„Ilku Pál” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs forrás sablon |
a A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
(35 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vezető infobox |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
| név =Ilku Pál |
|||
'''Ilku Pál''' ([[Bulcsu]], [[1912]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1973]]. [[július 13.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus és katona. |
|||
| kép = <!-- Wikidatából --> |
|||
| képméret =220px |
|||
| képaláírás = |
|||
| állam =Magyarország |
|||
| város = |
|||
| sorszám = |
|||
| megnevezés =művelődésügyi minisztere |
|||
| terminus kezdete =[[1961]]. [[szeptember 13.]] |
|||
| terminus vége =[[1973]]. [[július 13.]] |
|||
| alelnök = |
|||
| helyettes = |
|||
| uralkodó = |
|||
| elnök = |
|||
| főnöke-neve = |
|||
| főnöke-tisztsége = |
|||
| előd =[[Benke Valéria]] |
|||
| utód =[[Nagy Miklós (gépészmérnök)|Nagy Miklós]] |
|||
| szavazatszám = |
|||
| állam2 = |
|||
Jelentős része volt az [[1956-os forradalom]] leverését követően a [[Kádár János]] vezette [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] a konszolidálásában fontos szerepet játszó [[Pufajkások|karhatalmi erők]] megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett. |
|||
| sorszám2 = |
|||
| megnevezés2 = |
|||
| terminus kezdete2= |
|||
| terminus vége2 = |
|||
| alelnök2 = |
|||
| helyettes2 = |
|||
| uralkodó2 = |
|||
| elnök2 = |
|||
| főnöke-neve2 = |
|||
| főnöke-tisztsége2= |
|||
| előd2 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód2 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| állam3 = |
|||
==Pályája== |
|||
| sorszám3 = |
|||
[[1935]]-ben tanítói oklevelet szerzett [[Pozsony]]ban és ugyanebben az évben [[Czabán Samu]]val együtt baloldali pedagógiai lapot szerkesztett ''Új korszak'' címmel. Ekkor már három éve részt vett a [[csehszlovákia]]i baloldali mozgalmakban, [[1937]]ben pedig belépett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjába]]. |
|||
| megnevezés3 = |
|||
| uralkodó3 = |
|||
| terminus kezdete3= |
|||
| terminus vége3 = |
|||
| előd3 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód3 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| állam4 = |
|||
[[Schönherz Zoltán]] irányítása alatt a [[Kárpátalja|Kárpátalján]] szervezkedett a fiatalok közt, az [[ungvár]]i ''Magyar Munkás'' című újságba és az [[ostrava]]i ''Magyar Napba'' írt cikkeket. Amikor Kárpátalja [[1939]] májusában újraegyesült Magyarországgal, Ilkut sokakkal együtt letartóztatták. Rendőri felügyelet alá került, később pedig katonának is behívták. |
|||
| sorszám4 = |
|||
| megnevezés4 = |
|||
| terminus kezdete4= |
|||
| terminus vége4 = |
|||
| előd4 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód4 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| születési név = <!-- Wikidatából --> |
|||
[[1944]] őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után [[Beregszász]] párttitkára lett, a következő év januárjában [[Debrecen]]be költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] székhelye.) |
|||
| születési hely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| születési dátum = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halálozási hely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halálozási dátum = <!-- Wikidatából --> |
|||
| sírhely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| szülei = <!-- Wikidatából --> |
|||
| házastárs = <!-- Wikidatából --> |
|||
| élettárs = <!-- Wikidatából --> |
|||
| gyermekei = <!-- Wikidatából --> |
|||
| párt = <!-- Wikidatából --> |
|||
| választókerület = |
|||
| foglalkozás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| iskolái = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halál oka = <!-- Wikidatából --> |
|||
| vallás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| aláírás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
|||
| lábjegyzet = |
|||
}} |
|||
'''Ilku Pál''' ([[Bulcsu]], [[Bereg vármegye]], [[1912]]. [[október 8.]] – [[Budapest]], [[1973]]. [[július 13.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|329}}</ref>) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, vezérőrnagy. |
|||
[[Kép:Ilku Pál és családjának sírja, 2005.jpg|220px|bélyegkép|Sírja a [[Fiumei Úti Sírkert]]ben (34/2-1-39)]] |
