„Lénárd Fülöp” változatai közötti eltérés

	Lénárd Fülöp
Született	Philipp Eduard Anton von Lenard; 1862. június 7.; Pozsony
Elhunyt	1947. május 20. (84 évesen); Messelhausen
Állampolgársága	német (1907–1947); magyar (–1907);
Házastársa	Katharina Lenard
Foglalkozása	fizikus; feltaláló; egyetemi oktató;
Tisztsége	professzor
Iskolái	Gymnázium, Grösslingová 18; Heidelbergi Egyetem (–1886, doctor rerum naturalium);
Kitüntetései	NSDAP arany párt jelvénye; Rumford-érem (1896); Matteucci-érem (1896); fizikai Nobel-díj (1905); Franklin-érem (1932);
Sírhelye	Messelhausen
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. június 8., 08:24-kori változata

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa.

Élete, munkássága

A Lénárd család a 17. században Tirolból költözött Magyarországra, míg anyai ágán a Baumannok Bádenből eredtek.

Lénárd Fülöp Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt, és magyar nevelést kapott. Ennek ellenére a későbbiekben már ragaszkodott német nemzetiségéhez, és nem érezte magát magyarnak. Hároméves korában meghalt az édesanyja, Baumann Antónia, ezért a nagynénje, Baumann Anna nevelte.

Apja, id. Lénárd Fülöp borkereskedő volt, és az ő kívánsága szerint – szerette volna, ha borüzletét fia viszi tovább – borkémiát tanult Bécsben. Mivel azonban az ifjabb Fülöpnek nem vált kedvére ez a tanulmány, ezért Budapesten felvette a kémiát Than Károlynál. Klatt Virgil volt a fizikatanára, aki később munkatársa lett. Ezenkívül Heidelbergben és Berlinben matematikát hallgatott. A doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a Budapesti Tudományegyetemen is dolgozott.

Főleg Németországban munkálkodott, a katódsugarak tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték:

az atomok áthatolhatatlanok,
a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz,

tehát az elektronoknak el kellett volna nyelődniük a fémben. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el, és „dynamidáknak” nevezte Ez a modell J. J. Thomson atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.^[7]

A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg, és két könyvet is írt.

Világnézete, politikai tevékenysége

Lénárd már az 1920-as évektől nyíltan hangoztatta antiszemita érzelmeit. 1922-ben Einstein munkatársa, Walther Rathenau fizikus és politikus meggyilkolását is üdvözölte. Emiatt Rathenau-szimpatizánsok egy csoportja majdnem meglincselte Lénárdot, csak a rendőri közbelépésnek köszönhetően menekült meg ettől.

Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, idősebb korában a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Albert Einstein eredményeinek lejáratásában. A nácik előtt akkora kegyre tett szert, hogy a heidelbergi gimnáziumot is róla nevezték el (az intézmény neve a háború után Helmholtzra változott). Ebben a tudománytalan politikai propagandában más tudósok, így a szintén Nobel-díjas Johannes Stark és Hans Geiger személyében is társakra lelt. Minden eszközt megragadott, hogy keresztbe tehessen Einsteinnek. A Nobel-bizottság is épp Lénárd nyomására vagy nyolc alkalommal tagadta meg a díj átadását Einsteinnek. Lénárdnak még hosszú ideig volt befolyása a bizottság tagjaira.

„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Wilhelm Conrad Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.

Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, melyet a fizika a 20. században vett, s már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”^[8]

Paradox módon az árja fizika vezére inkább romboló hatást gyakorolt tevékenységével, mivel a komoly tudósok elüldözésével a háború során Németország elesett olyan technikai fejlesztésektől, mint az atombomba. Lénárd egyre abszurdabb és a valóságtól elrugaszkodó elképzeléseit, amelyek gyűlöleten, féltékenységen és előítéleteken alapultak, nem lehetett alkalmazni a gyakorlatban. Azzal, hogy nem tudott lépést tartani a kortársakkal, idővel többi tudóstársa messze megelőzte. Saját elmaradottságát mások elleni újabb nemtelen vádaskodással próbálta ellensúlyozni, így komoly tudósi mivoltát (korábbi érdemei ellenére) teljesen elveszítette. Tevékenységével teljesen lezüllesztette a korábban világelső német fizikatudományt és -kutatást, ami a háború után csak nehezen állt talpra.^[9]

