Vita:Félvezető

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Fizikai témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Informatikai szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2012. július 28.

Informatikai szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A cikkből - TIT jellegű ismeretterjesztés

Dióda

Ha mérőműszert és egy ceruzaelemet keresünk, kipróbálhatjuk, hogyan vezet, hogyan nem - egy dióda. Mérjünk úgy, hogy a dióda egyik esetben a jelzéssel ellátott felével a + sarok felé néz, másik esetben a jelzett oldal a - sarokra kapcsolódik Láthatóvá válik az "igen" és a "nem" a mérőműszeren. Még láthatóbb, ha egy laposelem valamelyik pólusára egy 300-500 Ohmos ellenállást kötünk és ide kötjük egy LED (világító dióda) egyik lábát, a másikat a zsebtelep másik pólusára. A LED világít (ha szerencsénk van), ha megfordítjuk nem világít. Most ugyanazt az áramkört építettük meg, mint anno fizikaórán, csak modernebb eszközökkel. A dióda egyszerűségét tetézzük azzal, hogy ("gyárilag") összeillesztünk két diódát és tranzisztorként fogjuk fel. A tranzisztor nem más, mint egy vezérelt félvezető (dióda). Jó esetben ennek az eszköznek már van az "igen-Nem" állapoton kívül is számunkra felhasználható területe (színusz-hullám...).

Félvezetők

Gyártása nem az otthoni kis műhelyben történik. Milyen technológiát használnak ehhez? Vákuum fémgőzölögtetést, jusztírozást(maratást), meg ilyen érdekes és kissé misztikus dolgokat. Emlékszem, az első félvezető, amivel kísérletezgettem egy OC 1075-ös tranzisztor volt. Egyharmad emberöltővel ezelőtt még több száz Forintba került. Ma, akár ingyen is hozzá lehet jutni a félvezetőkhöz. Annyi készülékünk válik üzemképtelen lommá (környezetszennyezés), hogy ezekből könnyűszerrel kinyerhető egy-egy használható alkatrész. Az új tranzisztorok is 10-100 Ft-ért már elérhetők, ma, a számítógépek korában. Az Interneten számos érdekes hobby kapcsolás található félvezetőkkel, csak keresni kell...