|||
Jelentős része volt az [[1956-os forradalom]] leverését követően a [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] vezette [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] konszolidálásában fontos szerepet játszó [[Pufajkások|karhatalmi erők]] (a „[[pufajkások]]”) megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett. |
|||
== Életpályája== |
|||
A [[Beregszász]] mellett fekvő [[Bulcsu]]ban született román származású családban. Szülőfaluját a vármegye nagyobbik részével együtt a [[trianoni békeszerződés]] értelmében az újonnan alakult [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolták. Elemi és középiskolai tanulmányait falujában, illetve Beregszászon végezte. [[1935]]-ben [[Pozsony]]ban szerzett tanítói oklevelet.<ref name="plex"/> Még az 1930-as évek elején vette feleségül Czabán Piroskát, akinek apjával (azaz apósával), [[Czabán Samu]]val együtt 1935-ben baloldali pedagógiai lapot indított ''Új korszak'' címmel. Ekkor már három éve részt vett a [[csehszlovákia]]i baloldali mozgalmakban, [[1937]]-ben pedig belépett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjába]].<ref name="plex"/> |
|||
Baráti szálak fűzték [[Fábry Zoltán]]hoz és [[Schönherz Zoltán]]hoz is. Utóbbi irányítása alatt szervezkedett odahaza a fiatalok közt, így többek közt az [[ungvár]]i ''Magyar Munkás'' című újságba és az [[ostrava]]i ''Magyar Napba'' is írt cikkeket. Amikor Kárpátalja [[1939]] májusában újraegyesült Magyarországgal Ilkut sokakkal együtt letartóztatták.<ref name="plex"/> Bizonyíték hiányában hamar elengedték, de rendőri felügyelet alá került, később pedig büntetésből katonának is behívták. |
|||
[[1944]] őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után [[Beregszász]] párttitkára lett,<ref name="plex"/> a következő év januárjában a [[Magyar Kommunista Párt]] meghívására családjával [[Debrecen]]be költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] székhelye.) Magyarországon oktatáspolitikával kezdett foglalkozni, a párton belül előbb a pécsi, majd a budapesti pártiskola funkcionáriusa lett. az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es választás]]on jutott be először a parlamentbe, az MKP országos listájáról. Innentől kezdve az [[1967-es választás|1967-1971-es ciklust]] leszámítva haláláig [[országgyűlési képviselő]] maradt. 1958-tól az MSZMP KB tagja, 1962 és 1970 között az MSZMP Politikai bizottságának póttagja volt.<ref>Akadémiai kislexikon</ref> |
|||
===1956-1957-ben=== |
===1956-1957-ben=== |
||
A szovjet csapatok [[1956]]. [[november 4.|november 4-e]]i bevonulása után Ilku főszerepet vállalt [[Kádár János]] [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]]a hatalmát biztosító, [[pufajkások]] néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában. |
A szovjet csapatok [[1956]]. [[november 4.|november 4-e]]i bevonulása után Ilku főszerepet vállalt [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]]a hatalmát biztosító, [[pufajkások]] néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában. |
||
''"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget"'' – mondta Ilku az Országgyűlésben [[1957]] májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei. |
''"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget"'' – mondta Ilku az Országgyűlésben [[1957]] májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei. |
||
=== Kulturális minisztersége === |
|||
Ilku Pál 1961-1973 között töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, melynek során 1968-at követően már a formálisan a kulturális miniszterhelyettes tisztét betöltő [[Aczél György (kultúrpolitikus)|Aczél György]] vált a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusává. Ezért Aczélt gúnyosan a kulturális miniszter, Ilku Pál első felettesének nevezték. |
|||
===Kormányzati karrierje=== |
===Kormányzati karrierje=== |
||
*1948 – MDP agitációs és propaganda osztályának vezetője<ref name="plex"/> |
|||
*1952-58 – politikai főcsoportfőnök-helyettes<ref name="plex"/> |
|||
*1957-58 – honvédelmi miniszterhelyettes<ref name="plex"/> |
|||
*1958-61 – művelődésügyi miniszterhelyettes<ref name="plex"/> |
|||
*1961-73 – művelődésügyi miniszter<ref name="plex"/> |
|||
== Díjai, elismerései == |
|||
* 1971-ben a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem díszdoktorrá avatta. |
