai ókollégium, illetve lányinternátus) második emeletének mennyezetén.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02182/html/03.htm#17 Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében (1520-tól napjainkig)]</ref>

== Híres tanárai ==

Az intézményben a következő neves teológusok tanítottak:<ref>Zoványi, i. m. [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2965] {{Wayback|url=http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2965|date=20201026095754}}</ref>

{{oszloplista|3|
* [[Mándi Márton István]] 1794–1801
* [[Tóth Ferenc (református püspök)|Tóth Ferenc]] 1801–1817
* [[Kocsi Sebestyén István]] 1817–1837
* [[Liszkay József]] 1837–1838, 1843–1848
* [[Széki Béla]] 1838–1853
* [[Dömjén Ferenc]] 1848–1849
* [[Heiszler József]] 1850–1854
* [[Kis Gábor (református lelkész)|Kis Gábor]] 1853–1858
* [[Kotasz István]] 1854–1880
* [[Kiss János (tanár)|Kiss János]] 1856–1899
* [[Tóth Dániel (lelkész)|Tóth Dániel]] 1858–1900
* [[Németh István (püspök)|Németh István]] 1881–1914
* [[Antal Gábor (református püspök)|Antal Gábor]] 1885–1888
* [[Révész Kálmán (egyháztörténész)|Révész Kálmán]] 1886–1892
* [[Horváth József (tanár, 1858–1932)|Horváth József]] 1888–1917
* [[Kis József (esperes)|Kis József]] 1892–1901
* [[Antal Géza (teológus)|Antal Géza]] 1899–1924
* [[Thury Etele]] 1900–1917
* [[Csizmadia Lajos]] 1901–1926
* [[Pongrácz József (könyvtáros)|Pongrácz József]] 1913–1947
* [[Czeglédy Sándor (lelkész, 1883–1944)|Czeglédy Sándor]] 1914–1920
* [[Vass Vince]] 1917–1929
* [[Miklós Ödön]] 1921–1922
* [[Tóth Lajos (teológus)|Tóth Lajos]] 1921–1947
* [[Tóth Endre (egyháztörténész)|Tóth Endre]] 1927–1947
* [[Molnár Jenő]] 1924–1925
* [[Vasady Béla]] 1927–1928
* [[Győry Elemér]] 1926–1928
* [[Trócsányi Dezső]] 1929–1951
* [[Herczegh József]] 1929–1930
* [[Incze Gábor]] 1930–1931
* [[Török István (teológus)|Török István]] 1932–1941
* [[Benedek Sándor]] 1939–1951
* [[Bujáky Miklós]] 1991-1997
* [[Czapáry Endre|dr. Czapáry Endre]] 1991-2000
* [[Czapáry Endréné]] 1991-2000
* [[Kálmán Attila|dr. Kálmán Attila]] 1994-2004
* [[Korsós Bálint István|dr. Korsós Bálint István]] 1991-2007
* [[Kovács Péter Ferenc]] 1992-2016
}}


== Híres diákjai ==
== Híres diákjai ==
{{oszloplista|2|
*[[Balázs János (nyelvész, 1914–1989)|Balázs János]] nyelvész, műfordító
*[[Balázs János (nyelvész, 1914–1989)|Balázs János]] nyelvész, műfordító
*[[Ballagi Mór]] teológus, nyelvész (Pápán tanult: 1836-37)
*[[Ballagi Mór]] teológus, nyelvész
*[[Babiczky Tibor]] költő
*[[Babiczky Tibor]] költő
*[[Bocsor István]] főiskolai tanár (1819-32)
*[[Bocsor István]] főiskolai tanár
*[[Csekő Gusztáv]], aki később (1879-ben) ugyanott ének- és zenetanár lett.
*[[Csekő Gusztáv]], aki később ugyanott ének- és zenetanár lett.
*[[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] költő (1942-44, 1945-49)
*[[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] költő
*[[Eötvös Károly]] ügyvéd, író
*[[Eötvös Károly]] ügyvéd, író
*[[Gáspár Tibor (történész)|Gáspár Tibor]] történész, komáromi tanár.
*[[Jókai Mór]] író (1841-42)
*[[Jókai Mór]] író
*[[Kenessey Albert (hajóstiszt)|Kenessey Albert]] (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja
*[[Kenessey Albert (hajóstiszt)|Kenessey Albert]] hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja
*[[Kerkapoly Károly]] jogász, pénzügyminiszter (1941-42), később az iskola tanára is
*[[Kerkapoly Károly]] jogász, pénzügyminiszter, később az iskola tanára is
*[[Kozma Andor]] költő
*[[Kozma Andor]] költő
⚫
*[[Kozma Sándor]] államügyész
* Imre Dániel esperes, egyháztörténész
⚫
*[[Kulifay Elek]] magyar református lelkész, egyházszervező
* Máthé Lévi kozmológus
⚫
*[[Lőrincze Lajos]] nyelvész
* Nagy Emil építész, épülettörténész
* Farkas Csaba népkutató, történész
⚫
*[[Kozma Sándor]] államügyész (1841-42)
⚫
*[[Kulifay Elek]] (1837-1912) magyar református lelkész, egyházszervező
⚫
*[[Lőrincze Lajos]] nyelvész (1928-1936)
*[[Marczali Henrik]] történész
*[[Marczali Henrik]] történész
*[[Nagy László (költő)|Nagy László]] költő (1941–45)
*[[Nagy László (költő)|Nagy László]] költő
*[[Orlai Petrich Soma]] festőművész (1841-42)
*[[Orlai Petrich Soma]] festőművész
*[[Petőfi Sándor]] költő (1841-42)
*[[Petőfi Sándor]] költő
*[[Pócza Jenő]] fizikus
*[[Pócza Jenő]] fizikus
*[[Rab Zsuzsa]] költő
*[[Rab Zsuzsa]] költő
*[[Simon Márton]] költő
*[[Simon Márton]] költő
*[[Somogyi József (szobrász)|Somogyi József]] szobrászművész
*[[Somogyi József (szobrász)|Somogyi József]] szobrászművész
*[[Tarczy Lajos]] polihisztor (1828-31)
*[[Tarczy Lajos]] polihisztor
*[[Thaly Kálmán]]
*[[Thaly Kálmán]]
*[[Vikár Béla]] néprajzkutató, a Kalevala fordítója
*[[Vikár Béla]] néprajzkutató, a Kalevala fordítója
*[[Zádor György]] író, irodalomtörténész
*[[Zádor György]] író, irodalomtörténész
}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{MProtETL|3}}


== További információk ==
== További információk ==
100. sor: 150. sor:


{{Református vallás}}
{{Református vallás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kultúra||kereszténység}}


⚫
[[Kategória:Pápa]]
{{DEFAULTSORT:Papai Reformatus Kollegium}}
⚫
[[Kategória:Pápa|Papai Reformatus Kollegium]]
[[Kategória:Felekezeti iskolák Magyarországon]]
[[Kategória:Felekezeti iskolák Magyarországon]]
[[Kategória:Magyarországi Református Egyház]]
[[Kategória:Magyarországi Református Egyház]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjas oktatási intézmények]]
[[Kategória:Veszprém megye oktatási intézményei]]
[[Kategória:Veszprém megye vallási élete]]
[[Kategória:Református kollégiumok]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 18., 20:46-kori változata

Ez a szócikk a pápai intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Református kollégium (egyértelműsítő lap).
Pápai Református Kollégium
Alapítva1531
HelyMagyarország, Pápa
MottóIstennek, hazának, tudománynak
Típus
  • oktatási szervezet
  • egyházi iskola
Elhelyezkedése
Pápai Református Kollégium (Pápa)
Pápai Református Kollégium
Pápai Református Kollégium
Pozíció Pápa térképén
é. sz. 47° 19′ 39″, k. h. 17° 28′ 06″47.327600°N 17.468300°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 39″, k. h. 17° 28′ 06″47.327600°N 17.468300°E
Térkép
A Pápai Református Kollégium weboldala

A Pápai Református Kollégium 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény Pápán. Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, a 20. században Csoóri Sándor és Nagy László költők, Lőrincze Lajos nyelvész. A református egyház 1804-ben emelte a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra.

Jelenlegi négy önállóan gazdálkodó része a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (közkeletű nevén a Refi), a Pápai Református Teológiai Akadémia, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola. A kollégium feladatának tekinti, hogy tanulóit keresztyén szellemben, Isten és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ezt tükrözi a gimnázium jelmondata is: „Istennek, hazának, tudománynak”.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: a Pápai Református Kollégium története

A reformáció gyors terjedése nyomán országszerte protestáns iskolák jöttek létre már a 16. század harmincas éveiben. A pápai kollégiumot 1531-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben Luther tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen kálvinista elveket követett. Mint a középkori iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szintű teológiai képzés.

