„Krakkói felkelés” változatai közötti eltérés

	Krakkói felkelés
	Edward Dembowski a felkelés idején, kortárs ábrázolás (1846. február 27.)
Dátum	1846. február
Ország	Krakkói Köztársaság
	A Wikimédia Commons tartalmaz Krakkói felkelés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. október 27., 22:24-kori változata

A krakkói felkelés (1846. február 20./21. – 1846. március 4.) demokratikus jelszavak alatt szervezett összlengyel felkelés kísérlete, mely Krakkó szabad városban tört ki.

Előzményei

Az 1815-ben megtartott bécsi kongresszuson I. Sándor orosz cár javaslatára Krakkót és a környező vidéket önálló szabad állammá nyilvánították, melynek azonban külpolitikáját a három európai nagyhatalom (Ausztria, Poroszország és Oroszország) közösen határozta meg. Lengyelország többi részét már 1795-ben felosztotta maga között a három hatalom. A felosztás ellen több sikertelen felkelés robbant ki Lengyelországban.

A korábbi sikertelen kísérletek után a figyelem a parasztságnak a szabadságharcban játszott lehetséges szerepére irányult. A krakkói felkelésnek a parasztság erejére kellett volna támaszkodnia. Az elképzelés szerint a Krakkóban felállítandó nemzeti kormány támogatása fejében ígéretet tettek a jobbágyság felszabadítására a feudális terhek alól, a parasztság földhöz juttatására és nemzeti műhelyek felállítására. A parasztság bekapcsolása azonban sikertelen volt, mivel a társadalom legmélyén fekvő osztály meggyőzésére csak egy elenyészően kis csoport ember vállalkozott, közöttük Edward Dembowski.

1846. február 24-én Jan Tyssowskit diktátorrá kiáltották ki. A felkelés folyamán egyetlen csatát vívtak meg a Raba folyó partján fekvő Gdów falu mellett, ahol a Benedek tábornok parancsnoksága alatt álló osztrák csapatok, akik Krakkó felé meneteltek a környékbeli parasztsággal megverték az ellenük küldött felkelő különítményt.

A felkelők legradikálisabb földalatti harcosa, Edward Dembowski nem adta fel. Beszélni kívánt a jobbágyokkal, és ezért február 27-én kereszttel kezében körmenetet vezetett Krakkó egyik külvárosába Podgórzéba. Nem sikerült azonban célját elérni. A felvonulók útját állta az osztrák katonaság, és több sortüzet adtak le a tömegre. Dembowski elesett, halála pontot tett a felkelés végére. Krakkót Ausztriához csatolták, Tyssowski diktatúrája megbukott.

A felkelés után

A felkelés kísérlete a többi megszállt területen is sikertelen volt. Nagy-Lengyelországban, ahol Lengyelország diktátorául szánt Maciej Mielżyńskit letartóztatták, összetűzésekre került sor a porosz hadsereggel, mely gyorsan elfojtotta a felszabadító mozgalmat. A Lengyel királyságban csak hónapokkal később került sor a felkelés kiszélesítését célzó fegyveres megmozdulásokra. Siedlcén sikertelenül próbálkozott Pantalen Potocki.

Galíciában a felkelés tribunáljának elnökévé Teofil Wiśniowskit választották, aki már a korábbi mozgalmakban is részt vállalt, majd a felkelők parancsnoka lett. Az osztrák hatóságok letartóztatták és 1847-ben kivégezték.

További információk

Manfred Alexander: Kleine Geschichte Polens. Reclam, Stuttgart 2003, ISBN 3-15-010522-6, 214. oldaltól
Józef Buszko: Ein wenig bekannter polnischer Aufstand – Der Krakauer Aufstand des Jahres 1846. In: Hartmut Kircher, Maria Kłańska (szerk.): Literatur und Politik in der Heine-Zeit. Die 48er Revolution in Texten zwischen Vormärz und Nachmärz. Böhlau, Köln u. a. 1998, ISBN 3-412-11997-0, 137–147. oldal
Thomas Gerber: Der Krakauer Aufstand von 1846 in der deutschen Lyrik. In: Wissenschaftliche Zeitschrift der Universität Potsdam. Jg. 35, H. 3, 1991, ISSN 0939-3986, 229–232. oldal
Angelina Gerhardt: Der Krakauer Aufstand 1846 und die Bauernerhebung in Galizien. In: Riccardo Altieri, Frank Jacob (szerk.): Spielball der Mächte. Beiträge zur polnischen Geschichte. minifanal u. a., Bonn u. a. 2014, ISBN 978-3-95421-050-3, 117–139. oldal
[Christian Ortner: Der Aufstand in Krakau und Westgalizien von 1846. In: Heeresgeschichtliches Museum Wien (szerk.): Von Söldnerheeren zu UN-Truppen. Heerwesen und Kriege in Österreich und Polen vom 17. bis zum 20. Jahrhundert (= Acta Austro-Polonica. 3). BMLVS, Wien 2011, ISBN 978-3-902551-22-1, 123–136. oldal

