Ugrás a tartalomhoz

„Szilvás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Villakat (vitalap | szerkesztései)
Irányítószám javítása a Magyar Posta letölthető irányítószám jegyzéke és az ÖTM letölthető önkormányzati/települési táblázata alapján
5. sor: 5. sor:
| kistérség = Pécsi
| kistérség = Pécsi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| irányítószám = 7833
| irányítószám = 7811
| körzethívószám = 72
| körzethívószám = 72
| népsűrűség = 32,12
| népsűrűség = 32,12

A lap 2008. december 15., 18:24-kori változata

Szilvás
Szilvás központja a templommal
Szilvás központja a templommal
Szilvás címere
Szilvás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
KistérségPécsi
Jogállásközség
Irányítószám7811
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség124 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″45.961667°N 18.199722°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″45.961667°N 18.199722°E
Szilvás (Baranya vármegye)
Szilvás
Szilvás
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szilvás község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.

Fekvése

A Mecsek- és a Villányi-hegység között fekszik. Megközelíthető az 58-as számú főútról. A falu a Szilvási-patak völgye mellett található, dombos vidéken.

Története

Egy oklevél már 1192-ben említette a falut Sciluas formában, aminek az értelme: szilvás hely. A népi emlékezet szerint feltehetően középkori településre utal a mai helységtől délre az Ószeg-dűlő. A Puszta-dombon biztos, hogy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét a dózerek, amikor a községbe vezető utat erősítették. Néhány idős ember török temetőnek is véli a területet. Találtak akkor itt apró, kék színű kereszteket, amelyeket tűzzománc fedett. Árpád-kori kerámiatöredékek látszanak a patak nyugati partvidékén csaknem tíz kertben, így például a Herendi-telken. Ezen kívül a Kablár-telken, valamint az Ott-majornál középkori nyomok észlelhetők.
Őskori, talán rézkori cserépmaradványokat fedezhetünk fel ettől a sírkerttől keletnek, majdnem a szomszédságában, ahol rézkori települést sejtetnek a szántás után a felszínre kisodródó pattintott kőpengék és kerámiatöredékek.
A falu szívében, a Birkás-kertben, valamint ettől északnak, a patak nyugati oldalán római házhelyek kallódó leletei kerülnek a felszínre, amikor az emberek kapálnak vagy szántanak.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)