Lénárd a második világháborús német vereséget követően szembesült saját szellemi összeomlásával, így feladta magát az amerikaiaknak. Büntetőeljárás nem indult ellene, ezért élete hátralevő részét egy Berlin melletti településen élte le megtörtségben.^[10]

Főbb művei

Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Budapest, 1899)
Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Lipcse, 1906)
Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Lipcse, 1918)
Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925)

Jegyzetek

↑ https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenard_fulop_szuletesnapja__1862_fizikai_nobeldij_1905
↑ https://books.ub.uni-heidelberg.de/heibooks/reader/download/840/840-4-95083-1-10-20210916.pdf
↑ British Journal of Radiology (angol nyelven). British Institute of Radiology
↑ The Nobel Prize in Physics 1905 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
↑ Franklin Institute
↑ Werner Braunbek: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.
↑ Justin Pollard: Feltalálósdi – 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, HVG Könyvek, Budapest, 2011 ISBN 978-963-304-056-0
↑ MAGYARORSZÁGON SZÜLETETT AZ ÁRJA FIZIKA VEZÉRALAKJA (index.hu)
↑ 150 éve született Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus (mult-kor.hu)

Források

Palló Gábor: Elektron és éterfizika: Lénárd Fülöp (1862–1947), Fizikai Szemle, 1997/4. 116. o.
Magyar életrajzi lexikon
Kunfalvi Rezső: Lénárd Fülöp. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 533-534. o. ISBN 963-85433-5-3

Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[0e80d1a7e3fee1ed04136b7cbc9a2ea3618517ef-1] ttps://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenard_fulop_szuletesnapja__1862_fizikai_nobeldij_1905

[a870f068c8417540c6cb89a70c376d4805aaba0b-2] ttps://books.ub.uni-heidelberg.de/heibooks/reader/download/840/840-4-95083-1-10-20210916.pdf

[4ea1556a4d6fc16fc18ce4a5bfb3f7ea77e24016-3] British Journal of Radiology (angol nyelven). British Institute of Radiology

[a5d5021cafb942136f2bce6ab89f4baa094852e3-4] The Nobel Prize in Physics 1905 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)

[2aadacb799507856faaf0815929ae9a0041615fb-5] ttps://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/

[42b4e0b0fca8f3c27a22c052899787f4a0f9d30b-6] Franklin Institute

[7] Werner Braunbek: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.

[8] Justin Pollard: Feltalálósdi – 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, HVG Könyvek, Budapest, 2011 ISBN 978-963-304-056-0

[9] MAGYARORSZÁGON SZÜLETETT AZ ÁRJA FIZIKA VEZÉRALAKJA (index.hu)