Lengyelország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{nincs forrás}}
+{{Esemény infobox}}
-A '''krakkói felkelés''' ([[1846]]. február 20./21. - [[1846]]. március 4.) demokratikus jelszavak alatt szervezett összlengyel felkelés kísérlete, mely [[Krakkó szabad város]]ban tört ki.
+A '''krakkói felkelés''' ([[1846]]. [[február 20.]]/[[február 21.|21.]] – [[1846]]. [[március 4.]]) demokratikus jelszavak alatt szervezett összlengyel felkelés kísérlete, mely [[Krakkó szabad város]]ban tört ki.
 == Előzményei ==
-Az 1815-ben megtartott [[bécsi kongresszus]]on [[I. Sándor orosz cár]] javaslatára Krakkót és a környező vidéket önálló szabad állammá nyilvánították, melynek azonban külpolitikáját a három európai nagyhatalom ([[Ausztria]], [[Porosz Királyság|Poroszország]] és [[Oroszország]]) közösen határozta meg. Lengyelország többi részét már [[1795]]-ben [[Lengyelország felosztása|felosztotta]] maga között a három hatalom. A felosztás ellen több sikertelen felkelés robbant ki Lengyelországban.
+Az 1815-ben megtartott [[bécsi kongresszus]]on [[I. Sándor orosz cár]] javaslatára Krakkót és a környező vidéket önálló szabad állammá nyilvánították, melynek azonban külpolitikáját a három európai nagyhatalom ([[Ausztria]], [[Porosz Királyság|Poroszország]] és [[Oroszország]]) közösen határozta meg. Lengyelország többi részét már [[1795]]-ben [[Lengyelország három felosztása#Harmadik – végső – felosztás|felosztotta]] maga között a három hatalom. A felosztás ellen több sikertelen felkelés robbant ki Lengyelországban.
 A korábbi sikertelen kísérletek után a figyelem a parasztságnak a szabadságharcban játszott lehetséges szerepére irányult. A krakkói felkelésnek a parasztság erejére kellett volna támaszkodnia. Az elképzelés szerint a Krakkóban felállítandó nemzeti kormány támogatása fejében ígéretet tettek a jobbágyság felszabadítására a feudális terhek alól, a parasztság földhöz juttatására és nemzeti műhelyek felállítására. A parasztság bekapcsolása azonban sikertelen volt, mivel a társadalom legmélyén fekvő osztály meggyőzésére csak egy elenyészően kis csoport ember vállalkozott, közöttük [[Edward Dembowski]].
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 [[1846]]. február 24-én [[Jan Tyssowski]]t diktátorrá kiáltották ki. A felkelés folyamán egyetlen csatát vívtak meg a Raba folyó partján fekvő Gdów falu mellett, ahol a [[Benedek Lajos (katonatiszt)|Benedek]] tábornok parancsnoksága alatt álló osztrák csapatok, akik Krakkó felé meneteltek a környékbeli parasztsággal megverték az ellenük küldött felkelő különítményt.
-A felkelők legradikálisabb földalatti harcosa, [[Edward Dembowski]] nem adta fel. Beszélni kívánt a jobbágyokkal, és ezért február 27-én kereszttel kezében körmenetet vezetett Krakkó egyik külvárosába Podgórzéba. Nem sikerült azonban célját elérni. A felvonulók útját állta az osztrák katonaság és több sortüzet adtak le a tömegre. Dembowski elesett, halála pontot tett a felkelés végére. Krakkót Ausztriához csatolták, Tyssowski diktatúrája megbukott.
