„Petko Szlavejkov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
| képaláírás = Petko Szlavejkov |
| képaláírás = Petko Szlavejkov |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születés helye = [[ |
| születés helye = [[Tarnovó]] |
||
| születés dátuma = [[1827]]. [[november 17.]] |
| születés dátuma = [[1827]]. [[november 17.]] |
||
| halál helye = |
| halál helye = |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
Tarnovóban született kézműves család gyermekeként. Iskoláit szülővárosa görög és török iskoláiban kezdte, majd a [[Szvistov|szvistovi]] bolgár iskolában folytatta. Tizenhat éves korától tanítóskodott. Bulgária bejárása közben közelebbről megismerkedik a nép nyelvével, szokásaival, és a népi költemények gyűjtésébe kezdett. Kezdeti verseit szentimentális hangvétel jellemzi, és fő témájuk a szerelem, de a krími háború után hazafias, forradalmi lírával jelentkezik. Humorisztikus folyóiratában és naptáraiban éles gúnnyal ostorozta a görög [[Fanarióta|fanariótákat]], tudományos folyóiratában történelmi, földrajzi, néprajzi és etnográfiai értekezéseket közölt. |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2015. január 22., 09:38-kori változata
| Petko Szlavejkov | |
| Petko Szlavejkov | |
| Petko Szlavejkov | |
| Született | 1827. november 17. Tarnovó |
| Elhunyt | 1895. július 1. (67 évesen) Szófia[1] |
| Állampolgársága | bolgár |
| Nemzetisége | bolgár |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Racho Kazandzhiyata |
| Foglalkozása | költő |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Central Sofia Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petko Szlavejkov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petko Szlavejkov (Tarnovó, 1827. november 17. – 1895. július 1.) bolgár költő, publicista, népdalgyűjtő. A bolgár irodalom első igazán jelentős alakja.
Élete és munkássága
Tarnovóban született kézműves család gyermekeként. Iskoláit szülővárosa görög és török iskoláiban kezdte, majd a szvistovi bolgár iskolában folytatta. Tizenhat éves korától tanítóskodott. Bulgária bejárása közben közelebbről megismerkedik a nép nyelvével, szokásaival, és a népi költemények gyűjtésébe kezdett. Kezdeti verseit szentimentális hangvétel jellemzi, és fő témájuk a szerelem, de a krími háború után hazafias, forradalmi lírával jelentkezik. Humorisztikus folyóiratában és naptáraiban éles gúnnyal ostorozta a görög fanariótákat, tudományos folyóiratában történelmi, földrajzi, néprajzi és etnográfiai értekezéseket közölt.
Források
- Farkas Baráthi Mónika: A bolgár irodalom története. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
- A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
- Juhász Péter: A bolgár irodalom kistükre. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1969. 163. o.
