„Kémia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.132.80.230 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Analitikai kémia túl specifikus, inkább illik ide mondjuk egy általános kémiával foglalkozó kiadvány |
||
(43 közbenső módosítás, amit 33 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
| kép = BME vegyészet.jpg |
| kép = BME vegyészet.jpg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = [[Senyei Károly]]: ''A Kémia allegóriája'' (1909, 2007-ben restaurálva, <br>Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| képaláírás = [[Senyei Károly]]: ''A Kémia allegóriája'' (1909, 2007-ben restaurálva, <br>[[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] |
||
) |
|||
| tárgya = az anyagok minőségi változásai |
| tárgya = az anyagok minőségi változásai |
||
| ágai = |
| ágai = |
||
18. sor: | 19. sor: | ||
{{Kémia}} |
{{Kémia}} |
||
A '''kémia,''' más néven '''vegyészet''' vagy '''vegytan''' az anyagok minőségi változásaival foglalkozó [[természettudomány]]. A [[modern fizika]] eredményeinek hatására azonban ez a [[definíció]] csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A [[20. század]] második felétől már nemcsak a [[korpuszkula|korpuszkuláris]] jellegű [[entitás]]okat tekintjük anyagnak, hanem például a [[gravitációs |
A '''kémia,''' más néven '''vegyészet''' vagy '''vegytan''' az anyagok minőségi változásaival foglalkozó [[természettudomány]]. A [[modern fizika]] eredményeinek hatására azonban ez a [[definíció]] csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A [[20. század]] második felétől már nemcsak a [[korpuszkula|korpuszkuláris]] jellegű [[entitás]]okat tekintjük anyagnak, hanem például a [[gravitációs tér|gravitációs mezőt]], a [[fény]]t is; ez – leegyszerűsítve – abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E=mc² összefüggés fejez ki. |
||
A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a [[fizika|fizikához]], [[biológia|biológiához]], [[matematika|matematikához]], [[földrajztudomány|földrajz]]hoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern [[orvostudomány]], és a [[műszaki tudomány]]ok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés [[interdiszciplináris tudomány]]ok egész sorát eredményezte ([[fizikai kémia]], [[biokémia]] stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia [[alaptudomány]], [[alkalmazott tudomány]] és [[kísérleti tudomány]] egyben. |
A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a [[fizika|fizikához]], [[biológia|biológiához]], [[matematika|matematikához]], [[földrajztudomány|földrajz]]hoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern [[orvostudomány]], és a [[műszaki tudomány]]ok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés [[interdiszciplináris tudomány]]ok egész sorát eredményezte ([[fizikai kémia]], [[biokémia]] stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia [[alaptudomány]], [[alkalmazott tudomány]] és [[kísérleti tudomány]] egyben. |
||
==Etimológia== |
== Etimológia == |
||
A kémia név az [[alkímia|alkímiából]] ered, ami közvetlenül az arab ''al-kīmīā'' (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik,<ref name=oed>"alchemy", entry in ''The Oxford English Dictionary'', J. A. Simpson and E. S. C. Weiner, vol. 1, 2nd ed., 1989, {{ISBN|0-19-861213-3}}.</ref><ref>p. 854, "Arabic alchemy", Georges C. Anawati, pp. 853–885 in ''Encyclopedia of the history of Arabic science'', eds. Roshdi Rashed and Régis Morelon, London: Routledge, 1996, vol. 3, {{ISBN|0-415-12412-3}}.</ref> amit lehetséges, hogy az [[ókori egyiptomi nyelv]]ből vettek át (a ''kemet'' szóból, ami Egyiptom őslakos neve),<ref name=oed /> de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.<ref>Weekley, Ernest (1967). Etymological Dictionary of Modern English. New York: Dover Publications. {{ISBN|0-486-21873-2}}</ref> |
A kémia név az [[alkímia|alkímiából]] ered, ami közvetlenül az arab ''al-kīmīā'' (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik,<ref name=oed>"alchemy", entry in ''The Oxford English Dictionary'', J. A. Simpson and E. S. C. Weiner, vol. 1, 2nd ed., 1989, {{ISBN|0-19-861213-3}}.</ref><ref>p. 854, "Arabic alchemy", Georges C. Anawati, pp. 853–885 in ''Encyclopedia of the history of Arabic science'', eds. Roshdi Rashed and Régis Morelon, London: Routledge, 1996, vol. 3, {{ISBN|0-415-12412-3}}.</ref> amit lehetséges, hogy az [[ókori egyiptomi nyelv]]ből vettek át (a ''kemet'' szóból, ami Egyiptom őslakos neve),<ref name=oed /> de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.<ref>Weekley, Ernest (1967). Etymological Dictionary of Modern English. New York: Dover Publications. {{ISBN|0-486-21873-2}}</ref> |
||
== A kémia története == |
== A kémia története == |
||
[[Fájl:Дмитрий Иванович Менделеев 12.jpg| |
