Barna varangy

Barna varangy
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Neobatrachia Család: Varangyfélék (Bufonidae) Nem: Bufo Laurenti, 1768 Faj: B. bufo
Tudományos név
Bufo bufo (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Rana rubeta Linnaeus, 1758 Rana ventricosa Linnaeus, 1758 Bufo ventricosus Laurenti, 1768 Bufo ventricosus Bonnaterre, 1789 Engystoma ventricosus Fitzinger, 1826 Bufo vulgaris Laurenti, 1768 Buffo vulgaris Lacépède, 1788 Buffo strumosus Lacépède, 1788 Rana pluvialis Lacépède, 1788 Bufo cinereus Schneider, 1799 Bufo rubeta Schneider, 1799 Rana acephala Schneider, 1799 Bufo Rouselei Latreille in Sonnini de Manoncourt & Latreille, 1801 Bufo Roeselii Daudin, 1803 Bufo spinosus Daudin, 1803 Rana scorodesma Hermann, 1804 Batrachus buffo Rafinesque, 1814 Batrachus spinosus Rafinesque, 1814 Bufo minutus Schinz, 1822 Bufo ferruginosus Risso, 1826 Bufo tuberculosus Risso, 1826 Bombinator ventricosus Cuvier, 1829 Bufo palmarum Cuvier, 1829 Bufo minutus Schinz, 1833 Bufo alpinus Schinz, 1833 Bufo carbunculus Bonaparte, 1835 Rana (Bufo) vulgaris Guérin-Méneville, 1838 Bufo vinearum Lesson, 1841 Phryne vulgaris Fitzinger, 1843 Bufo commutatus Steenstrup, 1846 Bufo communis Günther, 1859 Bufo communis Bruch, 1862 Bufo cinereus var. minor Koch, 1872 Bufo cinereus var. medius Koch Bufo cinereus var. hybridus Koch, 1872 Platosphus gervais de lIsle, 1877 Bufo vulgaris var. acutirostris Lessona, 1877 Bufo vulgaris var. obtusirostris Lessona, 1877 Bufo vulgaris cinereus Lataste, 1880 Bufo rubeta var. robustior Lataste in Boscá, 1880 Bufo rubeta var. robustior Lataste in Boscá, 1880 Bufo spelaeus Rivière, 1886 Bufo bufo bufo Poche, 1912 Bufo vulgaris var. spinosus Schreiber, 1912 Pelobates Wilsoni Boscá, 1919 Bufo bufo spinosu Mertens, 1925 Bufo bufo gredosicola Müller & Hellmich, 1935
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna varangy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna varangy témájú médiaállományokat és Barna varangy témájú kategóriát.

A barna varangy (Bufo bufo) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A barna varangy Európában szinte mindenütt, Ázsia mérsékelt égövi részén Japánig, valamint Északnyugat-Afrikában honos. Írországban, Korzikán, Szardínia szigetén és a Baleár-szigeteken nem fordul elő. Magyarország legelterjedtebb kétéltű faja, szinte mindenhol előfordul, sík vidékeken, dombságokon és középhegységekben, ember közelében is, kertekben, pincékben, árokparton stb.

Megjelenése

Fiatal példány

A hím legfeljebb 7 centiméter hosszú és 10–50 gramm testtömegű, a nőstény legfeljebb 13 centiméter hosszú és 50–120 grammot nyom. Az állat általában túlnyomórészt barna színű, szürkés vagy feketés foltokkal; testét olajzöld – Dél-Európában vöröses – szemölcsök borítják. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. Mellső lábával kapja el zsákmányát; párzáskor a hím ezzel karolja át a nőstényt. Úszóhártyával rendelkező hátsó lába nagyobb és erősebb, a meghajtást szolgálja. Egy átlátszó, védő „harmadik szemhéj”, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. A száj elülső részében található ízület révén a béka akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni. Ezt a reflexszerű mozgást minden tárgy kiváltja, amelynek nagysága körülbelül megegyezik a zsákmány nagyságával.

Életmódja

A barna varangy a környezetével szemben nem támaszt különleges igényeket. A síkságoktól a hegyvidékekig, több mint 2000 méter magasságig mindenütt találkozhatunk vele. Természetes erdőkben és erdős pusztákon éppen úgy előfordul, mint az emberi településeken, valamint kisebb álló- és folyóvizek partján. Az állat magányos. Tápláléka különböző gerinctelen állatokból áll. Férgeket, csigákat, pókokat és sok kerti kártevőt fogyaszt el, ezzel hasznot hajt. Vadászterületét lassan járja be, áldozatához óvatosan közeledik. Hosszú, tapadós nyelve nyílsebesen kilövell és a rovart már meg is fogta. Ha fenyegetve érzi magát, figyelmeztető helyzetet vesz fel, merev lábain felemelkedik, testét felfújja, fejét előrehajtja és előre-hátra himbálja magát. Ezzel az ijesztő trükkel gyakran megmenekül, ellensége nem meri megtámadni. A barna varangy 30–40 évig is élhet. Szeptember végén vagy október elején bújik el telelelő helyére.

Szaporodása

A hím 4–5, a nőstény 3–4 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak március–április között van. A nőstény 3000–12 000 petét rak, de csak 2–3 petéből válik ivarérett varangy. A lárvaállapot körülbelül 12 hétig tart.

Párosodás

a peték füzére

és az ebihalak

Kifejlett példány

Galéria

Barna varangy úszás közben

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Erdélyi Nimród | A barna varangy, Brehm: Az állatok világa / 1. Közönséges varangyok (Bufo Laur.) - MEK, Barna varangy / Kétéltűek / Magyarország állatvilága / Kezdőlap ... , BÉKÁK - Barna varangy.

További információk

• Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 210.
• Dubois, A. & R. Bour. 2010: The nomenclatural status of the nomina of amphibians and reptiles created by Garsault (1764), with a parsimonious solution to an old nomenclatural problem regarding the genus Bufo (Amphibia, Anura), comments on the taxonomy of this genus, and comments on some nomina created by Laurenti (1768). Zootaxa, 2447: 1–52.
• Crnobrnja-Isailović, J., S. Ćurčić, D. Stojadinović, N. Tomašević-Kolarov, I. Aleksić & Ž. Tomanović, 2012: Diet Composition and Food Preferences in Adult Common Toads (Bufo bufo) (Amphibia: Anura: Bufonidae). Journal of herpetology, 46(4): 562–567. doi: 10.1670/10-264.
• Frost, Darrel R. 2018. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. Electronic Database accessible at http://research.amnh.org/herpetology/amphibia/index.html Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. American Museum of Natural History, New York, USA. Bufo bufo . Accessed on 10 Apr 2008.
• World Conservation Monitoring Centre IUCN: Bufo bufo (Least Concern)