Karnizmus

A karnizmus egy domináns hitrendszer, amit sokféle védekező mechanizmus és javarészt nem vitatott feltevés támogat; olyan uralkodó ideológia, ami felkészíti az embereket, hogy támogassák az állati termékek használatát, különösen a húsfogyasztást. A karnizmus fogalmát Melanie Joy alkotta meg 2001-ben, majd népszerűsítette Why We Love Dogs, Eat Pigs, and Wear Cows című könyvében.

Joshua Norton húst eszik, kóborkutyák, Bummer és Lazarus nézik

Az ideológia központi gondolata, hogy a húsevés természetes, normális és szükséges tevékenység. A karnizmus fontos jellemzője, hogy az emberek az állatok ételként besorolt fajaival szemben olyan különös kegyetlenséggel járnak el, amit más állatfajokkal (hobbiállat, vadállat stb.) szemben elfogadhatatlannak tartanak és elutasítanak. Ez a besorolás viszonylagos és kultúránként változik, így például a kutyák evése némely ember számára elfogadott Koreában, míg nyugaton háziállatként kezelik őket, viszont a szarvasmarhákat a nyugati államokban eszik meg, ellentétben Indiával ahol védelmet élveznek, szent állatként tekintenek rájuk.

Történelem

Renan Larue irodalomtudós elemezve a vegetarianizmus és az ellentétes nézetek történetét az ókori Görögországtól napjainkig talált bizonyos hasonlóságokat, amit karnista érvekként írt le. Szerinte a karnisták jellemzően úgy tartották, hogy a vegetarianizmus egy nevetséges ötlet, méltatlan a figyelemre, az emberiség felruházott isteni tekintélyénél fogva uralkodik az állatokon és az állatokkal szembeni erőszaktól való tartózkodás fenyegetést jelentene az emberekre nézve. Úgy találta a véleményt, hogy a haszonállatok nem szenvednek és a levágásuk előnyösebb, mintha betegségben vagy ragadozók által pusztulnának el a 19. században szentesítették. De precedensnek számítanak Porphyry írásai, aki vegetáriánusként támogatta a kíméletes állati termékek előállítását, amelyek nem igénylik az állatok levágását, mint például a gyapjú. Az 1970-es évek hagyományos véleményét, morális viszonyulását az állatokhoz megváltoztatták az állati jogok szószólói, beleértve a pszichológus Richard D. Rydert, aki 1971-ben vezette be a fajizmus fogalmát. 2001-ben Melanie Joy pszichológus és az állati jogok szószólója megalkotta a karnizmus fogalmát, ami egyfajta fjizmusnak tekinthető. A karnizmus leírja azokat a főleg tudattalan folyamatokat amik lehetővé teszik az állatok élelmiszerként történő felhasználását és megölésüket húsukért. Joy összehasonlítja a karnizmust a patriarchátussal, amellett érvel, hogy mindkettő domináns ideológia, amelyek széleskörű elterjedtségük miatt nem megkérdőjelezettek:

"Nem úgy látjuk a karnizmust, mint a vegetarianizmust - feltételezések összességét az állatokról a világról, magunkról. Ehelyett úgy látjuk mint egy adott természetes dolgot, amit csinálni kell, mint ahogy ahogy az mindig is volt és mindig is lesz. Gondolkodás nélkül esszük az állatokat anélkül hogy belegondolnánk, hogy mit csinálunk igazából és miért, mert az e magatartás mögött húzódó hitrendszer láthatatlan számunkra. Ezt a láthatatlan hitrendszert hívom karnizmusnak."

Sandra Mahlke szerint a karnizmus a fajizmus központi problémája, mert a húsevés elősegíti az állatok kizsákmányolásának megideologizálását.

A karnizmus jellemzői

Ehető vagy ehetetlen

A karnizmus központi álláspontja, hogy emberi sémák, hitek és vágyak szerint vannak az állatok besorolva ehető, ehetetlen, hobbiállat, kártevő, ragadozó vagy szórakoztató (házi)állat stb. kategóriákba. Kultúránként változik, hogy melyik állatok számítanak élelmiszernek. A kutyákat megeszik Kínában és Dél-Koreában, de máshol nem élelmiszerként tekintenek rájuk; Európában sok helyen, a kutya az ember legjobb barátja, de Közel-Keleten és Indiában tisztátalan állatként tekintenek rájuk. Szarvasmarhákat esznek nyugaton, de Indiában tiszteletet élveznek. A disznókat tisztátalan állatként kezelik és ezért nem fogyasztják muszlim és zsidó vallásúak, de az emberiség nagy része ehető haszonállatként sorolja be. Melanie Joy és más pszichológusok amellett érvelnek, hogy ezek a besorolások determinálják viszonyulásunkat az állatokhoz, hatással vannak az állatok érzelmi és megismerő képességeinek szubjektív megítélésére, csökkentik vagy növelik rájuk vonatkozó empátiánkat és erkölcsi aggodalmainkat.

Források, külső hivatkozások

Melanie Joy előadása a karnizmusról

Fordítások

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Carnism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.