Ugrás a tartalomhoz

„Bukovinai székelyek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
36 593 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
BluaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
6 268 szerkesztés
a Bot: Nyelvtani javítása (WP:BÜ)
 
(13 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Bukovinai_szekelyek.png|bélyegkép|jobbra|320px]]
[[Fájl:Bukovinai_szekelyek.png|bélyegkép|jobbra|320px]]
A '''bukovinai székelyek''' magyar népcsoport, mely egykor [[Bukovina (régió)|Bukovinában]] telepedett le. Őseiket [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] tábornok gyűjtötte össze a [[Moldva|Moldvában]] szétszóródott [[székelyek]] közül. Öt falvat népesítettek be a [[18. század]] végétől egészen [[1941]]-ig, amikor az akkori magyar kormány a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]]ba telepítette őket.
A '''bukovinai székelyek''' magyar népcsoport, mely egykor [[Bukovina (régió)|Bukovinában]] telepedett le. Őseiket [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] tábornok gyűjtötte össze a [[Moldva (fejedelemség)|Moldvában]] szétszóródott [[székelyek]] közül. Öt falut népesítettek be a [[18. század]] végétől egészen [[1941]]-ig, amikor a magyar kormány a [[Délvidék|Jugoszláviától visszakerült terület]]ére telepítette őket.


== Történetük ==
== Történetük ==
Amikor [[1764]]-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] újraszervezte a [[Határőrség Magyarországon|határőrség]]et, [[Székelyföld]]ön az erőszakos [[sorozás]] a [[madéfalvi vérengzés]]be torkollott: [[osztrák]] katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a [[hadsereg]]be való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon [[Moldva|Moldvába]], és részben a [[csángók]] között telepedett le.
Amikor [[1764]]-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] újraszervezte a [[Határőrség Magyarországon|határőrség]]et, [[Székelyföld]]ön az erőszakos [[sorozás]] a [[madéfalvi vérengzés]]be torkollott: [[Osztrákok|osztrák]] katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a [[hadsereg]]be való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon [[Moldva (fejedelemség)|Moldvába]], és részben a [[csángók]] között telepedett le.


Miután a [[Habsburg Birodalom]] [[1774]]-ben megszerezte [[Bukovina (régió)|Bukovinát]], az osztrák-porosz háborúban kitűnt [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] tábornok ([[Berlin]] megsarcolója) összegyűjtötte a [[Moldva|Moldvában]] szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket [[Bukovina (régió)|Bukovina]] öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.
Miután a [[Habsburg Birodalom]] [[1774]]-ben megszerezte [[Bukovina (régió)|Bukovinát]], az osztrák-porosz háborúban kitűnt [[Hadik András (hadvezér)|Hadik András]] tábornok ([[Berlin]] megsarcolója) összegyűjtötte a [[Moldva (fejedelemség)|Moldvában]] szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.


Az alapított falvak: [[Istensegíts]], [[Fogadjisten]] ([[1776]]), [[Hadikfalva]], [[Józseffalva (Románia)|Józseffalva]] ([[1785]]), [[Andrásfalva (Románia)|Andrásfalva]] ([[1786]]).
Az alapított falvak: [[Istensegíts]], [[Fogadjisten]] ([[1776]]), [[Hadikfalva]], [[Józseffalva (Románia)|Józseffalva]] ([[1785]]), [[Andrásfalva (Románia)|Andrásfalva]] ([[1786]]).
11. sor: 11. sor:
[[1883]]-ban az Al-Duna mellé [[Hertelendyfalva]], [[Sándoregyháza]] és [[Székelykeve]] községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan ''kirajzás''nak nevezik.
[[1883]]-ban az Al-Duna mellé [[Hertelendyfalva]], [[Sándoregyháza]] és [[Székelykeve]] községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan ''kirajzás''nak nevezik.


Ugyanebben az évben az [[Arad vármegye]]i [[Gyorok]]ra, [[1888]]–[[1892]] között és [[1910]]-ben [[Déva|Dévára]], [[1892]]-ben [[Vajdahunyad]]ra, [[1900]]-ban [[Babsa|Babsára]] ([[Temes vármegye]]), [[Vice|Vicére]] ([[Szolnok-Doboka vármegye]]), [[Magyarnemegye|Magyarnemegyére]] ([[Beszterce-Naszód vármegye]]), [[1905]]-ben [[Marosludas]]ra ([[Torda-Aranyos vármegye]]), [[1910]]-ben a [[Hunyad vármegye]]i [[Sztrigyszentgyörgy]]re és [[Csernakeresztúr]]ra még további {{szám|2500}} – {{szám|3000}} telepes költözött.
Ugyanebben az évben az [[Arad vármegye]]i [[Gyorok]]ra, [[1888]]–[[1892]] között és [[1910]]-ben [[Déva|Dévára]], [[1892]]-ben [[Vajdahunyad]]ra, [[1900]]-ban [[Babsa|Babsára]] ([[Temes vármegye]]), [[Vice (település)|Vicére]] ([[Szolnok-Doboka vármegye]]), [[Magyarnemegye|Magyarnemegyére]] ([[Beszterce-Naszód vármegye]]), [[1905]]-ben [[Marosludas]]ra ([[Torda-Aranyos vármegye]]), [[1910]]-ben a [[Hunyad vármegye]]i [[Sztrigyszentgyörgy]]re és [[Csernakeresztúr]]ra még további {{szám|2500}} – {{szám|3000}} telepes költözött.