|||
== Írásai<ref>Magyar életrajzi lexikon</ref>== |
|||
* ''A munka himnusza''; Kálvin Ny., Bergszász, 1934 ''(A Jó Barátom kis könyvtára)'' |
|||
*''Lendület. Regény''; Kultúra, Bratislava-Pozsony, 1936 (''A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság szépirodalmi könyvsorozata'') |
|||
* ''Az osztály zendülői'' (regény, Budapest, 1949) |
|||
* ''A hős szovjet hadsereg. Előadás a pártfőiskolán 1951 május 31-én''; Szikra, Bp., 1952 ''(A Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolájának előadásai)'' |
|||
* ''Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről'' (Budapest, 1964) |
|||
* ''Zendül az osztály''; Madách, Bratislava, 1970 |
|||
* ''Korszerű műveltség – szocialista ember'' (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977) |
|||
== Írások róla == |
|||
* E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.); |
|||
* Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.); |
|||
* Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.). |
|||
* ''60. Ilku Pál hatvanéves''; OIOT Ifjúságpolitikai Titkárság, Bp., 1972 |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
*[https://web.archive.org/web/20150402093918/http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t169.htm Életrajza] az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben |
|||
* Magyar életrajzi lexikon |
|||
* Akadémiai kislexikon Budapest 1. kötet 806. old. |
|||
{{Magyarország oktatásügyi miniszterei}} |
|||
{{csonk-dátum|csonk-politikus|2006 decemberéből}} |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{csonk-dátum|csonk-magyar politikus|2006 decemberéből}} |
|||
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]] |
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]] |
||
25. sor: | 131. sor: | ||
[[Kategória:MDP-tagok]] |
[[Kategória:MDP-tagok]] |
||
[[Kategória:MSZMP-tagok]] |
[[Kategória:MSZMP-tagok]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1953–1958)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1958–1963)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975)]] |
|||
[[Kategória:1912-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1973-ban elhunyt személyek]] |
|||
[[Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek]] |
|||
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]] |
A lap jelenlegi, 2024. november 16., 16:53-kori változata
Ilku Pál | |
Magyarország művelődésügyi minisztere | |
Hivatali idő 1961. szeptember 13. – 1973. július 13. | |
Előd | Benke Valéria |
Utód | Nagy Miklós |
Született | 1912. október 8.[1] Búcsú |
Elhunyt | 1973. július 13. (60 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | |
Foglalkozás | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilku Pál témájú médiaállományokat. |
Ilku Pál (Bulcsu, Bereg vármegye, 1912. október 8. – Budapest, 1973. július 13.[2]) magyar kommunista politikus, vezérőrnagy.
Jelentős része volt az 1956-os forradalom leverését követően a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány konszolidálásában fontos szerepet játszó karhatalmi erők (a „pufajkások”) megszervezésében. Később helyettes honvédelmi miniszter, majd művelődésügyi miniszter lett.
Életpályája
[szerkesztés]A Beregszász mellett fekvő Bulcsuban született román származású családban. Szülőfaluját a vármegye nagyobbik részével együtt a trianoni békeszerződés értelmében az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták. Elemi és középiskolai tanulmányait falujában, illetve Beregszászon végezte. 1935-ben Pozsonyban szerzett tanítói oklevelet.[2] Még az 1930-as évek elején vette feleségül Czabán Piroskát, akinek apjával (azaz apósával), Czabán Samuval együtt 1935-ben baloldali pedagógiai lapot indított Új korszak címmel. Ekkor már három éve részt vett a csehszlovákiai baloldali mozgalmakban, 1937-ben pedig belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába.[2]
Baráti szálak fűzték Fábry Zoltánhoz és Schönherz Zoltánhoz is. Utóbbi irányítása alatt szervezkedett odahaza a fiatalok közt, így többek közt az ungvári Magyar Munkás című újságba és az ostravai Magyar Napba is írt cikkeket. Amikor Kárpátalja 1939 májusában újraegyesült Magyarországgal Ilkut sokakkal együtt letartóztatták.[2] Bizonyíték hiányában hamar elengedték, de rendőri felügyelet alá került, később pedig büntetésből katonának is behívták.