[[Fájl:Дмитрий Иванович Менделеев 12.jpg|bélyeg| '''Mengyelejev''', a jelenlegi [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] ötletgazdája]] |
||
A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a [[18. század]] körül jelentkezett. Az első [[vegyész|kémikus]], anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az [[ógörögök]] egyfajta [[atommodell]]el álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például |
A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a [[18. század]] körül jelentkezett. Az első [[vegyész|kémikus]], anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az [[ógörögök]] egyfajta [[atommodell]]el álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például – szerinte – ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl.: méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak. A [[középkor]]ban az [[alkímia]] keretein belül folytak kutatások, de mára ez [[Okkultizmus|okkult]] és/vagy [[Misztika|misztikus]] tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító [[életelixír]] és a minden fémet arannyá változtató [[bölcsek köve|bölcsek kövének]] keresése közben számos eljárást, [[vegyület]]et fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett [[jatrokémia]] (iatrokémia) is, amely az „életfolyamatok kémiája” volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az [[ipar]]i [[kénsav]]gyártást, nem sokkal később megdől a [[vis vitalis|vis vitalis elmélet]], vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például [[gallium]], [[germánium]]); táblázatát később elnevezték [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszernek]]. A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a [[petrolkémia|petrolkémiát]]. Az atomelmélet folyamatosan fejlődik ([[John Dalton|Dalton]], [[Ernest Rutherford|Rutherford]], [[Joseph John Thomson|Thomson]], [[Robert Millikan|Millikan]], [[Niels Bohr|Bohr]]), majd [[Max Planck]], [[Albert Einstein]], [[Erwin Schrödinger]] és [[Werner Heisenberg]] munkásságának hatására teljesen új alapokra helyeződnek a [[természettudomány]]ok, kialakul a ma is elfogadott atomelmélet – már csak a [[neutron]]t kell felfedeznie [[James Chadwick]]nek 1932-ben. A század második felétől egyre inkább háttérbe szorulnak az [[acetilén]]-alapú szerves szintézisek az iparban, és fokozatosan mindent [[kőolaj]]ból kezdenek előállítani. Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert. |
||
=== Alkímia (korai kezdetek–1750) === |
=== Alkímia (korai kezdetek–1750) === |
||
60. sor: | 61. sor: | ||
== Vegyszerek, kölcsönhatások == |
== Vegyszerek, kölcsönhatások == |
||
[[Fájl:Carborane acid model.png| |
[[Fájl:Carborane acid model.png|bélyeg|A [[karboránsav]], az egyik legerősebb [[sav]] molekulája|230px]] |
||
* [[kémiai képlet]]ek |
* [[kémiai képlet]]ek |
||
* [[kémiai kötés]]ek |
* [[kémiai kötés]]ek |
||
91. sor: | 92. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== |
== Források == |
||
{{commonskat|Chemistry}} |
{{commonskat|Chemistry}} |
||
* http://kemia.lap.hu/ |
* http://kemia.lap.hu/ |
||
* [http://www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/histchem/index.html Kémiatörténet] |
* [http://www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/histchem/index.html Kémiatörténet] |
||
* http://www.chemgeneration.com |
* http://www.chemgeneration.com {{Wayback|url=http://www.chemgeneration.com/ |date=20110313041347 }} |
||
== További információk == |
|||
* [[Veszprémi Tamás]]: ''Általános kémia, 3. kiadás'', [[Akadémiai Kiadó]], Budapest, 2020., {{ISBN|978-963-454-569-9}} |
|||
* Lacza Tihamér: ''Bűvös táblázat. A kémiai elemek kultúrtörténete''; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006 |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap jelenlegi, 2024. szeptember 30., 16:04-kori változata
Kémia | |
vegyészet, vegytan | |
Senyei Károly: A Kémia allegóriája (1909, 2007-ben restaurálva, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ) | |
Tárgya | az anyagok minőségi változásai |
Ágai | |
Jelentős művelői | Cavendish, Ørsted, Davy, Berzelius, Liebig, Nobel, Mengyelejev, Ostwald, Arrhenius |
Jelentős kézikönyvei | E. Ühlein–H. Römpp: Römpp Kémiai Kislexikon (Budapest, 1973) |
– természettudományok – |
Kémia |
---|
elméleti kémia |
fizikai kémia |
szervetlen kémia |
szerves kémia |
analitikai kémia |
egyéb |
A kémia személyes- és történelmi vonatkozásai |
|
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika eredményeinek hatására azonban ez a definíció csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A 20. század második felétől már nemcsak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjük anyagnak, hanem például a gravitációs mezőt, a fényt is; ez – leegyszerűsítve – abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E=mc² összefüggés fejez ki.
