„Népfelkelés (intézmény)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →A népfelkelés törvényi háttere: Helyesírás |
||
(7 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
10. sor: | 10. sor: | ||
== A népfelkelés és a forradalom közötti különbség == |
== A népfelkelés és a forradalom közötti különbség == |
||
{{bővebben|Népfelkelés (népmozgalom)}} |
|||
A köznyelvben gyakran keverik a népfelkelés intézményét a |
A köznyelvben gyakran keverik a népfelkelés intézményét a [[forradalom]]mal, szinonimaként használva a két kifejezést. Ez téves, hiszen általánosságban a forradalom valamilyen, az állami hatalom ellen irányuló cselekményt, vagy cselekménysorozatot jelent, míg a népfelkelés éppen az állami hatalom érdekében (és annak parancsára) történő harcba állást jelent olyan ellenséges hatalommal szemben, amelyik az állam ellen vezet hadműveletet. |
||
== A népfelkelésre vonatkozó szabályok == |
== A népfelkelésre vonatkozó szabályok == |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
=== A népfelkelés osztályai === |
=== A népfelkelés osztályai === |
||
Népfelkelésre kötelezettek voltak a dualista kori magyar rendszerben |
Népfelkelésre kötelezettek voltak a dualista kori magyar rendszerben – [[Bosznia-Hercegovina]] lakosai kivételével – mindazok az állampolgárok, akik sem a hadsereghez, sem a honvédséghez nem tartoztak. |
||
A népfelkelés kötelezettjei két osztályba voltak sorolhatók. Az első osztály 19 legifjabb korosztály különböztetett meg, míg a második az 5 legidősebb korosztályt foglalta magában. |
A népfelkelés kötelezettjei két osztályba voltak sorolhatók. Az első osztály 19 legifjabb korosztály különböztetett meg, míg a második az 5 legidősebb korosztályt foglalta magában. |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
== A népfelkelés törvényi háttere == |
== A népfelkelés törvényi háttere == |
||
A népfelkelés intézménye a magyar jogrendben a |
A népfelkelés intézménye a magyar jogrendben a kiegyezés utáni időszakban a népfelkelésről szóló 1868. évi XLII. törvénycikk megalkotásával kapott jogi alapot,<ref>A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5364{{Halott link|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5364 |date=2022-03 }}</ref> majd az 1886. évi XX. törvénycikk pontosította a rá vonatkozó szabályokat.<ref>A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6213 {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6213 |date=20110923133225 }}</ref> |
||
== Népfelkelés más államok gyakorlatában == |
== Népfelkelés más államok gyakorlatában == |
||
[[Franciaország]]ban a népfelkelés megnevezése ''[[armée territoriale]]'' volt és a szolgálat 11 évig tartott. A [[Német Birodalom]]ban a ''[[Landsturm]]ot'' mindazon 17 és 42 év közöttiek alkották, akik a hadsereg kötelékébe nem tartoztak. [[Olaszország]] hadi szervezetében a területi milícia felelt meg a népfelkelésnek. |
[[Franciaország]]ban a népfelkelés megnevezése ''[[armée territoriale]]'' volt és a szolgálat 11 évig tartott. A [[Német Birodalom]]ban a ''[[Landsturm]]ot'' mindazon 17 és 42 év közöttiek alkották, akik a hadsereg kötelékébe nem tartoztak. [[Olaszország]] hadi szervezetében a területi milícia felelt meg a népfelkelésnek. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{Jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
* Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., {{ISBN|978-963-312-0224}}; 352. o. |
* Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., {{ISBN|978-963-312-0224}}; 352. o. |
||
* Lattmann Tamás: Húsz évvel a rendszerváltás után: érdekes kérdések a nemzetközi jogász számára. In Gosztonyi Gergely - Nagypál Szabolcs (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: állam, jog, társadalom. Budapest-Győr-Miskolc, 2010. (Jogtörténeti Szemle 2010/2.) 13-20. o. |
* Lattmann Tamás: Húsz évvel a rendszerváltás után: érdekes kérdések a nemzetközi jogász számára. In Gosztonyi Gergely - Nagypál Szabolcs (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: állam, jog, társadalom. Budapest-Győr-Miskolc, 2010. (Jogtörténeti Szemle 2010/2.) 13-20. o. |
||
* [http://www.kislexikon.hu/nepfelkeles.html Kislexikon.hu] |
* [http://www.kislexikon.hu/nepfelkeles.html Kislexikon.hu] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} |
||
[[Kategória:Forradalom]] |
[[Kategória:Forradalom]] |
||
[[Kategória:Hadügy]] |
|||
[[Kategória:Hadviselés]] |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|hadtudomány|i |történelem}} |
A lap jelenlegi, 2023. október 1., 19:45-kori változata
A népfelkelés történelmi haderő-szervezési módszer. Lényege, hogy egy államok között kitört nemzetközi fegyveres konfliktusban azon személyek számára is lehetővé vagy kötelezővé válik az ellenségeskedésekben való aktív részvétel, akik erre egyébként a hadviselés joga alapján nem lennének jogosultak - így elsősorban a polgári lakossághoz tartozó személyek számára.
A népfelkelés a korabeli nemzetközi jog értelmezése szerint jogszerű módszer volt - ahogy lényegében a mai napig is az államok maguk döntik el, hogyan szervezik meg haderejüket. Népfelkelésben való részvétel esetén az erre egyébként nem jogosult civileket a katonákkal azonos jogállás illette meg, ami abban az esetben nyer komoly jelentőséget, ha például az ellenséges hatalom fogságába kerültek - ilyenkor igényt tarthattak a hadifogoly státuszra és az az által biztosított jogi védelemre, ami egyébként a nem harcos (nem kombattáns) státuszban lévő személyek esetében kizárt. Ezt a koncepciót a hadviselés szabályait mai napig meghatározó 1949-ben elfogadott genfi egyezmények előírásai is továbbéltették.
Történelmileg a rendiség korában a népfelkelés megfelelőjének a nemesi felkelés, az inszurrekció számított, amelynek utolsó alkalmazására az 1809-es győri csata alkalmával került sor.
A népfelkelés és a forradalom közötti különbség
[szerkesztés]A köznyelvben gyakran keverik a népfelkelés intézményét a forradalommal, szinonimaként használva a két kifejezést. Ez téves, hiszen általánosságban a forradalom valamilyen, az állami hatalom ellen irányuló cselekményt, vagy cselekménysorozatot jelent, míg a népfelkelés éppen az állami hatalom érdekében (és annak parancsára) történő harcba állást jelent olyan ellenséges hatalommal szemben, amelyik az állam ellen vezet hadműveletet.
A népfelkelésre vonatkozó szabályok
[szerkesztés]A népfelkelési kötelezettség korhatára
[szerkesztés]A népfelkelésre, illetve az abban való részvételre azon év január 6-tól kezdve kötelezett, melyben a hadköteles személy 19. életévét betöltötte. A népfelkelési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján jár le, melyben a hadköteles betölti 42. életévét.
A népfelkelés osztályai
[szerkesztés]Népfelkelésre kötelezettek voltak a dualista kori magyar rendszerben – Bosznia-Hercegovina lakosai kivételével – mindazok az állampolgárok, akik sem a hadsereghez, sem a honvédséghez nem tartoztak.
A népfelkelés kötelezettjei két osztályba voltak sorolhatók. Az első osztály 19 legifjabb korosztály különböztetett meg, míg a második az 5 legidősebb korosztályt foglalta magában.
Az első osztályba tartozók háború esetén a hadsereg és honvédség hiányainak pótlására voltak alkalmazhatók abban az esetben, ha a póttartalék nem bizonyult elegendőnek. A népfelkelés kötelezettjeinek azon csoportja, akik nem voltak a hadsereg és honvédség pótlására használhatók, kötelezettségeiknek fegyverrel és fegyver nélkül tehettek eleget. Előbbi csoportokból népfelkelő hadtesteket (zászlóaljakat és lovas századokat) alakítottak, míg utóbbiakat népfelkelő munkásosztályokba csoportosították. Ezeket a csoportokat erősítési, útjavítási, vagy más, háborúban szükséges munkálatokra használták fel.
A magyar történelemben a népfelkelő tiszteket a király nevezte ki a honvédelmi miniszter javaslatára. A tiszteknek magyar állampolgároknak kellett lenniük. A kinevezettek nyugállománybéli, szolgálaton kívüli, illetve olyan volt tisztek voltak, akik nem követtek el becsületsértést. További feltétel volt, hogy a tiszti rangból maguk köszöntek le. Olyan polgári személyek is lehettek tisztek, akik hazafias érzületeik, vagy magatartásuk következményeként köztiszteletben álltak.
Finanszírozás
[szerkesztés]A népfelkelés legénységét az államkincstár pénzelte.
Felhívás népfelkelésre
[szerkesztés]Népfelkelésre történő felhívás a legfelsőbb elhatározás kérdése volt, mely szerint a népfelkelés törvényszerű alkalmaztatására igénybe vehető. A felhívás megtörténte előtt a kötelezetteket fel kellett készíteni a népfelkelésre. A kötelezettek a kihirdetés után hatósági engedély nélkül nem hagyhatták el a lakóhelyükhöz tartozó járásokat. A tartózkozási hely 48 órán túl tartó változtatásához a járáson belül szintén engedély kellett.
A népfelkelés törvényi háttere
[szerkesztés]A népfelkelés intézménye a magyar jogrendben a kiegyezés utáni időszakban a népfelkelésről szóló 1868. évi XLII. törvénycikk megalkotásával kapott jogi alapot,[1] majd az 1886. évi XX. törvénycikk pontosította a rá vonatkozó szabályokat.[2]
Népfelkelés más államok gyakorlatában
[szerkesztés]Franciaországban a népfelkelés megnevezése armée territoriale volt és a szolgálat 11 évig tartott. A Német Birodalomban a Landsturmot mindazon 17 és 42 év közöttiek alkották, akik a hadsereg kötelékébe nem tartoztak. Olaszország hadi szervezetében a területi milícia felelt meg a népfelkelésnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5364[halott link]
- ↑ A törvénycikk szövege elérhető: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6213 Archiválva 2011. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., ISBN 978-963-312-0224; 352. o.
- Lattmann Tamás: Húsz évvel a rendszerváltás után: érdekes kérdések a nemzetközi jogász számára. In Gosztonyi Gergely - Nagypál Szabolcs (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: állam, jog, társadalom. Budapest-Győr-Miskolc, 2010. (Jogtörténeti Szemle 2010/2.) 13-20. o.
- Kislexikon.hu [Tiltott forrás?]