Vannak olyanok is, akik [[Kanada|Kanadába]] és [[Brazília|Brazíliába]] vándoroltak ki. Kanadában [[1905]]–[[1914]] között több farmertelepet hoztak létre, például: [[Hapkins (Kanada)|Hapkins]], [[Székelyföld (Kanada)|Székelyföld]], [[Máriavölgy (Kanada)|Máriavölgy]], [[Hamilton (Kanada)|Hamilton]], [[Regina (Kanada)|Regina]], [[Punnichy (Kanada)|Punnichy]], [[Eszterháza (Kanada)|Eszterháza]]. Brazíliában: [[Boldogasszonyfalva (Brazília)|Boldogasszonyfalva]] (1924).
Vannak olyanok is, akik [[Kanada|Kanadába]] és [[Brazília|Brazíliába]] vándoroltak ki. Kanadában [[1905]]–[[1914]] között több farmertelepet hoztak létre, például: [[Hapkins (Kanada)|Hapkins]], [[Székelyföld (Kanada)|Székelyföld]], [[Máriavölgy (Kanada)|Máriavölgy]], [[Hamilton (Kanada)|Hamilton]], [[Regina (Kanada)|Regina]], [[Punnichy (Kanada)|Punnichy]], [[Esterhazy]]. Brazíliában: [[Boldogasszonyfalva (Brazília)|Boldogasszonyfalva]] (1924).


=== A második világháború hatása ===
=== A második világháború hatása ===
[[File:1940, Bukovinai székelyek Bácskában (2).jpg|thumb|Bukovinai székelyek Bácskában, 1940]]
A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány [[1942]]-ben a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]]ba telepítette, [[Szabadka]] ([[Újnagyfény|Bácsjózseffalva]]), [[Újvidék]] és [[Topolya]] környékére, az [[1920]] után betelepített, és [[Bácska]] visszafoglalása után elmenekült [[dobrovoljácok]] helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a [[Déva|Dévára]] szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)
A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány [[1942]]-ben a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]]ba telepítette, [[Szabadka]] ([[Újnagyfény|Bácsjózseffalva]]), [[Újvidék]] és [[Topolya]] környékére, az [[1920]] után betelepített, és [[Bácska]] visszafoglalása után elmenekült [[dobrovoljácok]] helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a [[Déva|Dévára]] szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)


[[1944]] őszén a Bácskába érkeztek [[Josip Broz Tito]] partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a [[Dunántúl]]on vészelték át ([[Fejér megye|Fejér]], [[Győr megye|Győr]] és [[Zala megye|Zala megyékben]]). Innen [[1945]]-ben {{szám|13000}} bukovinai székelyt a [[Völgység]]ben, [[Tolna megye|Tolna]] és [[Baranya megye|Baranya megyékben]] helyeztek el, a [[a magyarországi németek kitelepítése|kitelepített]] [[Dunai svábok|sváb]] családok házaiba és birtokaiba. [[1950]]-ben majd [[1959]]-ben a kapott földeket be kellett vinniük a [[termelőszövetkezet|téeszbe]].
[[1944]] őszén a Bácskába érkeztek [[Josip Broz Tito]] partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a [[Dunántúl]]on vészelték át ([[Fejér vármegye|Fejér]], [[Győr vármegye|Győr]] és [[Zala vármegye|Zala vármegyékben]]). Innen [[1945]]-ben {{szám|13000}} bukovinai székelyt a [[Völgység]]ben, [[Tolna vármegye|Tolna]] és [[Baranya vármegye|Baranya vármegyékben]] helyeztek el, a [[a magyarországi németek kitelepítése|kitelepített]] [[Dunai svábok|sváb]] családok házaiba és birtokaiba. [[1950]]-ben majd [[1959]]-ben a kapott földeket be kellett vinniük a [[termelőszövetkezet|téeszbe]].


A bukovinai székelyekről [[Sára Sándor]] készített dokumentumfilmet „''Sír az út előttem''” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van, a [[Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége]], ami [[Bonyhád]]on székel.
A bukovinai székelyekről [[Sára Sándor]] készített dokumentumfilmet „''Sír az út előttem''” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van, a [[Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége]], ami [[Bonyhád]]on székel.
25. sor: 26. sor:
* [[Székelyek]]
* [[Székelyek]]
* [[Bukovina (régió)]]
* [[Bukovina (régió)]]
* [[A bukoviniai székely oktatásügy]]
* [[Bukovinai székely oktatásügy]]
* [[Érdi Bukovinai Székely Népdalkör]]
* [[Érdi Bukovinai Székely Népdalkör]]
* [[Kóka Rozália|Kóka Rozália bukovinai székely mesemondó, népdalénekes, néprajzkutató újságíró]]
* [[Kóka Rozália|Kóka Rozália bukovinai székely mesemondó, népdalénekes, néprajzkutató újságíró]]
41. sor: 42. sor:
* [http://www.bukovina.hu/ Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége]
* [http://www.bukovina.hu/ Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége]


{{Magyar diaszpóra}}
{{Magyarság}}
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


A lap jelenlegi, 2024. június 3., 20:08-kori változata

A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falut népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor a magyar kormány a Jugoszláviától visszakerült területére telepítette őket.

Történetük

[szerkesztés]

Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.

Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).

1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra, 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Szolnok-Doboka vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye), 1905-ben Marosludasra (Torda-Aranyos vármegye), 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2500 – 3000 telepes költözött.

Vannak olyanok is, akik Kanadába és Brazíliába vándoroltak ki. Kanadában 1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Esterhazy. Brazíliában: Boldogasszonyfalva (1924).

A második világháború hatása

[szerkesztés]
Bukovinai székelyek Bácskában, 1940

A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1942-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a Dévára szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)

1944 őszén a Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala vármegyékben). Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt a Völgységben, Tolna és Baranya vármegyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe.

A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, ami Bonyhádon székel.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bukovinai_székelyek&oldid=27182358”