Ugrás a tartalomhoz

„R–11 (rakéta)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs forrás sablon
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(40 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{egyért2|a ballisztikus rakétáról|Tumanszkij R–11}}
{{egyért2|a ballisztikus rakétáról|Tumanszkij R–11}}
{{Rakéta infobox
{{Rakétaadat
|név =R–11
| kép = Scud Launcher.jpg
|kép = 2U118 Scud-2.jpg
| kep_alair = Amerikai, gyakorló céllá átalakított rakéta felállítása indítási helyzetbe
|képméret =
| naton = SS–1 Scud
|képaláírás = Harci rész nélküli R–11M rakéta a hordozó-indító járművén
| egyebn = R–17, R–300 Elbrusz
|NATO-kód = SS–1B Scud–A
| funkció = [[Kis hatótávolságú ballisztikus rakéta]]
|egyéb név =
| terv = [[Koroljov OKB]]
|funkció =[[Ballisztikus rakéta|Harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta]]
| szolg = [[1957]].
|gyártó =
| h = 10,70 m
|tervező =[[RKK Enyergija|OKB–1]]
| d = 0,88 m
|szolgálatba állás =[[1957]]
| m = 4400-6500 kg
|hordozó repülőgépek =
| teher = 600-950 kg
|irányítás =
| r = 150-700 km
|robbanótöltet =
| cep = 4000 m
|kormányzás =
| fok = 1
|hossz =10,70
|törzsátmérő =0,88
|szárnyfesztáv =
|indulótömeg =4400-6500
|hasznos teher tömege =600-950
|maximális sebesség =
|legnagyobb repülési magasság =
|hatótávolság =150-700 km
|körkörös szórás = 4000 m
|fokozatok száma = 1
|háromnézeti rajz =
|háromnézeti rajz aláírása =
}}
}}
Az '''R–11''' ([[NATO-kód|NATO-kódja]]: ''SS–1A, ''[[GRAU-kód|GRAU-kódja]]:'' 8A61) és az '''''R–11M '''(NATO-kódja:'' SS–1B Scud A,''''' '''GRAU-kódja''': '''''8K11) ''[[Szovjetunió|szovjet]] [[Ballisztikus rakéta|harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta]], melyet az [[1950-es évek]] második felére fejlesztettek ki [[Viktor Petrovics Makejev|Viktor Makejev]] vezetésével az [[RKK Enyergija|OKB–1]] tervezőirodában, nagyrészt a zsákmányolt [[második világháború]]s német ballisztikus rakétákra (mindenekelőtt a [[V–2]]-re) alapozva. Az egyszerű felépítésű, egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta hagyományos- vagy [[Nukleáris fegyver|atomtöltetet]] hordozhatott. Szállító és indító járműve az [[ISZU–152]] önjáró lővegen alapuló ''8U218 ''lánctalpas harcjármű.


A világ számos országába exportálták. Sok helyen gyártották is, több országban ezen rakéta (gyakran illegális) gyártása és továbbfejlesztése teremtette meg az alapot az önálló rakétagyártáshoz. [[Észak-Korea|Észak-Koreában]] és [[Irán]]ban is gyártják. [[Irak]] az [[Irak–iráni háború|irak–iráni háborúban]] és az [[öbölháború]]ban tömegesen vetette be a rakétákat, melyek hatótávolságát helyben megnövelték.
Az '''R–11''' (későbbi változatai az '''R–17''' és az '''R–300 Elbrusz''', NATO-kódneve '''SS–1 Scud''') [[kis hatótávolságú ballisztikus rakéta|kis hatótávolságú ballisztikus rakéták]], melyeket az [[1950-es évek]] második felére fejlesztettek ki a [[Szovjetunió]]ban [[Szergej Koroljov]] vezetésével, nagyrészt a zsákmányolt [[második világháború]]s német rakétákra (mindenekelőtt a [[V–2]]-re) alapozva. Az egyszerű felépítésű, egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta hagyományos- vagy [[atomtöltet]]et hordozhatott. Indítójárműve eredetileg lánctalpas harcjármű, későbbi változatait a [[MAZ–543]] négytengelyes tehergépjárműre telepítették.


A rakéta előkészítése az indításra sok időt vesz igénybe, pontatlan, emiatt csak tömegpusztító fejrésszel lenne alkalmazható hatásosan, a Szovjetunióban a [[TR–1 Tyemp]] és az [[OTR–23 Oka|R–400 Oka]] rakéták váltották le. A [[Magyar Néphadsereg]]ben az [[1990-es évek]] elejéig állt rendszerben 9 komplexum (24 rakétával), egy vegyes fegyverzetű rakétadandárban, [[9K52 Luna–M|Luna–M]] rakétákkal együtt.<ref>{{cite web|url=http://www.arcanum.hu/haditechnika/lpext.dll/HT_1982-1992/54e/550?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0|title=A Magyar Honvédség rakétaegységének leszerelése|last=Sárhidai|first=Gyula|date=1991|publisher=[http://www.haditechnika.hu/ Haditechnika]|accessdate=2008-11-08}}{{Halott link|url=http://www.arcanum.hu/haditechnika/lpext.dll/HT_1982-1992/54e/550?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0 |date=2018-11 }}</ref>
A világ számos országába exportálták. Sok helyen gyártották is, több országban ezen rakéta (gyakran illegális) gyártása és továbbfejlesztése teremtette meg az alapot az önálló rakétagyártáshoz. [[Észak-Korea|Észak-Koreában]] és [[Irán]]ban is gyártják. [[Irak]] az [[irak-iráni háború]]ban és az [[öbölháború]]ban tömegesen vetette be a rakétákat, melyek hatótávolságát helyben megnövelték.


