Fácános (terület)

Fácános
Fácán(os) vendégház
Település	Budapest XII. kerülete
Cím	Béla király út 61. Csermely út 3.
Építési adatok
Építés éve	1856
Megnyitás	1856
Építési stílus	klasszicista
Védettség	Műemlék épület (azonosító: 1133)
Tervező	Hild József
Építész(ek)	Hild József
Hasznosítása
Felhasználási terület	szálloda műemlék épület
Elhelyezkedése
Fácános Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 18° 58′ 19″47.5125, 18.971944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Fácános témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fácános a Zugligeti út – Béla király út – Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta.

Története

A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el.

A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.

Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor volt.) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.

1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre.

A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete ugyan többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában, ám a többi épületet lebontották, s részben ezek helyére új, építészetileg értéktelen barakkok, oktatási épületek, tornatermek kerültek. A cselédszállás környékét egy ideig külön telekként kezelték (Csermely út 7. szám alatt), s az ingatlanban 23, rendkívül alacsony színvonalú lakást alakítottak ki. Innen a lakókat 1984-től folyamatosan kiköltöztették, míg a többi épületet a BM 1990-ben hagyta el.

A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan. Ugyan a 90-es években több befektető is érdeklődött a terület hasznosítása iránt, de a próbálkozások pénzhiány, vagy épp a helyi közösség túlzott kiépítés elleni tiltakozása miatt kudarcot vallottak. 1994-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították (20/39/TT/94). A 2000-es évek elején a Horthy-villában műemléki falkutatásra került sor, melynek során igazolódott, hogy az épület a korábbi Fácán-vendéglő falait is tartalmazza, melynek számos kőfaragvágányát másodlagosan felhasználták a villa különböző pontjain.

A Normafa-program keretében a terület vagyonkezelési jogát, 2013-ban a Hegyvidéki Önkormányzat kapta meg. A Hild által tervezett szállodaépületben az Normafa-program keretében látogatóközpontot terveznek. A Horthy-villa épületét Nagy Gergely építész tervei alapján iskolaépületé építették át. Az új iskolaépületbe a legmodernebb oktatási eszközöket építették be. Kiegészítették továbbá egy sportcsarnokot magában foglaló új szárnnyal. A felújított Horthy-villa 4000 négyzetméteres épület 2019 szeptemberétől a Zugligeti iskola felső tagozatos tanulóink az iskolája lesz. A Zugligeti iskola tanulóinak a száma 2011 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es 150 fős létszámmal összehasonlítva 2019 szeptemberében 375 beiratkozott tanulóval kezdte az új tanévet.

Képgaléria

• 
  Horthy-villa
• 
  Vendégház éttermi rész
• 
  Vendégház vendégszobák
• 
  Cselédház

Hivatkozások

• Salamin András. Buda-hegyvidéki Vasutak, 2. átd. kiadás, Infotop Kft (2003). ISBN 9630093103 
• A hegyvidékiek honlapja - 13/1994.(V.3.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete

Külső hivatkozások

Képes beszámoló az Index hírportálon a tervezett felújítás előtti állapotokról