Ugrás a tartalomhoz

„Ilku Pál” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs forrás sablon
a A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(35 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Vezető infobox
{{nincs forrás}}
| név =Ilku Pál
'''Ilku Pál''' ([[Bulcsu]], [[1912]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1973]]. [[július 13.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus és katona.
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =220px
| képaláírás =
| állam =Magyarország
| város =
| sorszám =
| megnevezés =művelődésügyi minisztere
| terminus kezdete =[[1961]]. [[szeptember 13.]]
| terminus vége =[[1973]]. [[július 13.]]
| alelnök =
| helyettes =
| uralkodó =
| elnök =
| főnöke-neve =
| főnöke-tisztsége =
| előd =[[Benke Valéria]]
| utód =[[Nagy Miklós (gépészmérnök)|Nagy Miklós]]
| szavazatszám =


| állam2 =
Jelentős része volt az [[1956-os forradalom]] leverését követően a [[Kádár János]] vezette [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] a konszolidálásában fontos szerepet játszó [[Pufajkások|karhatalmi erők]] megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett.
| sorszám2 =
| megnevezés2 =
| terminus kezdete2=
| terminus vége2 =
| alelnök2 =
| helyettes2 =
| uralkodó2 =
| elnök2 =
| főnöke-neve2 =
| főnöke-tisztsége2=
| előd2 = <!-- Wikidatából -->
| utód2 = <!-- Wikidatából -->


| állam3 =
==Pályája==
| sorszám3 =
[[1935]]-ben tanítói oklevelet szerzett [[Pozsony]]ban és ugyanebben az évben [[Czabán Samu]]val együtt baloldali pedagógiai lapot szerkesztett ''Új korszak'' címmel. Ekkor már három éve részt vett a [[csehszlovákia]]i baloldali mozgalmakban, [[1937]]ben pedig belépett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjába]].
| megnevezés3 =
| uralkodó3 =
| terminus kezdete3=
| terminus vége3 =
| előd3 = <!-- Wikidatából -->
| utód3 = <!-- Wikidatából -->


| állam4 =
[[Schönherz Zoltán]] irányítása alatt a [[Kárpátalja|Kárpátalján]] szervezkedett a fiatalok közt, az [[ungvár]]i ''Magyar Munkás'' című újságba és az [[ostrava]]i ''Magyar Napba'' írt cikkeket. Amikor Kárpátalja [[1939]] májusában újraegyesült Magyarországgal, Ilkut sokakkal együtt letartóztatták. Rendőri felügyelet alá került, később pedig katonának is behívták.
| sorszám4 =
| megnevezés4 =
| terminus kezdete4=
| terminus vége4 =
| előd4 = <!-- Wikidatából -->
| utód4 = <!-- Wikidatából -->


| születési név = <!-- Wikidatából -->
[[1944]] őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után [[Beregszász]] párttitkára lett, a következő év januárjában [[Debrecen]]be költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] székhelye.)
| születési hely = <!-- Wikidatából -->
| születési dátum = <!-- Wikidatából -->
| halálozási hely = <!-- Wikidatából -->
| halálozási dátum = <!-- Wikidatából -->
| sírhely = <!-- Wikidatából -->
| szülei = <!-- Wikidatából -->
| házastárs = <!-- Wikidatából -->
| élettárs = <!-- Wikidatából -->
| gyermekei = <!-- Wikidatából -->
| párt = <!-- Wikidatából -->
| választókerület =
| foglalkozás = <!-- Wikidatából -->
| iskolái = <!-- Wikidatából -->
| halál oka = <!-- Wikidatából -->
| vallás = <!-- Wikidatából -->
| aláírás = <!-- Wikidatából -->
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
| lábjegyzet =
}}

'''Ilku Pál''' ([[Bulcsu]], [[Bereg vármegye]], [[1912]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1973]]. [[július 13.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|329}}</ref>) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, vezérőrnagy.
[[Kép:Ilku Pál és családjának sírja, 2005.jpg|220px|bélyegkép|Sírja a [[Fiumei Úti Sírkert]]ben (34/2-1-39)]]
Jelentős része volt az [[1956-os forradalom]] leverését követően a [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] vezette [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] konszolidálásában fontos szerepet játszó [[Pufajkások|karhatalmi erők]] (a „[[pufajkások]]”) megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett.