[10] 150 éve született Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus (mult-kor.hu)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Személy infobox
-[[Fájl:Lenard.jpg|230px|jobbra|bélyegkép|Lénárd Fülöp]]
+|születési dátum= [[1862]]. [[június 7.]]
-'''Lénárd Fülöp''' (németül '''Philipp Eduard Anton (von) Lenard''') ([[Pozsony]], [[1862]]. [[június 7.]] – [[Messelhausen]], [[1947]]. [[május 20.]]) [[Nobel-díj]]as osztrák-magyar [[fizikus]], egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. Korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
+|születési hely=  [[Pozsony]]
+|halál dátuma=    [[1947]]. [[május 20.]] {{Életkor-holt|1862|6|7|1947|05|20}}
+|halál helye=     [[Lauda-Königshofen|Messelhausen]]
+}}
+'''Lénárd Fülöp''' (németül '''Philipp Eduard Anton (von) Lenard''') ([[Pozsony]], [[1862]]. [[június 7.]] – [[Lauda-Königshofen|Messelhausen]], [[1947]]. [[május 20.]]) osztrák–magyar Nobel-díjas [[fizikus]], egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa.
-== Élete ==
+== Élete, munkássága ==
-Pozsonyban végezte elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. [[Klatt Virgil]] volt, a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, de ez nem volt az ő világa, ezért Budapestre ment, hogy a kémiát [[Than Károly]]nál vegye fel. [[Heidelberg]]ben és [[Berlin]]ben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát [[1886]]-ban szerezte meg a [[Heidelbergi Egyetem]]en. [[Eötvös Loránd]] engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen is dolgozott.
+A Lénárd család a [[17. század]]ban [[Tirol]]ból költözött Magyarországra, míg anyai ágán a Baumannok [[Badeni Nagyhercegség|Bádenből]] eredtek.
-Főleg [[Németország]]ban munkálkodott, a [[katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott [[atom]]modelljéért [[1905]]-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.
+Lénárd Fülöp Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt, és magyar nevelést kapott. Ennek ellenére a későbbiekben már ragaszkodott német nemzetiségéhez, és nem érezte magát magyarnak. Hároméves korában meghalt az édesanyja, Baumann Antónia, ezért a nagynénje, Baumann Anna nevelte.
+Apja, id. Lénárd Fülöp borkereskedő volt, és az ő kívánsága szerint – szerette volna, ha borüzletét fia viszi tovább – borkémiát tanult [[Bécs]]ben. Mivel azonban az ifjabb Fülöpnek nem vált kedvére ez a tanulmány, ezért [[Budapest]]en felvette a kémiát [[Than Károly]]nál. [[Klatt Virgil]] volt a fizikatanára, aki később munkatársa lett. Ezenkívül [[Heidelberg]]ben és [[Berlin]]ben matematikát hallgatott. A doktorátusát [[1886]]-ban szerezte meg a [[Heidelbergi Egyetem]]en. [[Eötvös Loránd]] engedélyével rövid ideig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] is dolgozott.
+Főleg [[Németország]]ban munkálkodott, a [[katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték:
+# az atomok áthatolhatatlanok,
+# a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz,
+tehát az elektronoknak el kellett volna nyelődniük a fémben. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el, és „dynamidáknak” nevezte Ez a modell [[Joseph John Thomson|J. J. Thomson]] atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.<ref>[[Werner Braunbek]]: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960, 22–23. o.</ref>
+A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért [[1905]]-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg, és két könyvet is írt.
 == Világnézete, politikai tevékenysége ==
+Lénárd már az [[1920-as évek]]től nyíltan hangoztatta antiszemita érzelmeit. [[1922]]-ben Einstein munkatársa, [[Walther Rathenau]] fizikus és politikus meggyilkolását is üdvözölte. Emiatt Rathenau-szimpatizánsok egy csoportja majdnem meglincselte Lénárdot, csak a rendőri közbelépésnek köszönhetően menekült meg ettől.
-Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Einstein eredményeinek lejáratásában.
+Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, idősebb korában a [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] rendszer aktív támogatója lett. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt [[Albert Einstein]] eredményeinek lejáratásában. A nácik előtt akkora kegyre tett szert, hogy a heidelbergi gimnáziumot is róla nevezték el (az intézmény neve a háború után Helmholtzra változott). Ebben a tudománytalan politikai propagandában más tudósok, így a szintén Nobel-díjas [[Johannes Stark]] és [[Hans Geiger]] személyében is társakra lelt. Minden eszközt megragadott, hogy keresztbe tehessen Einsteinnek. A Nobel-bizottság is épp Lénárd nyomására vagy nyolc alkalommal tagadta meg a díj átadását Einsteinnek. Lénárdnak még hosszú ideig volt befolyása a bizottság tagjaira.
-„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.<br>
-Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”<ref>Justin Pollard: Feltalálósdi - 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, Bp., HVG Könyvek, 2011, ISBN 978-963-304-056-0</ref>
+„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|nemzetiszocialista pártnak]]. [[Adolf Hitler|Hitler]] alatt ő lett az [[árja fajelmélet|árja]] fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, [[Wilhelm Conrad Röntgen]]t mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
-== Fő művei ==
-* Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
+Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, melyet a fizika a 20. században vett, s már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”<ref>Justin Pollard: Feltalálósdi – 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, HVG Könyvek, Budapest, 2011 {{ISBN|978-963-304-056-0}}</ref>
-* Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
-* Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
+Paradox módon az árja fizika vezére inkább romboló hatást gyakorolt tevékenységével, mivel a komoly tudósok elüldözésével a háború során Németország elesett olyan technikai fejlesztésektől, mint az [[atombomba]]. Lénárd egyre abszurdabb és a valóságtól elrugaszkodó elképzeléseit, amelyek gyűlöleten, féltékenységen és előítéleteken alapultak, nem lehetett alkalmazni a gyakorlatban. Azzal, hogy nem tudott lépést tartani a kortársakkal, idővel többi tudóstársa messze megelőzte. Saját elmaradottságát mások elleni újabb nemtelen vádaskodással próbálta ellensúlyozni, így komoly tudósi mivoltát (korábbi érdemei ellenére) teljesen elveszítette. Tevékenységével teljesen lezüllesztette a korábban világelső német fizikatudományt és -kutatást, ami a háború után csak nehezen állt talpra.<ref>[https://index.hu/tudomany/til/2020/06/01/az_arja_fizika_magyarorszagon_szuletett_vezeralakja_keresztbe_akart_tenni_einsteint._de_sikerult/ MAGYARORSZÁGON SZÜLETETT AZ ÁRJA FIZIKA VEZÉRALAKJA (index.hu)]</ref>
-* Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).
+Lénárd a [[második világháború]]s német vereséget követően szembesült saját szellemi összeomlásával, így feladta magát az amerikaiaknak. Büntetőeljárás nem indult ellene, ezért élete hátralevő részét egy [[Berlin]] melletti településen élte le megtörtségben.<ref>[https://mult-kor.hu/20120607_150_eve_szuletett_lenard_fulop_nobeldijas_fizikus 150 éve született Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus (mult-kor.hu)]</ref>
+== Főbb művei ==
+* Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Budapest, 1899)
+* Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], 1906)
+* Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Lipcse, 1918)
+* Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925)
 == Jegyzetek ==
@@ 23. sor: / 46. sor: @@
 == Források==
+* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9704/pallo.html Palló Gábor: Elektron és éterfizika: Lénárd Fülöp (1862–1947)], [[Fizikai Szemle]], 1997/4. 116. o.
-{{commonskat|Philipp Lenard}}
-* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9704/pallo.html Palló Gábor: Elektron és éterfizika: Lénárd Fülöp (1862-1947)], [[Fizikai Szemle]], 1997/4. 116.o.
 * [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC09006/09364.htm Magyar életrajzi lexikon]
 * Kunfalvi Rezső: Lénárd Fülöp. In: {{MTudLex|1|533-534}}
@@ 32. sor: / 54. sor: @@
 {{nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|Fizika}}
-{{DEFAULTSORT:Lenard Fu~lo~p}}
-[[Kategória:1862-ben született személyek]]
-[[Kategória:1947-ben elhunyt személyek]]
 [[Kategória:Magyar fizikusok]]
+[[Kategória:Német fizikusok]]
 [[Kategória:Nobel-díjas fizikusok]]
+[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
 [[Kategória:MTA-tagok]]
+[[Kategória:NSDAP-tagok]]
 [[Kategória:Magyarországi németek]]
 [[Kategória:Pozsonyiak]]
+[[Kategória:1862-ben született személyek]]
+[[Kategória:1947-ben elhunyt személyek]]

