Ugrás a tartalomhoz

„Kerti Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
4. sor: 4. sor:


==Életpályája==
==Életpályája==
1937–1942 között a [[Képzőművészeti Főiskola]] hallgatója volt; ahol [[Benkhard Ágost (festő)|Benkhard Ágost]] és [[Boldizsár István (festő)|Boldizsár István]] oktatta. 1942-ben [[Elekfy Jenő]] mellett tanársegéd volt. 1942–1947 között katonai szolgálatot teljesített; hadifogoly lett. 1947–1957 között [[Orosháza|Orosházán]], majd [[Tata|Tatán]] élt és dolgozott rajztanárként. 1953-tól volt kiállító művész. Az 1980-as években festészettel is foglalkozott.
A nyolcosztályos gimnáziumot a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte, majd 1937–1942 között a [[Képzőművészeti Főiskola]] hallgatója volt, ahol [[Benkhard Ágost (festő)|Benkhard Ágost]] és [[Boldizsár István (festő)|Boldizsár István]] oktatta.<ref>{{Cite web |title=V. KÉPZŐMŰVÉSZEK ÉS ÉPÍTÉSZEK |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bonyhad/pages/bonyhadi_arckepek/006_5_kepzomuveszek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2024-09-30}}</ref> 1942-ben [[Elekfy Jenő]] mellett tanársegéd volt. 1942–1947 között katonai szolgálatot teljesített; hadifogoly lett. 1947–1957 között [[Orosháza|Orosházán]], majd [[Tata|Tatán]] élt és dolgozott rajztanárként. 1953-tól volt kiállító művész. Az 1980-as években festészettel is foglalkozott.


Munkáiban Picasso képeinek tanulságait ötvözte népművészeti elemekkel. Korai művein ipari tájakat, gépeket, történelmi eseményeket ábrázolt. Később a természet és az ember áttételes, geometriai módon átlényegített ábrázolására törekedett. Jelentősek színes papírmetszetei is.
Munkáiban Picasso képeinek tanulságait ötvözte népművészeti elemekkel. Korai művein ipari tájakat, gépeket, történelmi eseményeket ábrázolt. Később a természet és az ember áttételes, geometriai módon átlényegített ábrázolására törekedett. Jelentősek színes papírmetszetei is.

A lap 2024. szeptember 30., 17:29-kori változata

Kerti Károly
Született1917. október 21.[1]
Magyarbóly[1]
Elhunyt1986. november 29. (69 évesen)[1]
Tata[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • rajztanár
  • tervezőgrafikus
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1937–1942)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1961)
SablonWikidataSegítség

Kerti Károly (Magyarbóly, 1917. október 21.Tata, 1986. november 29.) Munkácsy Mihály-díjas (1961) magyar grafikus.

Életpályája

A nyolcosztályos gimnáziumot a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte, majd 1937–1942 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Benkhard Ágost és Boldizsár István oktatta.[2] 1942-ben Elekfy Jenő mellett tanársegéd volt. 1942–1947 között katonai szolgálatot teljesített; hadifogoly lett. 1947–1957 között Orosházán, majd Tatán élt és dolgozott rajztanárként. 1953-tól volt kiállító művész. Az 1980-as években festészettel is foglalkozott.

Munkáiban Picasso képeinek tanulságait ötvözte népművészeti elemekkel. Korai művein ipari tájakat, gépeket, történelmi eseményeket ábrázolt. Később a természet és az ember áttételes, geometriai módon átlényegített ábrázolására törekedett. Jelentősek színes papírmetszetei is.

Kiállításai

Egyéni

Válogatott, csoportos

  • 1958–1986 Komárom megyei képzőművészek kiállításai
  • 1961–1969 Országos Grafikai Biennálé, Miskolc
  • 1964–1984 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Észak-dunántúli Területi Szervezet kiállításai
  • 1968 Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Művei

  • Csók (krétarajz, 1965)
  • A bohóc (linómetszet, 1977)
  • Ijedt galambok (papírmetszet, 1982)
  • Visszatekintő (tollrajz, 1986)

Díjai

  • Alba Regia-emlékérem (1958)[3]
  • Munkácsy Mihály-díj (1961)[3]
  • Csók István-emlékérem (1965)[3]
  • a lipcsei könyvművészeti kiállítás bronzérme (1965)
  • Komárom megye Tanácsköztársaság-pályázatának I. díja (1969)
  • Komárom Megyei Tanács alkotói ösztöndíja (1972, 1975)
  • Komárom Megyei Tanács művészeti díja (1973)[3]
  • Pro Urbe Tata (1974)[3]
  • Honvédelmi Minisztérium Országos Képzőművészeti pályázata, II. díj (1976)
  • Munka Érdemrend arany fokozat (1978)[4]
  • Komárom megyei Tavaszi tárlat nívódíjak (1979-1986)

Jegyzetek

  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  2. V. KÉPZŐMŰVÉSZEK ÉS ÉPÍTÉSZEK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  3. a b c d e Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. Kieselbach.hu

Források

További információk

  • Katalógus-előszó a tatai kiállításhoz (Tata, 1975)
  • Csizmadia Lajos katalógus-előszava az emlékkiállításhoz (1986)
  • Láncz S.: Kerti Károly kiállítása (Élet és Irodalom, 1961/12)
  • Baranyi J.: Kerti Károly kiállításáról (Művészet, 1961/5)
  • D. Fehér ZS.: Kerti Károly és Kóthay Ernő kiállítása Tatán (Művészet, 1964/12)
  • Dömötör J.: Kerti Károly és tanítványai (Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza, 1983)
  • Láncz S.: Kerti Károly grafikusművész kiállítása. Szántó Kovács János Múzeum, Orosháza, 1986
  • Wehner T.: Életutam mentén. Utolsó beszélgetés Kerti Károllyal (Új Forrás, 1987/2)
  • Wehner T.: Kerti Károly grafikusművész emlékkiállítása. Kuny Domonkos Múzeum, Tata, 1987
  • Wehner T.: A hetvenes-nyolcvanas évek (Tatabánya, 1991)
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8
  • Kolta László: Bonyhádi arcképek. Bonyhád, Városi Könyvtár, 2000.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8