== Életpályája==
A [[Beregszász]] mellett fekvő [[Bulcsu]]ban született román származású családban. Szülőfaluját a vármegye nagyobbik részével együtt a [[trianoni békeszerződés]] értelmében az újonnan alakult [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolták. Elemi és középiskolai tanulmányait falujában, illetve Beregszászon végezte. [[1935]]-ben [[Pozsony]]ban szerzett tanítói oklevelet.<ref name="plex"/> Még az 1930-as évek elején vette feleségül Czabán Piroskát, akinek apjával (azaz apósával), [[Czabán Samu]]val együtt 1935-ben baloldali pedagógiai lapot indított ''Új korszak'' címmel. Ekkor már három éve részt vett a [[csehszlovákia]]i baloldali mozgalmakban, [[1937]]-ben pedig belépett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjába]].<ref name="plex"/>

Baráti szálak fűzték [[Fábry Zoltán]]hoz és [[Schönherz Zoltán]]hoz is. Utóbbi irányítása alatt szervezkedett odahaza a fiatalok közt, így többek közt az [[ungvár]]i ''Magyar Munkás'' című újságba és az [[ostrava]]i ''Magyar Napba'' is írt cikkeket. Amikor Kárpátalja [[1939]] májusában újraegyesült Magyarországgal Ilkut sokakkal együtt letartóztatták.<ref name="plex"/> Bizonyíték hiányában hamar elengedték, de rendőri felügyelet alá került, később pedig büntetésből katonának is behívták.

[[1944]] őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után [[Beregszász]] párttitkára lett,<ref name="plex"/> a következő év januárjában a [[Magyar Kommunista Párt]] meghívására családjával [[Debrecen]]be költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] székhelye.) Magyarországon oktatáspolitikával kezdett foglalkozni, a párton belül előbb a pécsi, majd a budapesti pártiskola funkcionáriusa lett. az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es választás]]on jutott be először a parlamentbe, az MKP országos listájáról. Innentől kezdve az [[1967-es választás|1967-1971-es ciklust]] leszámítva haláláig [[országgyűlési képviselő]] maradt. 1958-tól az MSZMP KB tagja, 1962 és 1970 között az MSZMP Politikai bizottságának póttagja volt.<ref>Akadémiai kislexikon</ref>


===1956-1957-ben===
===1956-1957-ben===
A szovjet csapatok [[1956]]. [[november 4.|november 4-e]]i bevonulása után Ilku főszerepet vállalt [[Kádár János]] [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]]a hatalmát biztosító, [[pufajkások]] néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában.
A szovjet csapatok [[1956]]. [[november 4.|november 4-e]]i bevonulása után Ilku főszerepet vállalt [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]]a hatalmát biztosító, [[pufajkások]] néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában.


''"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget"'' – mondta Ilku az Országgyűlésben [[1957]] májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei.
''"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget"'' – mondta Ilku az Országgyűlésben [[1957]] májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei.

=== Kulturális minisztersége ===
Ilku Pál 1961-1973 között töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, melynek során 1968-at követően már a formálisan a kulturális miniszterhelyettes tisztét betöltő [[Aczél György (kultúrpolitikus)|Aczél György]] vált a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusává. Ezért Aczélt gúnyosan a kulturális miniszter, Ilku Pál első felettesének nevezték.


===Kormányzati karrierje===
===Kormányzati karrierje===
*1948 – MDP agitációs és propaganda osztályának vezetője<ref name="plex"/>
*1952-58 – politikai főcsoportfőnök-helyettes<ref name="plex"/>
*1957-58 – honvédelmi miniszterhelyettes<ref name="plex"/>
*1958-61 – művelődésügyi miniszterhelyettes<ref name="plex"/>
*1961-73 – művelődésügyi miniszter<ref name="plex"/>

== Díjai, elismerései ==
* 1971-ben a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem díszdoktorrá avatta.

== Írásai<ref>Magyar életrajzi lexikon</ref>==
* ''A munka himnusza''; Kálvin Ny., Bergszász, 1934 ''(A Jó Barátom kis könyvtára)''
*''Lendület. Regény''; Kultúra, Bratislava-Pozsony, 1936 (''A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság szépirodalmi könyvsorozata'')
* ''Az osztály zendülői'' (regény, Budapest, 1949)
* ''A hős szovjet hadsereg. Előadás a pártfőiskolán 1951 május 31-én''; Szikra, Bp., 1952 ''(A Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolájának előadásai)''
* ''Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről'' (Budapest, 1964)
* ''Zendül az osztály''; Madách, Bratislava, 1970
* ''Korszerű műveltség – szocialista ember'' (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977)

== Írások róla ==
* E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.);
* Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.);
* Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.).
* ''60. Ilku Pál hatvanéves''; OIOT Ifjúságpolitikai Titkárság, Bp., 1972
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[https://web.archive.org/web/20150402093918/http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t169.htm Életrajza] az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben
* Magyar életrajzi lexikon
* Akadémiai kislexikon Budapest 1. kötet 806. old.