Lénárd Fülöp

Született	Philipp Eduard Anton von Lenard 1862. június 7. Pozsony
Elhunyt	1947. május 20. (84 évesen) Messelhausen
Állampolgársága	német (1907–1947) magyar (–1907)^[1]
Házastársa	Katharina Lenard
Foglalkozása	fizikus feltaláló egyetemi oktató
Tisztsége	professzor
Iskolái	Gymnázium, Grösslingová 18 Heidelbergi Egyetem (–1886, doctor rerum naturalium)
Kitüntetései	NSDAP arany párt jelvénye^[2] Rumford-érem (1896)^[3] Matteucci-érem (1896) fizikai Nobel-díj (1905)^[4]^[5] Franklin-érem (1932)^[6]
Sírhelye	Messelhausen
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok
kémiai	1925 Zsigmondy Richárd 1943 Hevesy György 1986 Polányi János 1994 Oláh György 2004 Herskó Ferenc
irodalmi	2002 Kertész Imre
béke	1986 Elie Wiesel
fizikai	1905 Lénárd Fülöp 1963 Wigner Jenő 1971 Gábor Dénes 2023 Krausz Ferenc
orvosi	1914 Bárány Róbert 1937 Szent-Györgyi Albert 1961 Békésy György 1976 Daniel Carleton Gajdusek 2023 Karikó Katalin
közgazdasági	1976 Milton Friedman 1994 Harsányi János