„Salamon László (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
56. sor: | 56. sor: | ||
[[Kategória:1891-ben született személyek]] |
[[Kategória:1891-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
||
[[eo:László Salamon]] |
A lap 2013. március 12., 09:45-kori változata
Salamon László (álneve: Salló Tamás; Nagyvárad, 1891. július 11. – Kolozsvár, 1983. október 29.) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus. Felesége Salamon Ella magyar nyelvész.
Életútja
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1909-ben, majd a budapesti egyetem magyar-latin szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1913-ban a Nagyváradi Naplónál helyezkedett el újságírói állásba. Két évig katonáskodott az I. világháborúban, megsebesült. Felépülése után tanári állást vállalt.
A magyar kommün alatti tevékenysége miatt 1919. szeptemberében börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kolozsvárt telepedett le. Több erdélyi napilap, folyóirat szerkesztését, munkatársi feladatait vállalta. Az Új Kelet című napilap, az Auróra c. folyóirat szerkesztőjeként működött. 1926-ban Dienes Lászlóval részt vett a Korunk elindításában, néhány évig főmunkatárs volt e lapnál, majd alapított egy saját szociáldemokrata újságot Másik Út címen. Munkatársa volt aradi Kútnak és a lugosi Kéziratnak.
Számos erdélyi lap közreadta verseit, esszéit, publicisztikai írásait, legtöbbet a Kelet Népe és a Munkás Újság. 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba deportálták, megmenekülése után, 1946-tól az Erdély című lapot szerkesztette, 1948-tól az Igazságot. 1950-től nyugdíjazásáig az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári fiókjának munkatársaként dolgozott. Számos önálló kötete jelent meg.
Művei (válogatás)
Versek
- Első áldozás (Nagyvárad, 1914)
- Erosz oltárára (Nagyvárad, 1916)
- Végtelen élet (Nagyvárad, 1926)
- Rettenetes Adolf (verses politikai pamflet, Kolozsvár, 1933)
- A barlanglakó üzenete (Kolozsvár, 1942)
- Ember, hol vagy? (Bukarest, 1943; 1981)
- A könnyek ellen : válogatott versek (Kolozsvár, 1947)
- Emelt fejjel (Bukarest, 1955)
- A jóság balladája (Bukarest, 1959)
- Kolozsvár ősz (Bukarest, 1968)
Esszék, tanulmányok, publicisztika
- Nincs megállás (szociológiai és politikai tanulmányok, Kolozsvár, 1931)
- Három géniusz (Sigmund Freud, Henri Bergson, Schalom Asch, Kolozsvár, 1942)
- Május kék madara : 1923-1943. (esszék, publicisztika, Bukarest, 1971)
- Az emberség pártján (esszék, kritikák, Bukarest, 1980)
Források
- Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest : Magvető, 1989. 350. p. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.