Ugrás a tartalomhoz

„Pikéthy Gusztáv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(19 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
'''Pikéthy Gusztáv''' ([[Kisfalud]], [[1805]]. – [[Solymosbucsa]], [[1876]]. [[november 17.]]) honvédtábornok.
|név= Pikéthy Gusztáv
|kép= PikéthyGusztáv.jpg
|képméret=
|képaláírás= Portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] 1890. évi 44. számából.
}}
'''Pikéthy Gusztáv''' ([[Kisfalud (Győr-Moson-Sopron vármegye)|Kisfalud]], [[1805]]. – [[Solymosbucsa]], [[1876]]. [[november 17.]]) honvéd vezérőrnagy.


==Életrajza==
Francia eredetű családban született. 1822-ben lépett a császári hadseregbe hadapródként. 1839-től százados volt a 2. (Hannover) huszárezredben. 1845-től ezredének parancsnoka [[Kiss Ernő]] lett, de ebben az ezredben szolgált a későbbi vértanúk közül [[Vécsey Károly]] és [[Nagysándor József]] is.
Francia eredetű családban született. [[1822]]-ben lépett a császári hadseregbe [[hadapród]]ként. [[1839]]-től százados volt a 2. (Hannover) huszárezredben. 1845-től ezredének parancsnoka [[Kiss Ernő (katona)|Kiss Ernő]] lett, de ebben az ezredben szolgált a későbbi vértanúk közül [[Vécsey Károly]] és [[Nagysándor József]] is.


1848-tavaszán alakulata a [[Bánát]]ban állomásozott, így részt vett a délvidéki harcokban. Többször kitüntette magát, októbertől őrnagy, januártól alezredesi rangot kapott. Február 12-én léptették elő ezredessé és az ezred parancsnokává. Februártól [[Damjanich János|Damjanich]] délről kivont hadosztályával a főhadszíntérre került és részt vett a [[tavaszi hadjárat]] ütközeteiben. Április végén megkapta a [[Magyar Katonai Érdemrend]] III. osztályát. A [[Peredi csata|peredi csatában]] a III. hadtest lovashadosztályának parancsnokaként vett részt. Az itt nyújtott teljesítményéért június 26-án vezérőrnaggyá léptették elő és a feldunai hadsereg lovassági parancsnoka lett. Hat ezred lovasság élén vett részt a komáromi csatákban. Az 1849. július 11-ei komáromi csatában az ő feladata lett volna, hogy a császári sereg centrumán áttörve utat nyisson a magyar elvonulás számára. Pikéthy nem a kellő időben támadott, ezért később a kudarcért őt tették felelőssé.
1848-tavaszán alakulata a [[Bánát]]ban állomásozott, így részt vett a délvidéki harcokban. Többször kitüntette magát, októbertől őrnagy, januártól alezredesi rangot kapott. Február 12-én léptették elő ezredessé és az ezred parancsnokává. Februártól [[Damjanich János|Damjanich]] délről kivont hadosztályával a főhadszíntérre került és részt vett a [[tavaszi hadjárat]] ütközeteiben. Április végén megkapta a [[Magyar Katonai Érdemrend]] III. osztályát. A [[Peredi csata|peredi csatában]] a III. hadtest lovashadosztályának parancsnokaként vett részt. Az itt nyújtott teljesítményéért június 26-án vezérőrnaggyá léptették elő és a feldunai hadsereg lovassági parancsnoka lett. Hat ezred lovasság élén vett részt a komáromi csatákban. Az 1849. július 11-ei komáromi csatában az ő feladata lett volna, hogy a császári sereg centrumán áttörve utat nyisson a magyar elvonulás számára. Pikéthy nem a kellő időben támadott, ezért később a kudarcért őt tették felelőssé.
Beteget jelentett és elszakadva a főseregtől jelentkezett [[Mészáros Lázár]]nál. A további harcokban nem vett részt.
Beteget jelentett és elszakadva a főseregtől jelentkezett [[Mészáros Lázár]]nál. A további harcokban nem vett részt.


A szabadságharc bukása után bujkált, majd 1850-ben önként jelentkezett a császári hatóságoknál. Tíz év várfogságra ítélték. 1854. április 24-én kapott kegyelmet. Ezután [[Orczyfalva|Orczyfalván]] gazdálkodott. 1867-ben a [[Temes megye]]i Honvédegylet elnöke lett.
A szabadságharc bukása után bujkált, majd [[1850]]-ben önként jelentkezett a császári hatóságoknál. Tíz év várfogságra ítélték. [[1854]]. április 24-én kapott kegyelmet. Ezután [[Orczyfalva|Orczyfalván]] gazdálkodott. [[1867]]-ben a [[Temes vármegye]]i [[Honvédegylet]] elnöke lett.


== Források ==
==Felhasznált források==
* Bona Gábor: Az 1848–49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
* [[Bona Gábor]]: Az 1848–49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
* Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
* [[Hermann Róbert]]: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, {{ISBN|9633273676}}


[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai|Pikethy]]
[[Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc kegyelemben részesült katonái]]
[[Kategória:19. századi magyar katonák|Pikethy]]
[[Kategória:1805-ben született személyek]]
[[Kategória:1876-ban elhunyt személyek]]

A lap jelenlegi, 2023. május 3., 10:46-kori változata

Pikéthy Gusztáv
Portréja a Vasárnapi Ujság 1890. évi 44. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1890. évi 44. számából.
Született1805
Kisfalud
Elhunyt1876. november 17. (70-71 évesen)
Solymosbucsa
SablonWikidataSegítség

Pikéthy Gusztáv (Kisfalud, 1805. – Solymosbucsa, 1876. november 17.) honvéd vezérőrnagy.

Életrajza

[szerkesztés]

Francia eredetű családban született. 1822-ben lépett a császári hadseregbe hadapródként. 1839-től százados volt a 2. (Hannover) huszárezredben. 1845-től ezredének parancsnoka Kiss Ernő lett, de ebben az ezredben szolgált a későbbi vértanúk közül Vécsey Károly és Nagysándor József is.

1848-tavaszán alakulata a Bánátban állomásozott, így részt vett a délvidéki harcokban. Többször kitüntette magát, októbertől őrnagy, januártól alezredesi rangot kapott. Február 12-én léptették elő ezredessé és az ezred parancsnokává. Februártól Damjanich délről kivont hadosztályával a főhadszíntérre került és részt vett a tavaszi hadjárat ütközeteiben. Április végén megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. A peredi csatában a III. hadtest lovashadosztályának parancsnokaként vett részt. Az itt nyújtott teljesítményéért június 26-án vezérőrnaggyá léptették elő és a feldunai hadsereg lovassági parancsnoka lett. Hat ezred lovasság élén vett részt a komáromi csatákban. Az 1849. július 11-ei komáromi csatában az ő feladata lett volna, hogy a császári sereg centrumán áttörve utat nyisson a magyar elvonulás számára. Pikéthy nem a kellő időben támadott, ezért később a kudarcért őt tették felelőssé. Beteget jelentett és elszakadva a főseregtől jelentkezett Mészáros Lázárnál. A további harcokban nem vett részt.

A szabadságharc bukása után bujkált, majd 1850-ben önként jelentkezett a császári hatóságoknál. Tíz év várfogságra ítélték. 1854. április 24-én kapott kegyelmet. Ezután Orczyfalván gazdálkodott. 1867-ben a Temes vármegyei Honvédegylet elnöke lett.

Források

[szerkesztés]