Ugrás a tartalomhoz

„Fekete Mihály (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(38 közbenső módosítás, amit 25 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
| típus= színész
| név = Fekete Mihály
| kép = Fekete Mihály.jpg
| képaláírás =
| születési dátum =
| születési hely =
| halál dátuma =
| halál helye =
| születési név = Svarcz Mór
| művésznév =
| álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
| házastárs = [[Felszeghy Mária]]
| élettárs=
| gyermekek száma =
| gyermekei =
| szülei =
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]]
| weboldal =
| kitüntetései = <!-- Wikidata: p166 -->
| alsablon={{Személy infobox/Színész
| típus = színész
| becsukva=
| aktív évek =
| ügynökség =<!--Wikidatából -->
| híres szerep =
| tevékenység = színész, színműíró, színházrendező
| Kossuth-díj =
| Jászai Mari-díj =
| Kiváló művész-díj =
| Érdemes művész-díj =
| más díjak =
}}
}}
{{egyért2|a színészről, rendezőről és színműíróról|Fekete Mihály (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a színészről, rendezőről és színműíróról|Fekete Mihály (egyértelműsítő lap)}}

'''Fekete Mihály''' írói álneve Csongrád ([[Csongrád]], [[1884]]. [[december 31.]] – [[Kolozsvár]], [[1960]]. [[április 16.]]) magyar színművész, rendező, színműíró.
'''Fekete Mihály''' írói álneve ''Csongrád,'' született ''Svarcz Mór'' ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[december 31.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8Q-19JW-T?i=297&cat=257876 |title=Születési bejegyzése a csongrádi izraelita hitközség születési akv. 21/1884. folyószáma alatt |accessdate=2019-11-23}}</ref> – [[Kolozsvár]], [[1960]]. [[április 16.]]) magyar színművész, rendező, színműíró.


== Életútja ==
== Életútja ==


[[Szeged]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd [[Budapest]]en a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban [[Krecsányi Ignác]] [[Buda|Budán]] és [[Temesvár]]t játszó társulatánál kezdte. Temesvár, [[Pécs]] és [[Pozsony]] után 1911-ben [[Janovics Jenő]] [[Kolozsvár]]ra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a [[marosvásárhely]]i, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.
Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. [[Szeged]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd [[Budapest]]en a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban [[Krecsányi Ignác]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] és [[Temesvár]]t játszó társulatánál kezdte. Temesvár, [[Pécs]] és [[Pozsony]] után 1911-ben [[Janovics Jenő]] [[Kolozsvár]]ra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a [[marosvásárhely]]i, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.


Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt [[Bárdy Teréz]], [[Forgács Sándor]] és [[Kovács György (színész)|Kovács György]]. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.
Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, [[Zsidó Színház (Kolozsvár)|társulatot]] hozott létre, melynek tagjai közt volt [[Bárdi Teréz]], [[Forgách Sándor]] és [[Kovács György (színművész)|Kovács György]]. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.


Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokban]]. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte [[Gozsdu Elek]]hez, az [[1930-as évek]]ben pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte [[Tamási Áron]] ''Népszakértők'' és [[Sipos Domokos]] ''Zokog a porszem'' c. játékait. Kötetei: ''A temesvári színészet története'' (Temesvár, 1911); ''Faluról falura'' (Temesvár, 1929).
Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokban]]. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte [[Gozsdu Elek]]hez, az [[1930-as évek]]ben pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte [[Tamási Áron]] ''Népszakértők'' és [[Sipos Domokos]] ''Zokog a porszem'' c. játékait. Kötetei: ''A temesvári színészet története'' (Temesvár, 1911); ''Faluról falura'' (Temesvár, 1929).


== Az 1910-es években rendezett filmjei ==
== Irodalom ==
* ''[[A tolonc]]'' (1914)
* ''[[Bánk bán (film, 1914)|Bánk bán]]'' (1914)
* ''[[Szibéria (film)|Szibéria]]'' (1916)
* ''A vágy'' (1917)
* ''[[A vén bakancsos és fia, a huszár (film, 1917)|A vén bakancsos és fia, a huszár]]'' (1917)
* ''A Métely'' (1918)
* ''[[Doktorok tragédiája]]'' (1918)
* ''A Gyurkovics leányok'' (1918)
* ''[[A kancsuka hazájában]]'' (1918)
* ''[[Akik életet cseréltek (film)|Akik életet cseréltek]]'' (1919)


== Jegyzetek ==
*[[Szekernyés János]]: Fekete Mihály és a többiek. [[A Hét (hetilap)|A Hét]], 1979/2.
{{jegyzetek}}


== Jegyzetek és források ==
== Források ==
{{források}}
*{{RMIL|1}}
*{{RMIL|1}}
*[[Szekernyés János]]: Fekete Mihály és a többiek. [[A Hét (folyóirat, 1970–2003)|A Hét]], 1979/2.
== További információk ==
{{színészlinkek}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-|zsidóság}}


[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar rendezők]]
[[Kategória:Magyar színházrendezők]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Csongrádiak]]
[[Kategória:Csongrádiak]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:1884-ben született személyek]]
[[Kategória:1960-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:Magyar némafilmszínészek]]
[[Kategória:Magyar némafilmrendezők]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 8., 12:45-kori változata

Fekete Mihály
SzületettSvarcz Mór
1884. december 31.[1]
Csongrád
Elhunyt1960. április 16. (75 évesen)[1]
Kolozsvár
ÁlneveCsongrád
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFelszeghy Mária
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1903)
Színészi pályafutása
Tevékenységszínész, színműíró, színházrendező

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekete Mihály írói álneve Csongrád, született Svarcz Mór (Csongrád, 1884. december 31.[2]Kolozsvár, 1960. április 16.) magyar színművész, rendező, színműíró.

Életútja

[szerkesztés]

Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.

Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt Bárdi Teréz, Forgách Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.

Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, az 1930-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Temesvár, 1929).

Az 1910-es években rendezett filmjei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]