A kollégium működését a Habsburg-kormányzat ellenreformációs törekvései akasztották meg. A várost birtokló Esterházy család a 17. század közepétől kezdve fokozatosan igyekezett megnyirbálni a protestánsok jogait és felszámolni az iskola anyagi alapjait. A rekatolizáció hívei 1752-ben értek célt: a református egyházat száműzték Pápáról, a következő harminc évben a kollégium a közeli Adásztevelen folytatta működését, meglehetősen szűk lehetőségek között. A visszatérésre 1783-ban, II. József türelmi rendelete után nyílt lehetőség, az iskola Mándi Márton István vezetése alatt újra az ország egyik legjelentősebb főiskolájává vált.

A kollégium fénykorát két jeles tanár, Tarczy Lajos és Bocsor István neve fémjelzi. A reformkorban a teológia mellett már nagy szerepet kapott a világi tárgyak oktatása: a 19. században Pápán természettudományi, filozófiai, bölcsészeti és jogi kar, a század végén tanítóképző is működött. 1939-ben kereskedelmi iskolát is indítottak.

A kommunista kormány 1948 és 1952 között több lépésben államosította a kollégiumot, tanárai jó részét más középiskolákba széthelyezték, nyugdíjazták, a kollégium egyházi-hazafias szellemiségét megszüntették, és – a korszak többi iskolájához hasonlóan – „szocialista szellemű” állami iskolát alakítottak ki helyén. Az egyes tagintézmények – a teológia kivételével – állami tulajdonban tovább működtek: a gimnázium jogutódja a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, a kereskedelmi iskoláé a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium, a Nőnevelő pedig az Állami Tanítóképző Intézetben folytatta munkáját (megszűnt 1959-ben).[1]

A rendszerváltozáskor, 1990-ben, a kárpótlási törvény és az egyházi ingatlanok visszaadása keretében a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot: előbb 1991-ben az épületben működő Petőfi gimnázium évfolyamainak 5-ről 3-ra csökkentésével néhány tantermet kapott vissza az egyház. A következő 4 év a visszaszorítását megélő, jövőjéért aggódó Petőfi gimnázium és a formálódó új, református iskola vezetése közötti feszültségben telt, amit végül az önkormányzat új épület építésével, és a Petőfi gimnázium átköltöztetésével oldott meg.[2] Így 1994-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába. 1998-ban a teológia is újraindult, egy évvel később pedig egy új intézményt is alapítottak, a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolát. Ma a kollégium ismét növekvő tekintélynek örvend.

Felépítése, létszámadatok

[szerkesztés]

A kollégium fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület. Négy intézménye önálló jogi személy, amelyek a kollégium keretében is megőrzik szervezeti és működési önállóságukat.[3]

A kollégium legnagyobb egysége ma a Március 15. tér 9. szám alatt található gimnázium, négy- és hatosztályos tagozatán 2006-ban összesen 520 diák tanult 61 tanár felügyelete alatt[4] Igazgatója Baráth Julianna református lekipásztor. A gimnázium internátussal , illetve Balatonszepezden egy nyári táborral rendelkezik. 2005 óta Tatán is működik egy kihelyezett tagozata dr. Kálmán Attila, néhai igazgató alapított és vezette egészen haláláig.

A Március 15. tér 13-14. szám alatt, a régi Nőnevelő Intézet épületében működő teológián 6 tanár tanít, 2006-ban 49 hallgató járt ide. Vezetője az 1998-as újraindulás óta dr. Vladár Gábor dékán.

A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola igazgatója Müller Anita. 6 tanára nemcsak Pápán, hanem több környékbeli faluban is tanít néptáncot. 2010-ben Müller Anita igazgató a továbbtanulás érdekében tevékenyen segíti és irányítja a gimnázium művészeti szakközépiskolává válását.

A Tudományos Gyűjtemények a főiskolai könyvtárat, az egyházkerületi levéltárat és a pápai egyháztörténeti múzeumot foglalja magában. Ez a kollégium egyetlen intézménye, ami a pártállami rendszerben is folyamatosan – bár szűk keretek között – működhetett. Igazgatója 1993-tól Köntös László.

