„Fácános (terület)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A Fácános a [[18. század]]ban Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, [[Hild József]]fel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, [[dór oszlop]]os tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán [[szuterén]] alagsorral. A szálloda U |
A Fácános a [[18. század]]ban Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, [[Hild József]]fel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, [[dór oszlop]]os tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán [[szuterén]] alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el. |
||
A [[19. század]] folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A [[20. század]] első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban. |
A [[19. század]] folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A [[20. század]] első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban. |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre. |
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre. |
||
A háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a [[Belügyminisztérium]] kezelésébe került. Ekkor a [[határőrség]] továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely |
A háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a [[Belügyminisztérium]] kezelésébe került. Ekkor a [[határőrség]] továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el. |
||
A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. |
A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. |
||
A lap 2016. március 1., 14:23-kori változata
| Fácános | |
| Fácán(os) vendégház | |
 | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Cím | Béla király út 61. Csermely út 3. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1856 |
| Megnyitás | 1856 |
| Építési stílus | klasszicista |
| Védettség | Műemlék épület (azonosító:1133) |
| Tervező | Hild József |
| Építész(ek) | Hild József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Fácános
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.512500°N 18.971944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fácános témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Fácános a Zugligeti út - Béla király út - Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta.
Története
A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.
A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.
Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor volt.[1]) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre.
A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.
A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain. [2] [3]
-
Horthy-villa -
Vendégház éttermi rész -
Vendégház vendégszobák -
Cselédház
Források
- ↑ Földes, Miklós: SZEPTEMBER KATONÁJA, Nizalowski Ernő, 2006
- ↑ Fácán vendéglő. Müemlékem.hu, 2009
- ↑ Fácán vendéglő. BOFOTO, 2010. február 19.
- Salamin András. Buda-hegyvidéki Vasutak, 2. átd. kiadás, Infotop Kft. ISBN 9630093103 (2003)