„Műdal” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. január 26., 21:59-kori változata

A műdal ismert zeneszerző műve, ilyen értelemben a népdal ellentéte.

Romániai magyar műdalok

A kórusirodalom mellett a leggyakrabban felkarolt műfaj a romániai magyar zenében. A megzenésített költeményt a gyakoribb zongorakíséret mellett kamarazene-együttes vagy zenekar is aláfestheti. A romániai magyar műdal előzményeit a 20. század elejének magyar dalköltészetében, mindenekelőtt Farkas Ödön dalaiban találjuk meg: forrásait tekintve az erdélyi költészet mellett merít a teljes magyar és az egyetemes irodalomból egyaránt. A feldolgozás módját illetőleg a késő romantika eszközeitől a modern zene stílusáig megtalálhatók az árnyalatok. Ismert művelője a program-táncdarabokat is szerző Kertész Albertné Fischer Lujza (1860-1932).

Nem ritka a műdalok ciklusba foglalása. Két kimondottan erdélyi ciklusról tudunk: az egyik Csíki Endre Tizenkét dal erdélyi költők verseire, 1929-1935, ennek a második világháború során nyoma veszett, a másik Risznerné Kozma Ida Dalok erdélyi költők verseire c. gyűjteménye, melyről a Pásztortűz emlékezik meg 1926-ban. Önálló műdalciklussal jelentkezett Vitek Károly (Petőfi-dalok, Kolozsvár, 1927); Nagy Ede (Dalok, 1930); Eisikovits Mihály (Dalok, Temesvár, 1946; Dalok, 1956); Zoltán Aladár (Öt lírai dal, 1967); Terényi Ede (In memoriam Ady, Kolozsvár, 1969; Medáliák. Három dal József Attila verseire, Kolozsvár, 1969; Öt dal József Attila verseire, Kolozsvár, 1971; Zene Ady-versekre, Kolozsvár, 1980); Szabó Csaba (Öt dal Dsida Jenő verseire, 1978).

Jelentek meg műdalciklusok időszaki kiadványokban is, így Ady-dalok Engelberg Dezsőtől és Pethes Erzsébettől a Tükörben (1919) és Vadass Lászlótól a Napkeletben (1922), Petőfi-dalok P. Gaál Balázstól A Hírnökben (1923), Három dal c. alatt Salamon Ernő, Petőfi és Lermontov megzenésítése (1951), Petőfi-műdal Zoltán Aladártól a Dolgozó Nő hasábjain (1955), egy lírikus kantáta-részlet a Korunkban Terényi Edétől (1968), egy Szabédi László-dal Farkas Ferenctől az Igaz Szóban (1969), ugyancsak az Igaz Szóban Nicolae Bretan Ady-dala (1976), s említsük meg Áprily Lajos Tavaszodik c. versének megzenésítését Zeno Vanceától a KZST levéltári hagyatékából.

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0

További információk

Virágh Miklós: Ady, József Attila, Balázs Béla és több erdélyi lírikus Eisikovits Miksa, az új magyar dal zeneköltője tolmácsolásában. Utunk, 1946/22.
Benkő András: Hazai szerzőktől megzenésített Petőfi-versek. NyIrK, 1973/1.
Fancsali János: Könyvészeti adalékok Ady-versek hazai megzenésítéséhez. Zenetudományi Írások, 1980.

Ez a zenei tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 Nem ritka a műdalok ciklusba foglalása. Két kimondottan erdélyi ciklusról tudunk: az egyik [[Csíki Endre]] ''Tizenkét dal erdélyi költők verseire'', 1929-1935, ennek a [[második világháború]] során nyoma veszett, a másik [[Risznerné Z. Kozma Ida|Risznerné Kozma Ida]] ''Dalok erdélyi költők verseire'' c. gyűjteménye, melyről a [[Pásztortűz]] emlékezik meg 1926-ban. Önálló műdalciklussal jelentkezett [[Vitek Károly]] (''[[Petőfi Sándor|Petőfi]]-dalok'', Kolozsvár, 1927); [[Nagy Ede]] (''Dalok'', 1930); [[Eisikovits Mihály Miksa|Eisikovits Mihály]] (''Dalok'', Temesvár, 1946; ''Dalok'', 1956); [[Zoltán Aladár]] (''Öt lírai dal'', 1967); [[Terényi Ede]] (In memoriam [[Ady Endre|Ady]], Kolozsvár, 1969; ''Medáliák. Három dal [[József Attila]] verseire'', Kolozsvár, 1969; ''Öt dal József Attila verseire'', Kolozsvár, 1971; ''Zene Ady-versekre'', Kolozsvár, 1980); [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]] (''Öt dal [[Dsida Jenő]] verseire'', 1978).
-Jelentek meg műdalciklusok időszaki kiadványokban is, így Ady-dalok [[Engelberg Dezső]]től és [[Pethes Erzsébet]]től a Tükörben (1919) és [[Vadass László]]tól a [[Napkelet (folyóirat, 1920–1922)|Napkeletben]] (1922), ''Petőfi-dalok'' P. Gaál Balázstól [[A Hírnök]]ben (1923), ''Három dal'' c. alatt [[Salamon Ernő (költő)|Salamon Ernő]], Petőfi és [[Mihail Jurjevics Lermontov|Lermontov]] megzenésítése (1951), Petőfi-műdal [[Zoltán Aladár]]tól a [[Dolgozó Nő]] hasábjain (1955), egy lírikus kantáta-részlet a [[Korunk]]ban Terényi Edétől (1968), egy ''[[Szabédi László]]-dal'' [[Farkas Ferenc (zeneszerző)|Farkas Ferenctől]] az [[Igaz Szó]]ban (1969), ugyancsak az Igaz Szóban Nicolae Bretan Ady-dala (1976), s említsük meg [[Áprily Lajos]] ''Tavaszodik'' c. versének megzenésítését Zeno Vanceától a [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] levéltári hagyatékából.
+Jelentek meg műdalciklusok időszaki kiadványokban is, így Ady-dalok [[Engelberg Dezső]]től és [[Pethes Erzsébet]]től a Tükörben (1919) és [[Vadass László]]tól a [[Napkelet (folyóirat, 1920–1922)|Napkeletben]] (1922), ''Petőfi-dalok'' P. Gaál Balázstól [[A Hírnök]]ben (1923), ''Három dal'' c. alatt [[Salamon Ernő (költő)|Salamon Ernő]], Petőfi és [[Mihail Jurjevics Lermontov|Lermontov]] megzenésítése (1951), Petőfi-műdal [[Zoltán Aladár]]tól a [[Dolgozó Nő (Kolozsvár)|Dolgozó Nő]] hasábjain (1955), egy lírikus kantáta-részlet a [[Korunk]]ban Terényi Edétől (1968), egy ''[[Szabédi László]]-dal'' [[Farkas Ferenc (zeneszerző)|Farkas Ferenctől]] az [[Igaz Szó]]ban (1969), ugyancsak az Igaz Szóban Nicolae Bretan Ady-dala (1976), s említsük meg [[Áprily Lajos]] ''Tavaszodik'' c. versének megzenésítését Zeno Vanceától a [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] levéltári hagyatékából.
 == Források ==