{{Magyarország oktatásügyi miniszterei}}
{{csonk-dátum|csonk-politikus|2006 decemberéből}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{csonk-dátum|csonk-magyar politikus|2006 decemberéből}}


[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
25. sor: 131. sor:
[[Kategória:MDP-tagok]]
[[Kategória:MDP-tagok]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1953–1958)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975)]]
[[Kategória:1912-ben született személyek]]
[[Kategória:1973-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek]]
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. november 16., 16:53-kori változata

Ilku Pál
Magyarország művelődésügyi minisztere
Hivatali idő
1961. szeptember 13. – 1973. július 13.
ElődBenke Valéria
UtódNagy Miklós

Született1912. október 8.[1]
Búcsú
Elhunyt1973. július 13. (60 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Párt

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilku Pál témájú médiaállományokat.

Ilku Pál (Bulcsu, Bereg vármegye, 1912. október 8.Budapest, 1973. július 13.[2]) magyar kommunista politikus, vezérőrnagy.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (34/2-1-39)

Jelentős része volt az 1956-os forradalom leverését követően a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány konszolidálásában fontos szerepet játszó karhatalmi erők (a „pufajkások”) megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett.

Életpályája

[szerkesztés]

A Beregszász mellett fekvő Bulcsuban született román származású családban. Szülőfaluját a vármegye nagyobbik részével együtt a trianoni békeszerződés értelmében az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták. Elemi és középiskolai tanulmányait falujában, illetve Beregszászon végezte. 1935-ben Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet.[2] Még az 1930-as évek elején vette feleségül Czabán Piroskát, akinek apjával (azaz apósával), Czabán Samuval együtt 1935-ben baloldali pedagógiai lapot indított Új korszak címmel. Ekkor már három éve részt vett a csehszlovákiai baloldali mozgalmakban, 1937-ben pedig belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába.[2]

Baráti szálak fűzték Fábry Zoltánhoz és Schönherz Zoltánhoz is. Utóbbi irányítása alatt szervezkedett odahaza a fiatalok közt, így többek közt az ungvári Magyar Munkás című újságba és az ostravai Magyar Napba is írt cikkeket. Amikor Kárpátalja 1939 májusában újraegyesült Magyarországgal Ilkut sokakkal együtt letartóztatták.[2] Bizonyíték hiányában hamar elengedték, de rendőri felügyelet alá került, később pedig büntetésből katonának is behívták.

1944 őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után Beregszász párttitkára lett,[2] a következő év januárjában a Magyar Kommunista Párt meghívására családjával Debrecenbe költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelye.) Magyarországon oktatáspolitikával kezdett foglalkozni, a párton belül előbb a pécsi, majd a budapesti pártiskola funkcionáriusa lett. az 1947-es választáson jutott be először a parlamentbe, az MKP országos listájáról. Innentől kezdve az 1967-1971-es ciklust leszámítva haláláig országgyűlési képviselő maradt. 1958-tól az MSZMP KB tagja, 1962 és 1970 között az MSZMP Politikai bizottságának póttagja volt.[3]

1956-1957-ben

[szerkesztés]

A szovjet csapatok 1956. november 4-ei bevonulása után Ilku főszerepet vállalt Kádár János Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya hatalmát biztosító, pufajkások néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában.

"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget" – mondta Ilku az Országgyűlésben 1957 májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei.

Kulturális minisztersége

[szerkesztés]

Ilku Pál 1961-1973 között töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, melynek során 1968-at követően már a formálisan a kulturális miniszterhelyettes tisztét betöltő Aczél György vált a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusává. Ezért Aczélt gúnyosan a kulturális miniszter, Ilku Pál első felettesének nevezték.

Kormányzati karrierje

[szerkesztés]
  • 1948 – MDP agitációs és propaganda osztályának vezetője[2]
  • 1952-58 – politikai főcsoportfőnök-helyettes[2]
  • 1957-58 – honvédelmi miniszterhelyettes[2]
  • 1958-61 – művelődésügyi miniszterhelyettes[2]
  • 1961-73 – művelődésügyi miniszter[2]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1971-ben a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem díszdoktorrá avatta.

Írásai[4]

[szerkesztés]
  • A munka himnusza; Kálvin Ny., Bergszász, 1934 (A Jó Barátom kis könyvtára)
  • Lendület. Regény; Kultúra, Bratislava-Pozsony, 1936 (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság szépirodalmi könyvsorozata)
  • Az osztály zendülői (regény, Budapest, 1949)
  • A hős szovjet hadsereg. Előadás a pártfőiskolán 1951 május 31-én; Szikra, Bp., 1952 (A Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolájának előadásai)
  • Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről (Budapest, 1964)
  • Zendül az osztály; Madách, Bratislava, 1970
  • Korszerű műveltség – szocialista ember (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977)

Írások róla

[szerkesztés]
  • E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.);
  • Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.);
  • Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.).
  • 60. Ilku Pál hatvanéves; OIOT Ifjúságpolitikai Titkárság, Bp., 1972

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c d e f g h i j Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 329. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Akadémiai kislexikon
  4. Magyar életrajzi lexikon

Források

[szerkesztés]
  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Akadémiai kislexikon Budapest 1. kötet 806. old.