Akasztó-hegyi-üreg

Akasztó-hegyi-üreg
Az Akasztó-hegyi-üreg bejárata
Hossz	2,8 m
Mélység	1,8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	1,8 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 194 m
Ország	Magyarország
Település	Tihany
Földrajzi táj	Balaton-felvidék
Típus	hévforráskürtő-maradvány
Barlangkataszteri szám	4463-11

Az Akasztó-hegyi-üreg a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található barlang.

Leírása

A tihanyi Akasztó-hegy csúcsától körülbelül 50 méternyire, északra van. Megközelíthető az akasztó-hegyi autóparkolótól a zöld jelzésű turistaösvényen dél felé. A csúcs előtt körülbelül 50 méternyire, a gerincen vezető ösvényről kell letérni, balra, a Balaton felé körülbelül 10 métert kell menni és ott található a gejzirit sziklák közötti szakadásban, körülbelül 194 méter tengerszint feletti magasságban.

A barlang bejárata északkelet felé néz, egy méter széles és 40 centiméter magas. A bejáratot előbb kiszélesedő, majd fokozatosan szűkülő és 280 centiméter után már járhatatlanná feltöltődött, zsákszerű üreg követi. A barlang alja 30 fokosan lejt befelé. A bejáratnál 40 centiméter magas mennyezete egy méter után már csak 30 centiméter, tovább pedig fokozatosan alacsonyodik. A barlangba csak bekúszni lehet, majd testhelyzet-változtatás nélkül visszaaraszolni. A hossza 2,8 méter és a térfogata körülbelül egy köbméter.

A kőbányászat által erősen megbontott forráskúp aljában található a barlang. A közvetlen szomszédságában, tőle három méterre, délre van egy járhatatlan, 30 fokos lejtésű szűk lyuk, mely három méterig egyenesen bemérhető volt és benne róka lakott. Továbbá a barlang és a rókakotorék között egy még szűkebb lyuk is van. Nyilvánvaló, hogy mindhárom képződmény ugyanannak a rendszernek a része. A már korábban lefejtett kúpban lévő barlang kürtőmaradványai. A barlangban és a többi lyukban forróvíz oldotta üstök és kannelúrák láthatók. Az előterük félköríves beszakadásnak látszó felszíne lehetett az egykori nagyobb barlang. Kis jelentőségű barlangrom, a további kutatása nem látszik célszerűnek.

Előfordul az irodalmában Akasztó-dombi 5 barlangüreg (Eszterhás 1984), Akasztó-dombi barlangüregek (Eszterhás 1987), Akasztó-hegyi 5. barlang (Eszterhás 1987), Akasztó-hegyi 5 barlang (Eszterhás 1984), Akasztó-hegyi barlangüregek (Bertalan 1976), Akasztó-hegyi üreg (Eszterhás 1984) és Róka-lyuk (Eszterhás 1984) – ezt a nevet Szobonya Károly adta neki – néven is. Az Akasztó-hegyi-üreg név először 1983-ban jelent meg az irodalmában (Eszterhás 1983).

Kutatástörténete

Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratba Bertalan Károly azt írta az Akasztó-hegyi barlangüregekről, hogy az Akasztó-hegy meredek, északkeleti oldalán vannak a pár méter hosszú, kimállott sziklaüregek, a forrásmészkő feküjében lévő pannon homokban. 1983-ban Eszterhás István és Szobonya Károly kereste meg és mérte fel a barlangot, a felmérés alapján Eszterhás István készített egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet egy keresztmetszettel, valamint a környékét ábrázoló helyszínvázlaton és a Tihanyi-félsziget térképén bejelölte a helyét. Eszterhás István említi meg a barlangot először írásban, beazonosíthatóan „A Bakony barlanglajstroma” és a „Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról” című, 1983-ban készült kézirataiban, Akasztó-hegyi-üreg néven. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában még az Akasztó-hegyi barlangüregek összefoglaló név szerepel. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat a Magyar Állami Földtani Intézetben Kordos Lászlónál. 1976. Bp.
• Eszterhás István: A Bakony barlanglajstroma. Kézirat a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, Zirc, 1983.
• Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1983. Kézirat a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 39, 48. old. és egy térképen bejelölve a helye
• Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 62. old.
• Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 28. old.
• Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei, XVIII. Zirc, 1987. 19, 26, 52, 58, 64, 68. old.
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 152. old.
• Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 48. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 279, 305. old.
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. Megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 79. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás