„Alapsáv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jelentése: konkrétabb szakaszcím |
Vépi (vitalap | szerkesztései) Forrás hiányzik |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
A [[távközlés]]ben és a [[jelfeldolgozás]]ban az '''alapsáv''' olyan frekvenciasávot jelölhet, amely a 0 hertztől kezdődik és amely egy meghatározott [[Levágási frekvencia|levágási frekvenciáig]] tart. Az alapsávot esetenként a '''modulálatlan''' vagy '''alsófrekvenciás''' szinonimájaként is használják. |
A [[távközlés]]ben és a [[jelfeldolgozás]]ban az '''alapsáv''' olyan frekvenciasávot jelölhet, amely a 0 hertztől kezdődik és amely egy meghatározott [[Levágási frekvencia|levágási frekvenciáig]] tart. Az alapsávot esetenként a '''modulálatlan''' vagy '''alsófrekvenciás''' szinonimájaként is használják. |
||
A lap 2023. augusztus 5., 09:49-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A távközlésben és a jelfeldolgozásban az alapsáv olyan frekvenciasávot jelölhet, amely a 0 hertztől kezdődik és amely egy meghatározott levágási frekvenciáig tart. Az alapsávot esetenként a modulálatlan vagy alsófrekvenciás szinonimájaként is használják.
Alkalmazása
Minden jel különböző frekvenciák összegéből áll elő. Ezek a frekvenciák különböző teljesítményt képviselnek a frekvenciaspektrumban, ezt mutatja a teljesítménysűrűség-spektrum.
A telekommunikációban gyakran előfordul, hogy egy alacsonyabb frekvenciasávban lévő jelet valamilyen okból magasabb frekvenciákra transzformálunk, másolunk, általában átviteli célból, annak ellenére, hogy az alacsony frekvenciás jeleket néhány átviteli közeg többnyire torzítás nélkül viszi át. Az ilyen esetekben, az eredeti, alacsony frekvenciás komponensekre szokás alapsávi jelként hivatkozni.
Alacsony frekvenciás jeleket tipikusan akkor "másolunk" magasabb frekvenciákra, ha például azokat 'RF' (rádiófrekvenciás) jelként akarjuk továbbítani. A magasabb frekvenciákra való másolás ugyancsak bevett gyakorlat a frekvenciaosztásos multiplexálás esetében.
Pontosabban, egy "alapsávi" jel általában 0 Hz körüli frekvenciatartományba eső frekvenciákból áll össze, azaz e frekvenciák teljesítménye ebben a sávban a legnagyobb. Az átvitelhez a jelet általában modulálják. A moduláció eredménye egy magasabb frekvenciatartományba (RF) eső jel lesz. Ugyanakkor a moduláció miatt a eredeti, "alapsávi" jel sávszélessége megkettőződik. Általában elmondható, hogy egy alapsávi jel sávszélességét az RF tartományba modulálás megkétszerezi, mint ahogyan ezt az ábra is mutatja. Ezt a hatást speciális elektromos szűrőkkel csökkenteni lehet, és az elnyomott oldalsávos (SSB-SC), vagy egy oldalsávos rádióadó/vevő berendezések ezt a megoldást használják annak érdekében, hogy kisebb teljesítménnyel lehessen a jelet kisugározni, másrészt kisebb legyen a szükséges sávszélesség.
A legegyszerűbb definíció szerint: az alapsávi jel sávszélessége azonos modulálás vagy multiplexelés előtt, vagy demultiplexálás és demodulálás után.
A kompozit video jel, amit videólejátszók, a játékkonzolok vagy a DVD-k szolgáltatnak, általában szintén alapsávi jel.
Más jelentések
- Rádiósáv – általában magas frekvenciatartomány, amelyet direkt erre a célra tartanak fenn, és az egyes használható frekvenciák kiosztása – többnyire – nemzetközi szabványok alapján történik
- Szélessáv – egy kommunikációs médium vagy jel, ami nagy, széles frekvenciatartományra terjed ki, vagy széles valami mással összehasonlítva
- Keskenysáv – a szélessáv ellentéte