Ugrás a tartalomhoz

„Wilhelm Hauff” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zorrobot (vitalap | szerkesztései)
10 049 szerkesztés
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: sv:Wilhelm Hauff
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(44 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Író infobox
[[Fájl:Hauff.jpg|bélyegkép|150px|Wilhelm Hauff]]
|név=Wilhelm Hauff
'''Wilhelm Hauff''' ([[1802]]. [[november 29.]] – [[1827]]. [[november 18.]]) [[németek|német]] író, meseíró, a [[biedermeier]] korszak alakja.
|kép=Hauff.jpg
|képaláírás=
|születési dátum=[[1802]]. [[november 29.]]
|születési hely=
|halál dátuma=[[1827]]. [[november 18.]] {{életkor-holt|1802|11|29|1827|11|18}}
|halál helye=
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
|írói álnév=
|műfaj=mese, novella, regény
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű=
|díjak=
|weboldal=
|aláírás=
}}
'''Wilhelm Hauff''' ([[Stuttgart]], [[1802]]. [[november 29.]] – Stuttgart, [[1827]]. [[november 18.]]) [[németek|német]] író, meseíró, a [[biedermeier]] korszak alakja.


Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például ''[[A gólyakalifa (Hauff)|A gólyakalifa]]'', ''A kis Mukk története'', ''A spessarti fogadó''.
Három gyűjteményt ([[almanach]]ot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például ''[[A gólyakalifa története]]'', ''A kis Mukk története'', ''A spessarti fogadó''.


== Élete ==
== Életpályája ==
Wilhelm Hauff édesapja, Friederich Hauff Stuttgartban volt állami tisztviselő. Miután 1809-ben meghalt, az anya négy gyermekével édesapjához, Karl Friederich Elsässerhez költözött [[Tübingen]]be.
Wilhelm Hauff édesapja, Friederich Hauff Stuttgartban volt állami tisztviselő. Miután 1809-ben meghalt, az anya négy gyermekével édesapjához, Karl Friederich Elsässerhez költözött [[Tübingen]]be.


Wilhelm Hauff 1809 és 1816 között a tübingeni ''Schola Anatolica'' tanulója volt, majd 1817-től a [[blaubeuren]]i kolostor iskolájában tanult tovább. 1820 – 1824 között a helyi evangélikus alapítvány ösztöndíjasaként teológiát hallgatott a tübingeni egyetemen.
Wilhelm Hauff 1809 és 1816 között a tübingeni ''Schola Anatolica'' tanulója volt, majd 1817-től a [[blaubeuren]]i kolostor iskolájában tanult tovább. 1820 – 1824 között a helyi evangélikus alapítvány ösztöndíjasaként teológiát hallgatott a [[Tübingeni Egyetem]]en.


1824 és 1826 között Stuttgartban házitanítóként dolgozott Württemberg hadügyminiszterének, báró [[Ernst von Hügel]] tábornoknak a családjánál. A Hügel gyermekek számára írta meséit, amelyek a ''Märchen almanach auf das Jahr 1826'' (Mesealmanach az 1836-os évre) című gyújteményben jelentek meg. Néhány mese mindmáig igen népszerű a német nyelvterületen: a Keleten játszódó ''Der kleine Muck'' (A kis Mukk története), ''Kalif Storch'' (A gólyakalifa) and ''Die Geschichte von dem Gespensterschiff'' (A kísértethajó története), illetve ''Der Zwerg Nase'' (Orroska, a törpe), ''Das kalte Herz'' (A hideg szív) és ''Das Wirtshaus im Spessart'' (A spessarti vendégfogadó), amelyek színhelye Németország.
1824 és 1826 között Stuttgartban házitanítóként dolgozott Württemberg hadügyminiszterének, báró [[Ernst von Hügel]] tábornoknak a családjánál. A Hügel gyermekek számára írta meséit, amelyek a ''Märchen almanach auf das Jahr 1826'' (Mesealmanach az 1826-os évre) című gyűjteményben jelentek meg. Néhány mese mindmáig igen népszerű a német nyelvterületen: a Keleten játszódó ''Der kleine Muck'' (A kis Mukk története), ''Kalif Storch'' (A gólyakalifa története) and ''Die Geschichte von dem Gespensterschiff'' (A kísértethajó története), illetve ''Der Zwerg Nase'' (Orroska, a törpe), ''Das kalte Herz'' (A hideg szív) és ''Das Wirtshaus im Spessart'' (A spessarti vendégfogadó), amelyek színhelye Németország.