A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a fizikához, biológiához, matematikához, földrajzhoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern orvostudomány, és a műszaki tudományok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés interdiszciplináris tudományok egész sorát eredményezte (fizikai kémia, biokémia stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben.
Etimológia
[szerkesztés]A kémia név az alkímiából ered, ami közvetlenül az arab al-kīmīā (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik,[1][2] amit lehetséges, hogy az ókori egyiptomi nyelvből vettek át (a kemet szóból, ami Egyiptom őslakos neve),[1] de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.[3]
A kémia története
[szerkesztés]A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a 18. század körül jelentkezett. Az első kémikus, anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az ógörögök egyfajta atommodellel álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például – szerinte – ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl.: méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak. A középkorban az alkímia keretein belül folytak kutatások, de mára ez okkult és/vagy misztikus tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító életelixír és a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövének keresése közben számos eljárást, vegyületet fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett jatrokémia (iatrokémia) is, amely az „életfolyamatok kémiája” volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az ipari kénsavgyártást, nem sokkal később megdől a vis vitalis elmélet, vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, Mengyelejev előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például gallium, germánium); táblázatát később elnevezték periódusos rendszernek. A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a petrolkémiát. Az atomelmélet folyamatosan fejlődik (Dalton, Rutherford, Thomson, Millikan, Bohr), majd Max Planck, Albert Einstein, Erwin Schrödinger és Werner Heisenberg munkásságának hatására teljesen új alapokra helyeződnek a természettudományok, kialakul a ma is elfogadott atomelmélet – már csak a neutront kell felfedeznie James Chadwicknek 1932-ben. A század második felétől egyre inkább háttérbe szorulnak az acetilén-alapú szerves szintézisek az iparban, és fokozatosan mindent kőolajból kezdenek előállítani. Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert.
Alkímia (korai kezdetek–1750)
[szerkesztés]Átmeneti kor (1751–1858)
[szerkesztés]Klasszikus kémia (1859–1916)
[szerkesztés]Modern kémia (1917–ma)
[szerkesztés]Alapok
[szerkesztés]- SI-mértékegységrendszer
- atomok
- molekulák
- ionok
- atompályák
- molekulapályák
- allotrópia
- izoméria
- periódusos rendszer
- mezők:
- periodikus trendek:
Vegyszerek, kölcsönhatások
[szerkesztés]Kvantitatív kémia
[szerkesztés]- koncentráció mértékegységek
- kalorimetria
- termokémia
Az anyag állapotai
[szerkesztés]Savak, bázisok
[szerkesztés]- sav-bázis elméletek
- sav-bázis kölcsönhatás
- savak és bázisok erőssége
- autoprotolízis
- pH
- pufferrendszerek
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b "alchemy", entry in The Oxford English Dictionary, J. A. Simpson and E. S. C. Weiner, vol. 1, 2nd ed., 1989, ISBN 0-19-861213-3.
- ↑ p. 854, "Arabic alchemy", Georges C. Anawati, pp. 853–885 in Encyclopedia of the history of Arabic science, eds. Roshdi Rashed and Régis Morelon, London: Routledge, 1996, vol. 3, ISBN 0-415-12412-3.
- ↑ Weekley, Ernest (1967). Etymological Dictionary of Modern English. New York: Dover Publications. ISBN 0-486-21873-2
Források
[szerkesztés]- http://kemia.lap.hu/
- Kémiatörténet
- http://www.chemgeneration.com Archiválva 2011. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Veszprémi Tamás: Általános kémia, 3. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020., ISBN 978-963-454-569-9
- Lacza Tihamér: Bűvös táblázat. A kémiai elemek kultúrtörténete; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006