==Jegyzetek==
A rakéta előkészítése az indításra sok időt vesz igénybe, pontatlan, emiatt csak tömegpusztító fejrésszel lenne alkalmazható hatásosan, a Szovjetunióban a [[TR–1 Temp]] és az [[R–400 Oka]] rakéták váltották le. A [[Magyar Néphadsereg]]ben az [[1990-es évek]] elejéig állt rendszerben 9 komplexum (24 rakétával), egy vegyes fegyverzetű rakétadandárban, [[Luna–M]] rakétákkal együtt.<ref>
{{jegyzetek}}
{{cite web|url=http://www.arcanum.hu/haditechnika/lpext.dll/HT_1982-1992/54e/550?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0|title=A Magyar Honvédség rakétaegységének leszerelése|last=Sárhidai|first=Gyula|date=1991|publisher=[http://www.haditechnika.hu/ Haditechnika]|accessdate=2008-11-08}}</ref>


== Lásd még ==
==Források==
*[http://www.energia.ru/energia/launchers/rocket-r11.html Az R–11 a gyártó Enyergija vállalat honlapján] {{Wayback|url=http://www.energia.ru/energia/launchers/rocket-r11.html |date=20091031084306 }}

==További információk==
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|SS-1B Scud A}}A Magyar Néphadseregben 1963- 1973 között álltak rendszerben. 1973-ban váltotta a 9K72 "Elbrus" komplexum, melyekbóől először 6, később 9 db volt hadrendben.{{Ballisztikus rakéták}}
{{commonscat|SS-1 Scud}}


===Lábjegyzetek===
<references/>

{{Ballisztikus rakéták}}
[[en:Scud]]


[[Kategória:Kis hatótávolságú ballisztikus rakéták]]
[[Kategória:Kis hatótávolságú ballisztikus rakéták]]
[[Kategória:Szovjet harci járművek]]
[[Kategória:Szovjet rakétafegyverek]]

A lap jelenlegi, 2024. február 28., 08:44-kori változata

R–11
Harci rész nélküli R–11M rakéta a hordozó-indító járművén
Harci rész nélküli R–11M rakéta a hordozó-indító járművén

NATO-kódSS–1B Scud–A
FunkcióHarcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta
TervezőOKB–1
Szolgálatba állítás1957
Méret- és tömegadatok
Hossz10,70 m
Törzsátmérő0,88 m
Indulótömeg4400-6500 kg
Hasznos teher tömege600-950 kg
Repülési jellemzők
Hatótávolság150-700 km
CEP4000 m
Fokozatok
Fokozatok száma1
A Wikimédia Commons tartalmaz R–11 témájú médiaállományokat.

Az R–11 (NATO-kódja: SS–1A, GRAU-kódja: 8A61) és az R–11M (NATO-kódja: SS–1B Scud A, GRAU-kódja: 8K11) szovjet harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta, melyet az 1950-es évek második felére fejlesztettek ki Viktor Makejev vezetésével az OKB–1 tervezőirodában, nagyrészt a zsákmányolt második világháborús német ballisztikus rakétákra (mindenekelőtt a V–2-re) alapozva. Az egyszerű felépítésű, egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta hagyományos- vagy atomtöltetet hordozhatott. Szállító és indító járműve az ISZU–152 önjáró lővegen alapuló 8U218 lánctalpas harcjármű.

A világ számos országába exportálták. Sok helyen gyártották is, több országban ezen rakéta (gyakran illegális) gyártása és továbbfejlesztése teremtette meg az alapot az önálló rakétagyártáshoz. Észak-Koreában és Iránban is gyártják. Irak az irak–iráni háborúban és az öbölháborúban tömegesen vetette be a rakétákat, melyek hatótávolságát helyben megnövelték.

A rakéta előkészítése az indításra sok időt vesz igénybe, pontatlan, emiatt csak tömegpusztító fejrésszel lenne alkalmazható hatásosan, a Szovjetunióban a TR–1 Tyemp és az R–400 Oka rakéták váltották le. A Magyar Néphadseregben az 1990-es évek elejéig állt rendszerben 9 komplexum (24 rakétával), egy vegyes fegyverzetű rakétadandárban, Luna–M rakétákkal együtt.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sárhidai, Gyula: A Magyar Honvédség rakétaegységének leszerelése. Haditechnika, 1991 (Hozzáférés: 2008. november 8.)[halott link]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:SS-1B Scud A
A Wikimédia Commons tartalmaz R–11 (rakéta) témájú médiaállományokat.

A Magyar Néphadseregben 1963- 1973 között álltak rendszerben. 1973-ban váltotta a 9K72 "Elbrus" komplexum, melyekbóől először 6, később 9 db volt hadrendben.