„Fekete Mihály (színművész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: link kékítés AWB |
→Források: sablon |
||
(4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
⚫ | |||
| típus= színész |
|||
⚫ | |||
| név = Fekete Mihály |
| név = Fekete Mihály |
||
| kép = Fekete Mihály.jpg |
| kép = Fekete Mihály.jpg |
||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
⚫ | |||
| születési hely = |
|||
| halál dátuma = |
|||
⚫ | |||
| születési név = Svarcz Mór |
| születési név = Svarcz Mór |
||
⚫ | |||
| születési hely = [[Csongrád (település)|Csongrád]] |
|||
| halál dátuma = [[1960]]. [[április 16.]] {{életkor-holt|1884|12|31|1960|04|16}} |
|||
⚫ | |||
| művésznév = |
| művésznév = |
||
| álnév = <!-- Wikidata: p742 --> |
|||
⚫ | |||
| házastárs = [[Felszeghy Mária]] |
| házastárs = [[Felszeghy Mária]] |
||
| |
| élettárs= |
||
| |
| gyermekek száma = |
||
| |
| gyermekei = |
||
| szülei = |
|||
| nemzetiség = [[magyarok|magyar]] |
|||
| weboldal = |
|||
| kitüntetései = <!-- Wikidata: p166 --> |
|||
| alsablon={{Személy infobox/Színész |
|||
| típus = színész |
|||
| becsukva= |
|||
⚫ | |||
| ügynökség =<!--Wikidatából --> |
|||
| híres szerep = |
|||
| tevékenység = színész, színműíró, színházrendező |
|||
| Kossuth-díj = |
|||
| Jászai Mari-díj = |
|||
| Kiváló művész-díj = |
|||
| Érdemes művész-díj = |
|||
| más díjak = |
|||
}} |
}} |
||
}} |
|||
⚫ | '''Fekete Mihály''' írói álneve Csongrád, született ''Svarcz Mór'' ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[december 31.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8Q-19JW-T?i=297&cat=257876 |title=Születési bejegyzése a csongrádi izraelita hitközség születési akv. 21/1884. folyószáma alatt |accessdate=2019-11-23}}</ref> – [[Kolozsvár]], [[1960]]. [[április 16.]]) magyar színművész, rendező, színműíró. |
||
⚫ | |||
⚫ | '''Fekete Mihály''' írói álneve ''Csongrád,'' született ''Svarcz Mór'' ([[Csongrád (település)|Csongrád]], [[1884]]. [[december 31.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8Q-19JW-T?i=297&cat=257876 |title=Születési bejegyzése a csongrádi izraelita hitközség születési akv. 21/1884. folyószáma alatt |accessdate=2019-11-23}}</ref> – [[Kolozsvár]], [[1960]]. [[április 16.]]) magyar színművész, rendező, színműíró. |
||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
24. sor: | 41. sor: | ||
Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. [[Szeged]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd [[Budapest]]en a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban [[Krecsányi Ignác]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] és [[Temesvár]]t játszó társulatánál kezdte. Temesvár, [[Pécs]] és [[Pozsony]] után 1911-ben [[Janovics Jenő]] [[Kolozsvár]]ra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a [[marosvásárhely]]i, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben. |
Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. [[Szeged]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd [[Budapest]]en a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban [[Krecsányi Ignác]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] és [[Temesvár]]t játszó társulatánál kezdte. Temesvár, [[Pécs]] és [[Pozsony]] után 1911-ben [[Janovics Jenő]] [[Kolozsvár]]ra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a [[marosvásárhely]]i, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben. |
||
Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, [[Zsidó Színház (Kolozsvár)|társulatot]] hozott létre, melynek tagjai közt volt [[ |
Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, [[Zsidó Színház (Kolozsvár)|társulatot]] hozott létre, melynek tagjai közt volt [[Bárdi Teréz]], [[Forgách Sándor]] és [[Kovács György (színművész)|Kovács György]]. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott. |