Ugyanebben a korszakban keletkezett a ''Mitteilungen aus den Memoiren des Satan'' (1826) és ''Der Mann im Mond''. Utóbbit, amely [[Heinrich Clauren]] szentimentális műveinek paródiájaként íródott, a parodizált szerző neve alatt tette közzé. Clauren kártérítési pert indított Hauff ellen, amit meg is nyert, majd Hauff a ''Kontroverspredigt über H. Clauren und den Mann im Mond'' (1826) című művével folytatta a támadást.
Ugyanebben a korszakban keletkezett a ''Mitteilungen aus den Memoiren des Satan'' (1826) és ''Der Mann im Mond''. Utóbbit, amely [[Heinrich Clauren]] szentimentális műveinek paródiájaként íródott, a parodizált szerző neve alatt tette közzé. Clauren kártérítési pert indított Hauff ellen, amit meg is nyert, majd Hauff a ''Kontroverspredigt über H. Clauren und den Mann im Mond'' (1826) című művével folytatta a támadást.


Közben [[Walter Scott]] regényeinek hatására Hauff megírta ''Lichtenstein: Romantische Sage aus der wuerttembergischen Geschichte'' című történelmi regényét (1826), amely hatalmas népszerűségre tett szert Németországban, mivel Würtemberg történetének legérdekesebb korszakát, [[Ulrich von Württemberg]] (1487-1550) uralkodását dolgozta fel. A regény nyomán Ulrich herceg leszármazottja újra felépítette az ősei várát a romokban álló eredeti lovagvár közelében, Hauff leírását véve alapul.
Közben [[Walter Scott]] regényeinek hatására Hauff megírta ''Lichtenstein: Romantische Sage aus der wuerttembergischen Geschichte'' című történelmi regényét (1826), amely hatalmas népszerűségre tett szert Németországban, mivel Würtemberg történetének legérdekesebb korszakát, [[Ulrich von Württemberg]] (1487–1550) uralkodását dolgozta fel. A regény nyomán Ulrich herceg leszármazottja újra felépítette az ősei várát a romokban álló eredeti lovagvár közelében, Hauff leírását véve alapul.


Hauff ezt követően Franciaországban, Németalföldön és Észak-Németországban tett utazásokat. Ekkor írta a ''Memoiren des Satan'' második részét és több kisregényt, többek között a bájos ''Die Bettlerin vom Pont des Arts'' címűt és mesterművét, a ''Phantasien im Bremer Ratskeller'' című elbeszélését. Kiadott néhány rövid költeményt is, amelyek népdallá váltak, például a ''Morgenrot, Morgenrot, leuchtest mir zum frühen Tod?'' címűt.
Hauff ezt követően [[Franciaország]]ban, [[Németalföld]]ön és Észak-Németországban tett utazásokat. Ekkor írta a ''Memoiren des Satan'' második részét és több kisregényt, többek között a bájos ''Die Bettlerin vom Pont des Arts'' címűt és mesterművét, a ''Phantasien im Bremer Ratskeller'' című elbeszélését. Kiadott néhány rövid költeményt is, amelyek [[népdal]]lá váltak, például a ''Morgenrot, Morgenrot, leuchtest mir zum frühen Tod?'' címűt.