Jelképei és jelmondatai

[szerkesztés]

Az eperfa

[szerkesztés]
Az eperfás jelvény a gimnázium falán

Az eperfa a kollégium legfontosabb jelképe; általában egy kör közepén ábrázolják az alapítás évszáma (1531) mellett, de előfordul címerpajzson is. A kollégiumnak 1752-ben el kellett hagynia Pápát és 1783-ig, a türelmi rendelet életbe lépéséig Adásztevelen működött. A hagyomány úgy tartja, hogy a sok diák kezdetben nem fért el a teveli iskola kis épületében, így a tanítás egy terebélyes eperfa alatt folyt.

A teveli korszak mementójaként 2000-ben az iskola diákjai és tanárai a Pápa és Adásztevel közötti útra ezer eperfa-csemeték akartak ültetni, de a tervet balesetveszélyessége miatt elvetették.[5] Ehelyett 2003-ban, a hazatérés 220. évfordulóján ültettek egy eperfát az adászteveli templom előtt.[6]

A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola jelvénye

[szerkesztés]
A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye

A Tánc-Lánc a kollégium eperfás jelvénye mellett egy saját jelvényt is használ, amelyben az eperfa lombkoronája helyén Nagy-Magyarország alakja látható, mellette kétoldalt pedig egy-egy népi hímzéseket idéző madárfigura, ezzel utalva arra, hogy az iskola nemcsak a mai Magyarország, hanem a teljes magyar nyelvterület, illetve a teljes Kárpát-medence népművészetével meg kívánja ismertetni tanulóit.

Istennek, hazának, tudománynak

[szerkesztés]
A felirat 1994 óta újra a helyén

A hagyomány szerint egyszer megkérdezték Jókai Mórt, a kollégium öregdiákját, hogy mire való az iskola. Azt válaszolta: „hogy Istennek, hazának, tudománynak neveljen”. A jelmondat kifejezi az iskola vallásos és hazafias nevelésre való törekvését.

Nem tudjuk biztosan, hogy az iskola mikortól tekintette ezt jelmondatának, de 1895-ben, tehát még Jókai életében kiírták nagy betűkkel a kollégium új (mai) főépületének homlokzatára.[7] Amikor 1952-ben államosították a kollégiumot, a feliratot leverték. Állítólag a fél város kint állt az iskola előtti téren és többen hangosan zokogtak. 1994-ben, amikor az egyház a teljes épületet visszakapta, újra kiírták a jelmondatot, de ez már jóval kisebb visszhangot kapott, köszönhetően a negyven évnyi egyházellenes politika hatásának.[8]

Szabadon tenyészik

[szerkesztés]
A jelmondat a gimnázium főbejárata felett

A kollégium régebbi jelmondata, ez áll a reformáció korából fennmaradt pecséteken az eperfa alatt. Az iskola alkotó jellegére utal, arra, hogy diákjait segíti egyéni képességeik kibontakoztatásában. Ma ez a jelmondat olvasható a gimnázium főbejárata felett.

A kollégium pecsétje 1819-ből

Pro bono publico

[szerkesztés]

A 18. század elején használt latin nyelvű jelmondat, jelentése: a közjóért. Az adászteveli száműzetésből való visszatérés után helyezték el ezt a feliratot az 1793-ban felépített új épület (a mai ókollégium, illetve lányinternátus) második emeletének mennyezetén.[9]

Híres tanárai

[szerkesztés]

Az intézményben a következő neves teológusok tanítottak:[10]

Híres diákjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Éhártné Varga Zsuzsanna: A Pápai Állami Tanítóképző Intézet emlékezete. [2007. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 30.)
  2. ↑ Történet. www.petofi-papa.sulinet.hu. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  3. ↑ A kollégium szervezeti és működési szabályzata
  4. ↑ A gimnázium honlapja.
  5. ↑ Lukács László: Szedreskerti történet. [2007. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 25.)
  6. ↑ A gimnázium honlapja
  7. ↑ H. Szabó Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században
  8. ↑ Interjú dr. Kálmán Attila igazgatóval
  9. ↑ Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében (1520-tól napjainkig)
  10. ↑ Zoványi, i. m. [1] Archiválva 2020. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pápai_Református_Kollégium&oldid=27378608”