||
Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokban]]. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte [[Gozsdu Elek]]hez, az [[1930-as évek]]ben pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte [[Tamási Áron]] ''Népszakértők'' és [[Sipos Domokos]] ''Zokog a porszem'' c. játékait. Kötetei: ''A temesvári színészet története'' (Temesvár, 1911); ''Faluról falura'' (Temesvár, 1929). |
Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokban]]. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte [[Gozsdu Elek]]hez, az [[1930-as évek]]ben pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte [[Tamási Áron]] ''Népszakértők'' és [[Sipos Domokos]] ''Zokog a porszem'' c. játékait. Kötetei: ''A temesvári színészet története'' (Temesvár, 1911); ''Faluról falura'' (Temesvár, 1929). |
||
33. sor: | 50. sor: | ||
* ''[[Szibéria (film)|Szibéria]]'' (1916) |
* ''[[Szibéria (film)|Szibéria]]'' (1916) |
||
* ''A vágy'' (1917) |
* ''A vágy'' (1917) |
||
* ''A vén bakancsos és fia, a huszár'' (1917) |
* ''[[A vén bakancsos és fia, a huszár (film, 1917)|A vén bakancsos és fia, a huszár]]'' (1917) |
||
* ''A Métely'' (1918) |
* ''A Métely'' (1918) |
||
* ''[[Doktorok tragédiája]]'' (1918) |
* ''[[Doktorok tragédiája]]'' (1918) |
||
* ''A Gyurkovics leányok'' (1918) |
* ''A Gyurkovics leányok'' (1918) |
||
* ''[[A kancsuka hazájában]]'' (1918) |
* ''[[A kancsuka hazájában]]'' (1918) |
||
* ''[[Akik életet |
* ''[[Akik életet cseréltek (film)|Akik életet cseréltek]]'' (1919) |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
46. sor: | 63. sor: | ||
*{{RMIL|1}} |
*{{RMIL|1}} |
||
*[[Szekernyés János]]: Fekete Mihály és a többiek. [[A Hét (folyóirat, 1970–2003)|A Hét]], 1979/2. |
*[[Szekernyés János]]: Fekete Mihály és a többiek. [[A Hét (folyóirat, 1970–2003)|A Hét]], 1979/2. |
||
== További információk == |
|||
*{{IMDb name|0270859}} |
|||
{{színészlinkek}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|Erdély|-|zsidóság}} |
{{portál|Erdély|-|zsidóság}} |
||
A lap jelenlegi, 2024. szeptember 8., 12:45-kori változata
Fekete Mihály | |
Született | Svarcz Mór 1884. december 31.[1] Csongrád |
Elhunyt | 1960. április 16. (75 évesen)[1] Kolozsvár |
Álneve | Csongrád |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Felszeghy Mária |
Foglalkozása | |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1903) |
Színészi pályafutása | |
Tevékenység | színész, színműíró, színházrendező |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekete Mihály írói álneve Csongrád, született Svarcz Mór (Csongrád, 1884. december 31.[2] – Kolozsvár, 1960. április 16.) magyar színművész, rendező, színműíró.
Életútja
[szerkesztés]Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.
Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt Bárdi Teréz, Forgách Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.
Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, az 1930-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Temesvár, 1929).
Az 1910-es években rendezett filmjei
[szerkesztés]- A tolonc (1914)
- Bánk bán (1914)
- Szibéria (1916)
- A vágy (1917)
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1917)
- A Métely (1918)
- Doktorok tragédiája (1918)
- A Gyurkovics leányok (1918)
- A kancsuka hazájában (1918)
- Akik életet cseréltek (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04278.htm, Fekete Mihály, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a csongrádi izraelita hitközség születési akv. 21/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Szekernyés János: Fekete Mihály és a többiek. A Hét, 1979/2.
További információk
[szerkesztés]- Fekete Mihály a PORT.hu-n (magyarul)
- Fekete Mihály az Internet Movie Database-ben (angolul)