+A felkelők legradikálisabb földalatti harcosa, [[Edward Dembowski]] nem adta fel. Beszélni kívánt a jobbágyokkal, és ezért február 27-én kereszttel kezében körmenetet vezetett Krakkó egyik külvárosába Podgórzéba. Nem sikerült azonban célját elérni. A felvonulók útját állta az osztrák katonaság, és több sortüzet adtak le a tömegre. Dembowski elesett, halála pontot tett a felkelés végére. Krakkót Ausztriához csatolták, Tyssowski diktatúrája megbukott.
 == A felkelés után ==
-A felkelés kísérlete a többi megszállt területen is sikertelen volt. [[Nagy-Lengyelország]]ban, ahol Lengyelország diktátorául szánt [[Maciej Mielżyński]]t letartóztatták, összetűzésekre került sor a porosz hadsereggel, mely gyorsan elfojtotta a felszabadító mozgalmat. A [[Lengyel királyság]]ban csak hónapokkal később került sor a felkelés kiszélesítését célzó fegyveres megmozdulásokra. [[Siedlce|Siedlcén]] sikertelenül próbálkozott [[Pantaleon Potocki]].
+A felkelés kísérlete a többi megszállt területen is sikertelen volt. [[Nagy-Lengyelország]]ban, ahol Lengyelország diktátorául szánt [[Maciej Mielżyński]]t letartóztatták, összetűzésekre került sor a porosz hadsereggel, mely gyorsan elfojtotta a felszabadító mozgalmat. A [[Lengyel királyság]]ban csak hónapokkal később került sor a felkelés kiszélesítését célzó fegyveres megmozdulásokra. [[Siedlce|Siedlcén]] sikertelenül próbálkozott [[Pantalen Potocki]].
 [[Galícia|Galíciában]] a felkelés tribunáljának elnökévé [[Teofil Wiśniowski]]t választották, aki már a korábbi mozgalmakban is részt vállalt, majd a felkelők parancsnoka lett. Az osztrák hatóságok letartóztatták és 1847-ben kivégezték.
+== További információk ==
+* Manfred Alexander: ''Kleine Geschichte Polens.'' Reclam, Stuttgart 2003, {{ISBN|3-15-010522-6}}, 214. oldaltól
+* Józef Buszko: ''Ein wenig bekannter polnischer Aufstand – Der Krakauer Aufstand des Jahres 1846.'' In: Hartmut Kircher, Maria Kłańska (szerk.): ''Literatur und Politik in der Heine-Zeit. Die 48er Revolution in Texten zwischen Vormärz und Nachmärz.'' Böhlau, Köln u. a. 1998, {{ISBN|3-412-11997-0}}, 137–147. oldal
+* Thomas Gerber: ''Der Krakauer Aufstand von 1846 in der deutschen Lyrik.'' In: ''Wissenschaftliche Zeitschrift der Universität Potsdam.'' Jg. 35, H. 3, 1991, {{ISSN|0939-3986}}, 229–232. oldal
+* Angelina Gerhardt: ''Der Krakauer Aufstand 1846 und die Bauernerhebung in Galizien.'' In: Riccardo Altieri, Frank Jacob (szerk.): ''Spielball der Mächte. Beiträge zur polnischen Geschichte.'' minifanal u. a., Bonn u. a. 2014, {{ISBN|978-3-95421-050-3}}, 117–139. oldal
+* [Christian Ortner: ''Der Aufstand in Krakau und Westgalizien von 1846.'' In: [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Heeresgeschichtliches Museum Wien]] (szerk.): ''Von Söldnerheeren zu UN-Truppen. Heerwesen und Kriege in Österreich und Polen vom 17. bis zum 20. Jahrhundert'' (= ''Acta Austro-Polonica.'' 3). BMLVS, Wien 2011, {{ISBN|978-3-902551-22-1}}, 123–136. oldal
 <!--
 =====Zobacz też:=====
@@ 21. sor: / 29. sor: @@
 {{Polskie powstania}}
 -->
+{{Krakkó}}
+{{Portál|Lengyelország|-}}
+[[Kategória:1846]]
 [[Kategória:Lengyelország történelme]]
+[[Kategória:Krakkó]]
 {{csonk-tört}}