1827 januárjában a [[Johann Friedrich Cotta]]-féle ''Morgenblatt für gebildete Stände'' szerkesztője lett. Ugyanebben az évben vette feleségül unokatestvérét, Luise Hauffot. Egy héttel gyermekük születése után, 1827. november 18-án Hauff meghalt.
1827 januárjában a [[Johann Friedrich Cotta]]-féle ''Morgenblatt für gebildete Stände'' szerkesztője lett. Ugyanebben az évben vette feleségül unokatestvérét, Luise Hauffot. Egy héttel leánygyermekük születése után, 1827. november 18-án Hauff [[tífusz|tífuszban]] meghalt.


== Külső hivatkozások ==
== Művei magyarul ==
===1919-ig===
* {{cite journal | author = Kosáryné Réz Lola | authorlink = Kosáryné Réz Lola | title = Wilhelm Hauff | journal = [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] | volume = 1924 | issue = 15-16 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00022/00362/11026.htm | accessdate = 2009-03-04 }}
*Hauff Vilmos: ''Regék. Mulattató, s tanulságos olvasmány ifjak és felnőttek számára, 1-2.''; ford. Szabó Antal; Lauffer-Stolp, Pest, 1862–1864 ''(A magyar ifjúság könyvtára)''
{{csonk-dátum|csonk-irod|2007 februárjából}}
*''Othello''; in: ''Gyöngyök. Novellák''; ford. T. B.; Aigner, Bp., 1886
*''Regék''; ford., átdolg. Győry Loránd; Lauffer, Bp., 1895
*''Hauff meséi''; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1915


===1920–1944===
{{Portál|Németország|-}}
*''A gólyakalifa. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása'' / ''Die Geschichte von Kalif Stroch''; ford. Horvát Henrik; Lantos, Bp., 1920 ''(Kétnyelvű klasszikus könyvtár)''
*''Hauff meséi''; ford Schreyer Margit; Légrády, Bp., 1922
*''Hauff meséi''; vál., ford. Tábori Piroska, ill. Jaschik Álmos; Fővárosi Kiadó, Bp., 1924
*''Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára''; ford. Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1924 ''(Híres könyvek)''
*''A repülő útitáska'' / ''A fülemüle''; Wilhelm Hauff nyomán; Kellner, Bp., 1925 ''(Mesekönyvtár)''
*''A gólyakalifa'' / ''Fatme megszabadítása''; Wilhelm Hauff nyomán; Kellner, Bp., 1925 ''(Mesekönyvtár)''
*''Regék és elbeszélések, 1-2.''; ford., bev. Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1927 k. ''(Athenaeum olcsó könyvei)''
*''Othello. Regény''; Tolnai, Bp., 1927 ''(Tolnai regénytára)''
*''A Pont des Arts-i koldus. Regény, 1-2.''; Tolnai, Bp., 1927 ''(Tolnai regénytára)''
*''Hauff összegyűjtött meséi''; a magyar ifjúság számára átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
*''A gólyakalifa és más mesék''; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
*''A kőszív és más mesék''; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
*''A nagyorrú törpe és más mesék''; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930

===1945–1989===
*''A kis Mukk''; ford. Szinnai Tivadar; Ifjúsági, Bp., 1954
*''A kis Muck története''; ford. Pollák Ödön; Ifjúsági, Bukarest, 1956
*''Märchen'' / ''Mesék''; ford. Szinnai Tivadar, Bernáth István; bev., jegyz. Bernáth István; Corvina, Bp., 1957 ''(Kétnyelvű olcsó könyvtár)''
*''Hauff legszebb meséi''; ford. és átdolg. Jékely Zoltán, Rónay György, Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1959
*''A levágott kéz története''; ford. Pónyi István; in: ''Fantasztikus történetek, 1-2.''; Bibliotheca, Bp., 1959 ''(Színes regények)''
*''Mesék''; bev. Székely Erzsébet; Ifjúsági, Bukarest, 1960
*''A kis Mukk története''; ford. Mátyás Endre; Ifjúsági, Bukarest, 1963
*''A spessarti fogadó. Regény''; ford. Németh Tibor György; Móra, Bp., 1972, 1981 ''([[Delfin könyvek]])''
*''Mesék''; ford. Mátyás Endre; átdolg. Majtényi Erik; Creanga, Bukarest, 1974
*''A szarvastallér legendája. Mesék''; vál. Boldizsár Ildikó, ford., átdolg. Jékely Zoltán et al.; Móra, Bp., 1989
*''A kőszív''; ford. Rónay György; Polygon, Bp., 1989

===1990–===
*''A kis Mukk''; ford. Z. Tábori Piroska; Móra, Bp., 1991 ''(Mama, mesélj!)''
*''A gólyakalifa története''; Pallas Stúdió, Bp., 1996 ''(Pallas könyvek)''
*''Wilhelm Hauff minden meséje művelt ifjak és leányok részére''; vál., szerk. Boldizsár Ildikó; Pesti Szalon, Bp., 1996
*''A spessarti vendégfogadó''; ford. Kosáryné Réz Lola; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003
*''A karaván'' / ''Az alexandriai sejk és rabszolgái''; ford. Kosáryné Réz Lola; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003
*''Wilhelm Hauff összes meséi''; ford. Batinkov Krisztina et al.; Szukits, Szeged, 2003
*''A Sátán emlékiratai''; ford. Zauner István; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004
*''A kis Mukk története''; Black & White, Tyukod, 2005
*''Wilhelm Hauff legszebb meséi''; ford., átdolg. Batinkov Krisztina, Jékely Zoltán, Rónay György; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010
*''Orros, a törpe''; ford. Jékely Zoltán, Rónay György; General Press, Bp., 2013 ''(A gyermekirodalom klasszikusai)''

==Források ==

*{{cite journal | author = Kosáryné Réz Lola | authorlink = Kosáryné Réz Lola | title = Wilhelm Hauff | journal = [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] | volume = 1924 | issue = 15-16 | url = http://epa.oszk.hu/00000/00022/00362/11026.htm | accessdate = 2009-03-04}}
*{{cite web|url=http://www.xlibris.de/Autoren/Hauff/Biographie/Seite1|title=Wilhelm Hauff Biographie|year=|author=|publisher=xlibris.de|accessdate=2017-2-2|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170203000503/http://www.xlibris.de/Autoren/Hauff/Biographie/Seite1|archivedate=2017-02-03}}
* [https://moly.hu/alkotok/wilhelm-hauff Alkotói adatlapja] [[Moly.hu]]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-|Irodalom|}}


{{DEFAULTSORT:Hauff Wilhelm}}
{{DEFAULTSORT:Hauff Wilhelm}}
[[Kategória:Német írók]]
[[Kategória:Ifjúsági szerzők]]


[[en:Wilhelm Hauff]]
[[Kategória:Német írók]]
[[Kategória:Német ifjúsági szerzők]]
[[als:Wilhelm Hauff]]
[[Kategória:Stuttgartiak]]
[[bg:Вилхелм Хауф]]
[[Kategória:1802-ben született személyek]]
[[cs:Wilhelm Hauff]]
[[Kategória:1827-ben elhunyt személyek]]
[[de:Wilhelm Hauff]]
[[eo:Wilhelm Hauff]]
[[fr:Wilhelm Hauff]]
[[he:וילהלם האוף]]
[[it:Wilhelm Hauff]]
[[ja:ヴィルヘルム・ハウフ]]
[[ka:ვილჰელმ ჰაუფი]]
[[lv:Vilhelms Haufs]]
[[mr:विल्हेल्म हाउफ]]
[[nl:Wilhelm Hauff]]
[[pl:Wilhelm Hauff]]
[[ro:Wilhelm Hauff]]
[[ru:Гауф, Вильгельм]]
[[simple:Wilhelm Hauff]]
[[sv:Wilhelm Hauff]]
[[uk:Вільгельм Гауфф]]

A lap jelenlegi, 2022. április 19., 11:02-kori változata

Wilhelm Hauff
Élete
Született1802. november 29.
Stuttgart
Elhunyt1827. november 18. (24 évesen)
Stuttgart, Württembergi Királyság
SírhelyHoppenlau Cemetery
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)mese, novella, regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Hauff témájú médiaállományokat.

Wilhelm Hauff (Stuttgart, 1802. november 29. – Stuttgart, 1827. november 18.) német író, meseíró, a biedermeier korszak alakja.

Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például A gólyakalifa története, A kis Mukk története, A spessarti fogadó.

Életpályája

[szerkesztés]

Wilhelm Hauff édesapja, Friederich Hauff Stuttgartban volt állami tisztviselő. Miután 1809-ben meghalt, az anya négy gyermekével édesapjához, Karl Friederich Elsässerhez költözött Tübingenbe.

Wilhelm Hauff 1809 és 1816 között a tübingeni Schola Anatolica tanulója volt, majd 1817-től a blaubeureni kolostor iskolájában tanult tovább. 1820 – 1824 között a helyi evangélikus alapítvány ösztöndíjasaként teológiát hallgatott a Tübingeni Egyetemen.

1824 és 1826 között Stuttgartban házitanítóként dolgozott Württemberg hadügyminiszterének, báró Ernst von Hügel tábornoknak a családjánál. A Hügel gyermekek számára írta meséit, amelyek a Märchen almanach auf das Jahr 1826 (Mesealmanach az 1826-os évre) című gyűjteményben jelentek meg. Néhány mese mindmáig igen népszerű a német nyelvterületen: a Keleten játszódó Der kleine Muck (A kis Mukk története), Kalif Storch (A gólyakalifa története) and Die Geschichte von dem Gespensterschiff (A kísértethajó története), illetve Der Zwerg Nase (Orroska, a törpe), Das kalte Herz (A hideg szív) és Das Wirtshaus im Spessart (A spessarti vendégfogadó), amelyek színhelye Németország.

Ugyanebben a korszakban keletkezett a Mitteilungen aus den Memoiren des Satan (1826) és Der Mann im Mond. Utóbbit, amely Heinrich Clauren szentimentális műveinek paródiájaként íródott, a parodizált szerző neve alatt tette közzé. Clauren kártérítési pert indított Hauff ellen, amit meg is nyert, majd Hauff a Kontroverspredigt über H. Clauren und den Mann im Mond (1826) című művével folytatta a támadást.

Közben Walter Scott regényeinek hatására Hauff megírta Lichtenstein: Romantische Sage aus der wuerttembergischen Geschichte című történelmi regényét (1826), amely hatalmas népszerűségre tett szert Németországban, mivel Würtemberg történetének legérdekesebb korszakát, Ulrich von Württemberg (1487–1550) uralkodását dolgozta fel. A regény nyomán Ulrich herceg leszármazottja újra felépítette az ősei várát a romokban álló eredeti lovagvár közelében, Hauff leírását véve alapul.

Hauff ezt követően Franciaországban, Németalföldön és Észak-Németországban tett utazásokat. Ekkor írta a Memoiren des Satan második részét és több kisregényt, többek között a bájos Die Bettlerin vom Pont des Arts címűt és mesterművét, a Phantasien im Bremer Ratskeller című elbeszélését. Kiadott néhány rövid költeményt is, amelyek népdallá váltak, például a Morgenrot, Morgenrot, leuchtest mir zum frühen Tod? címűt.

1827 januárjában a Johann Friedrich Cotta-féle Morgenblatt für gebildete Stände szerkesztője lett. Ugyanebben az évben vette feleségül unokatestvérét, Luise Hauffot. Egy héttel leánygyermekük születése után, 1827. november 18-án Hauff tífuszban meghalt.

Művei magyarul

[szerkesztés]

1919-ig

[szerkesztés]
  • Hauff Vilmos: Regék. Mulattató, s tanulságos olvasmány ifjak és felnőttek számára, 1-2.; ford. Szabó Antal; Lauffer-Stolp, Pest, 1862–1864 (A magyar ifjúság könyvtára)
  • Othello; in: Gyöngyök. Novellák; ford. T. B.; Aigner, Bp., 1886
  • Regék; ford., átdolg. Győry Loránd; Lauffer, Bp., 1895
  • Hauff meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1915

1920–1944

[szerkesztés]
  • A gólyakalifa. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása / Die Geschichte von Kalif Stroch; ford. Horvát Henrik; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
  • Hauff meséi; ford Schreyer Margit; Légrády, Bp., 1922
  • Hauff meséi; vál., ford. Tábori Piroska, ill. Jaschik Álmos; Fővárosi Kiadó, Bp., 1924
  • Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára; ford. Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1924 (Híres könyvek)
  • A repülő útitáska / A fülemüle; Wilhelm Hauff nyomán; Kellner, Bp., 1925 (Mesekönyvtár)
  • A gólyakalifa / Fatme megszabadítása; Wilhelm Hauff nyomán; Kellner, Bp., 1925 (Mesekönyvtár)
  • Regék és elbeszélések, 1-2.; ford., bev. Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1927 k. (Athenaeum olcsó könyvei)
  • Othello. Regény; Tolnai, Bp., 1927 (Tolnai regénytára)
  • A Pont des Arts-i koldus. Regény, 1-2.; Tolnai, Bp., 1927 (Tolnai regénytára)
  • Hauff összegyűjtött meséi; a magyar ifjúság számára átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
  • A gólyakalifa és más mesék; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
  • A kőszív és más mesék; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930
  • A nagyorrú törpe és más mesék; átdolg. Z. Tábori Piroska; Dante, Bp., 1930

1945–1989

[szerkesztés]
  • A kis Mukk; ford. Szinnai Tivadar; Ifjúsági, Bp., 1954
  • A kis Muck története; ford. Pollák Ödön; Ifjúsági, Bukarest, 1956
  • Märchen / Mesék; ford. Szinnai Tivadar, Bernáth István; bev., jegyz. Bernáth István; Corvina, Bp., 1957 (Kétnyelvű olcsó könyvtár)
  • Hauff legszebb meséi; ford. és átdolg. Jékely Zoltán, Rónay György, Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1959
  • A levágott kéz története; ford. Pónyi István; in: Fantasztikus történetek, 1-2.; Bibliotheca, Bp., 1959 (Színes regények)
  • Mesék; bev. Székely Erzsébet; Ifjúsági, Bukarest, 1960
  • A kis Mukk története; ford. Mátyás Endre; Ifjúsági, Bukarest, 1963
  • A spessarti fogadó. Regény; ford. Németh Tibor György; Móra, Bp., 1972, 1981 (Delfin könyvek)
  • Mesék; ford. Mátyás Endre; átdolg. Majtényi Erik; Creanga, Bukarest, 1974
  • A szarvastallér legendája. Mesék; vál. Boldizsár Ildikó, ford., átdolg. Jékely Zoltán et al.; Móra, Bp., 1989
  • A kőszív; ford. Rónay György; Polygon, Bp., 1989

1990–

[szerkesztés]
  • A kis Mukk; ford. Z. Tábori Piroska; Móra, Bp., 1991 (Mama, mesélj!)
  • A gólyakalifa története; Pallas Stúdió, Bp., 1996 (Pallas könyvek)
  • Wilhelm Hauff minden meséje művelt ifjak és leányok részére; vál., szerk. Boldizsár Ildikó; Pesti Szalon, Bp., 1996
  • A spessarti vendégfogadó; ford. Kosáryné Réz Lola; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003
  • A karaván / Az alexandriai sejk és rabszolgái; ford. Kosáryné Réz Lola; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003
  • Wilhelm Hauff összes meséi; ford. Batinkov Krisztina et al.; Szukits, Szeged, 2003
  • A Sátán emlékiratai; ford. Zauner István; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004
  • A kis Mukk története; Black & White, Tyukod, 2005
  • Wilhelm Hauff legszebb meséi; ford., átdolg. Batinkov Krisztina, Jékely Zoltán, Rónay György; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010
  • Orros, a törpe; ford. Jékely Zoltán, Rónay György; General Press, Bp., 2013 (A gyermekirodalom klasszikusai)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wilhelm_Hauff&oldid=24862677”