1944 őszén másokkal együtt megszökött és a hegyekben bujkált, az előrenyomuló szovjet hadsereg megérkezése után Beregszász párttitkára lett,[2] a következő év januárjában a Magyar Kommunista Párt meghívására családjával Debrecenbe költözött. (Akkoriban itt volt a szovjetek által hatalomra segített magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelye.) Magyarországon oktatáspolitikával kezdett foglalkozni, a párton belül előbb a pécsi, majd a budapesti pártiskola funkcionáriusa lett. az 1947-es választáson jutott be először a parlamentbe, az MKP országos listájáról. Innentől kezdve az 1967-1971-es ciklust leszámítva haláláig országgyűlési képviselő maradt. 1958-tól az MSZMP KB tagja, 1962 és 1970 között az MSZMP Politikai bizottságának póttagja volt.[3]
1956-1957-ben
[szerkesztés]A szovjet csapatok 1956. november 4-ei bevonulása után Ilku főszerepet vállalt Kádár János Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya hatalmát biztosító, pufajkások néven elhíresült karhatalmi egységek felállításában.
"A tanulság […] egész népünk számára: hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, mérlegelésnek, aggályoskodásnak, hogy parancsra vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni a népi hatalomra kezet emelő ellenséget" – mondta Ilku az Országgyűlésben 1957 májusában, miután az előző fél évben civil tüntetők százait ölték meg a restaurált kommunista hatalom fegyvereseinek sortüzei.
Kulturális minisztersége
[szerkesztés]Ilku Pál 1961-1973 között töltötte be a kulturális miniszteri tisztséget, melynek során 1968-at követően már a formálisan a kulturális miniszterhelyettes tisztét betöltő Aczél György vált a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusává. Ezért Aczélt gúnyosan a kulturális miniszter, Ilku Pál első felettesének nevezték.
Kormányzati karrierje
[szerkesztés]- 1948 – MDP agitációs és propaganda osztályának vezetője[2]
- 1952-58 – politikai főcsoportfőnök-helyettes[2]
- 1957-58 – honvédelmi miniszterhelyettes[2]
- 1958-61 – művelődésügyi miniszterhelyettes[2]
- 1961-73 – művelődésügyi miniszter[2]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1971-ben a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem díszdoktorrá avatta.
Írásai[4]
[szerkesztés]- A munka himnusza; Kálvin Ny., Bergszász, 1934 (A Jó Barátom kis könyvtára)
- Lendület. Regény; Kultúra, Bratislava-Pozsony, 1936 (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság szépirodalmi könyvsorozata)
- Az osztály zendülői (regény, Budapest, 1949)
- A hős szovjet hadsereg. Előadás a pártfőiskolán 1951 május 31-én; Szikra, Bp., 1952 (A Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolájának előadásai)
- Oktatásügyünk továbbfejlesztéséről (Budapest, 1964)
- Zendül az osztály; Madách, Bratislava, 1970
- Korszerű műveltség – szocialista ember (válogatott beszédek, cikkek, válogatta, szerk. Horváth Márton, Aczél György előszavával, Bp., 1977)
Írások róla
[szerkesztés]- E. Fehér Pál: Búcsú I. P.-tól (Kortárs, 1973. 9. sz.);
- Dobozy Imre: Búcsú helyett (Élet és Irod., 1973. 29. sz.);
- Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.).
- 60. Ilku Pál hatvanéves; OIOT Ifjúságpolitikai Titkárság, Bp., 1972
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Életrajza az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben
- Magyar életrajzi lexikon
- Akadémiai kislexikon Budapest 1. kötet 806. old.
- Az 1956-os forradalom szereplői
- Magyarország művelődés- és közoktatásügyi miniszterei
- MKP-tagok
- MDP-tagok
- MSZMP-tagok
- Országgyűlési képviselők (1947–1949)
- Országgyűlési képviselők (1949–1953)
- Országgyűlési képviselők (1953–1958)
- Országgyűlési képviselők (1958–1963)
- Országgyűlési képviselők (1963–1967)
- Országgyűlési képviselők (1971–1975)
- 1912-ben született személyek
- 1973-ban elhunyt személyek
- A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek