„Földi István (író)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Spdr (vitalap | szerkesztései) a Arckép beillesztés |
változtatások elfogadása, kép beszúrása helyesen |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Földi_István.png|thumb|Földi István]] |
|||
{{Író infobox |
{{Író infobox |
||
|név= Földi István |
|név= Földi István |
||
|kép= |
|kép=Földi_István.png |
||
|képaláírás= |
|képaláírás= |
||
<!--Élete--> |
<!--Élete--> |
||
A lap 2014. március 12., 17:59-kori változata
| Földi István | |
| Fájl:Földi István.png | |
| Élete | |
| Született | 1903. április 23. |
| Elhunyt | 1967. június 28. (64 évesen) |
Földi István (Kézdivásárhely, 1903. április 23. – Dombóvár, 1967. június 28.) pedagógus, író, tankönyvíró. Szülővárosában 2007 nyarán utcát neveztek el róla. [1][2]
Élete
Erdélyben született. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, a Minoritarendi Főgimnáziumban érettségizett 1921-ben, majd Budapesten tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1929-től szülőföldjén - de már Romániában - kezdett tanítani. A történelmi változások során ismét magyar fennhatóság alá került Erdélyben 1941-től a székely vármegyék népművelését irányította.
A második világháború után Budapestre költözött családjával. 1946-ban a Tolna megyében letelepített székely gyermekeknek Tevelen iskolát szervezett Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. 1953-ban Dombóvárra került és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt.
Munkássága, irodalmi kapcsolatai
Több pedagógiai témájú írása jelent meg a szaklapokban. Fontosabb művei a Nemerefúvás (1937) és a Gábor Áron (1942) c. regénye. Nagy jelentőségűek szociográfiai írásai is, például Századelő az udvartereken[3], amely a Mádéfalvától a Dunántúlig című monográfiával együtt csak halála után jelent meg. Könyv formába rendezett önéletrajzi visszaemlékezése Székelynek születtem címmel 2014-ben került kiadásra szülőföldjén. Színműveket is írt, 1955-ben Kőrösi Csoma Sándor címmel írt színdarabot, amelyet a dombóvári gimnázium tanulói Gömöry József tanár rendezésében mutattak be.
Az erdélyi írókat szinte mind ismerte személyesen, de a háború után nem tudott kapcsolatot tartani velük, csak Tamási Áronnal találkozott néha. Igen meghitt barátság fűzte Domokos Pál Péterhez is.
Forrás
- Romániai magyar irodalmi lexikon a Magyar Elektronikus könyvtárban
- Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai kiadó, Budapest 2000
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Jegyzetek
- ↑ Háromszék: Négy utca nevet kapott (Kézdivásárhely)
- ↑ Google térkép: Földi István utca, Kézdivásárhely, Románia
- ↑ Szerkesztette, sajtó alá rendezte Incze László Antal Árpáddal és Szabó Judittal (Kolozsvár, 2004)
Külső hivatkozások
- Földi István: Életem a XX. század kényszerútjain (háromszéki háborús zsebnapló)
.svg){kind=small}
