Vita:Veszprém

Fájl:Utca2.jpg

Ezeket berakom ide, mert már nem férnek a cikkbe, de majd ha lesz több szöveg vagy külön cikk pl. az egyetemről, akkor berakom majd, ahova lehet. Alensha 2005. április 6., 17:56 (CEST)

Örülök, hogy ilyen jól megoldottad.üsdvMesüge 2005. április 6., 18:12 (CEST)

Nagyon szép képek egyébként, köszi, hogy feltöltötted őket. Alensha 2005. április 6., 18:15 (CEST)

de olyan jó lenne, ha a fájlnév utalna Veszprémre... előbb-utóbb elveszünk a „muzeum.jpg”-k között :( Váradi Zsolt 2005. április 7., 08:08 (CEST)

Valamelyik külföldi juzör meghallgatta a kívánságodat, és "Veszprém - <eredetifilenev>" néven feltöltötte őket a commonsba. :-) --Csobankai Aladar 2005. július 6., 04:16 (CEST)

forgalom

„A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után).” – jé, erről nem is hallottam eddig... ezt tényleg mérik így országosan? Miskolc belvárosában melyik kereszteződés volt ez, a Villanyrendőr? Alensha _{(írjá má • műveim)} 2006. május 22., 17:33 (CEST)

Ezt egy '80-as években kiadott veszprémi útikönyvben olvastam. Csak annyit ír, hogy "miskolci belvárosi kereszteződés", nem részletezi, hogy melyikről van szó. Egyébként valószínű, hogy a "forgalmat" nem az áthaladó autók számával mérik (azért azt nem hiszem, hogy a Szabadság téren majdnem annyi autó ment volna "csak úgy" keresztül, mint Pesten a Nyugatinál), hanem talán az áthaladó autók száma osztva a tér méretével, vagy valami ilyesmi... ND 2006. május 25., 10:19 (CEST)

A Szabadság tér egyébként az, amit itt jobbra látsz, a húszemeletes "lábánál" :-)) ND 2006. május 25., 10:20 (CEST)

Az a bizonyos öt hegy, amire Veszprém épült

A különböző források (ld. őket a szócikk végén, az "Irodalom" alfejezetben) mást és mást írnak, de az öt hegy közül négyben szinte mind megegyeznek: ezek a Várhegy, a Temetőhegy, a Jeruzsálemhegy és a Cserhát. Ötödikként én a szócikkbe a Kálvária-hegyet írtam, ami vitatható, más helyeken láttam már a Benedek-hegyet, a Gulya-dombot, sőt a Piac-dombot is (ez a mai Óváros tér dombja). Ugyanakkor a Benedek-hegyet és a Gulya-dombot szívem szerint azért zárnám ki, mert ezeken sem a középkorban, sem az újkorban nem volt település (ma sincs), szóval nem lehet azt mondani, hogy a város ezek valamelyikére "épült volna". (Igaz, a Benedek-hegyen volt egy török kori temető, ami középkori előzményekre megy vissza.)

Mások még azt is vitatják, hogy egyáltalán öt dombról van szó: láttam már olyat is, hogy hetet (ld. néhány más Wikipédia Veszprém-cikkjét), sőt négyet (!) említenek. Én ebből az összevisszaságból nem azt szűrtem le, hogy a források többsége hibás, vagy hogy egy csomó veszprémi (köztük könnyen lehet, hogy én is) szégyenszemre rosszul tudja a város hegyeinek nevét, hanem hogy egész egyszerűen olyan helyi legendáról van szó, ami több változatban maradt fenn. Megfontolandó, hogy a szócikknek is inkább ezt a tényt kéne rögzíteni a sok különböző változat egyike helyett. Ezen még gondolkodom a jövőben, egyelőre annyit tettem, hogy visszajavítottam a Benedek-hegyet Cserhátra: utóbbi biztos, hogy az öt hegy egyike, előbbi viszont maximum lehetséges.

Egzakt módon egyébként nem lehet megállapítani a város hegyeinek számát, mivel az említettek közül csak kettő valódi hegy: a Várhegy és a Kálvária-domb. A többi csak a Séd völgyéből látszik "hegynek", valójában a Veszprémi-fennsík részei. ND 2006. augusztus 17., 14:32 (CEST)

!!!!!Ebben majd én segíteni fogok !! Kis türelmet. Lényeg az, hogy Veszprém területe úgy alakult ki, hogy a Veszprémi Fennsíkba a Séd-folyó kanyargósan, végeredményben kanyonszerűen berágódott és a fennsíkot eldarabolta. Ezért tulajdonképpen a hegy-eknek nevezett magasabb felszínek nagyjából egymagasságúak, a Sédtől mintegy 30-40 m -re emelkednek ki.A középkori váraljatelepülések ezeket a magasabb felületeket ülték meg, s mindegyiknek megvolt a maga neve, ami aztán a történelem során folytonosan változott. Ezért nem könnyű manapság az eligazodás. A nevek még ma is változóban vannak, s ezen kívül nagyon sokan irkálnak Vszprémről, nem mindíg körültekintően. Majd szerzek egy topográfiai térképet és megpróbálhatunk kiigazodni. Néhány dolog azért biztos:

- a Benedek-hegy az egy önálló egyéniség, egy sziklaorom

- A vár-hegy szintén önálló felszíni képződmény

- Cserhát nagyjából szintén- felülete azonban nagyjából fennsík-szerű

- a Kálvária-domb szintén önálló valami (domb,hegy? a fene tudja.)

- Táborállás szintén egyéniség, ez nyúlik a Haszkovó lakótelepig

- Van Jeruzsálem-hegyünk is (Petőfi-városnak is hívják)

- Temető-hegy és Dózsavárosunk, Sintér-dombunk, stb., avölgyekről nem is beszélve

Egyébként ezekről írtam részben a Nyugati Séd-völgy kötetben, Korompay pedig térképet is közöl róluk. Úgy látszik, a témát pontosítani kell, anélkül badarság születhet, (mint olvasom, megpróbáltátok a Benedek-hegyet meg a Cserhátot egynek tekinteni. Ez nagy baki lenne. <kisstamas36kukacfreemail.hu> Regisztráltam kt36-on, de fenn nem jelenik meg 80.99.152.227 2006. november 23., 22:12 (CET)kt3680.99.152.227 2006. november 23., 22:12 (CET) Sikeres regisztáció végül Kit36 2006. november 25., 01:27 (CET)Kit36-onKit36 2006. november 25., 01:27 (CET)

Végigolvastam ezt a hegyest okfejtést, és nagyon tetszik. Mindig úgy gondoltam, hogy ha valamiről az igazat akarod megtudni, olvasd el a vitalapot :). Szerintem ezt kéne a cikkbe berakni, ami itt van. Azt, hogy nem egyértelmű, és hogy a Séd hogy alakította ki a helyet. Az Óváros tér az külön domb? Azt hittem, hogy csak a Várhegy "vége". Villy/^Üzenet 2006. november 25., 01:34 (CET) OKÉ, megcsinálhatjuk, csak kérek egy kis türelmet, hogy a levéltárból szerezhessek egy olyan rébebbi potográfiai térképet, ahol fel vannak tüntetve ezek a régi nevek. Úgy emlékszem, az első katonai felmérés idejéből van valami, meg a 19. századból is. Az egyik Hungler-könyvben is van, de sötét és olvashatatlan. Aztán a Veszprém építésföldtani atlasza is tud valamit, de nem meggyőző. Majd a témára visszatérek Kit36 2006. november 25., 01:45 (CET)Kit36Kit36 2006. november 25., 01:45 (CET)

A térkép és egyáltalában a Veszprém-szócikkekhez való hozzájárulásod nagy segítség lenne, Kit36, előre is nagyon szépen köszönöm (köszönjük). A Benedek-hegyet és a Cserhátot természetesen nem tekintettük egynek, hanem még néhány hónappal ezelőtt egy névtelen szerkesztő az öt hegy cikkbeli felsorolását – Várhegy, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Kálvária-domb és Cserhát – úgy módosította, hogy kivette a Cserhátot és a Benedek-hegyet tette a helyébe. Erre született a fenti reagálásom.

Még egyszer: nagyon-nagyon örülünk a segítségednek. ND 2006. november 25., 10:17 (CET)

Semmi gond, szívesen teszem, de egy kis időre van szükségem, mert a levéltáros barátaim full vannak valami ...al. Egyébként koketálok a Vár-, illetve Várhegy címszóval, mert anno én szerveztem és irányítottam a Várnegyed rekonstrukciós munkáit, meg az azt megelőző régészeti kutatást is. Vannak jó cikkeim, előadásom meg fotóim is. Egyelőre ennyit 80.99.152.227 2006. november 26., 23:44 (CET)Közben vacakoltam a laptopon és elment a bejelentkezésem, de most visszahoztam. Kit36 2006. november 27., 00:05 (CET)

:-))

Főbb útvonalak Veszprémben

Az Óváros térre.

- Füredi út felől. A város határától egyenesen kell menni egészen a Mártírok útja és a Brusznyai út kereszteződéséig. Ott balra kell fordulni, majd a Szabadság térnél befordulni jobbra (egy nagy, sárga épületnél). Onnan egyenesen megyünk, és eljutunk az Óváros térre. Ha jó úton megyünk, ezeket az épületeket látjuk: bezinkút, szupermarket, temető, Károly-templom, kórház, OTP, sárga épület, Városháza. Utak: Füredi út-Mártírok útja-Brusznyai Árpád út-Szabadság tér-Rákóczi utca. - Budapesti út felől. A város határától egyenesen kell menni egészen az előbb említett sárga épületig, ott jobbra fordulni. Ha jó úton...: Plaza, Zöld Ház, OTP, sárga épület, Városháza. Utak: Budapesti út-Brusznyai Árpád út-Szabadság tér-Rákóczi utca. - József Attila (Tapolca) felől. A város határától egyenesen kell haladni, míg a Komakút térhez érünk, ahol az SZTK, az egyetem egyik magas épülete, és a könyvtár helyezkedik el. A térnél jobbra fordulunk, a Megyeházánál balra, majd egyenesen. Ha jó úton...: temető, SZTK, könyvtár, cukrászda, Városháza. Utak: József Attila utca, Komakút tér, Megyeház tér, Szabadság tér, Rákóczi út.

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Polarlys törölte a(z) Image:Veszprémi_Petőfi_Színház.jpg nevű képet: In category [[:category:Unknown as of 28 December 2007|Unknown as of 28 December 2007]]; no license;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. január 7., 15:15 (CET)

A középkori káptalani főiskola

„A kortársak az akkori legrangosabb egyetemekkel, Bolognával, Párizzsal emlegették egy szinten.” Ezt egyszer már kivettem a cikkből, azt a megjegyzést fűzve hozzá (ha jól emlékszem), hogy nagyon szépen hangzik és én lennék a legboldogabb (komolyan), ha igaz lenne, de annyira nehéz elhinni objektíve, hogy mindenképpen alá kell külön támasztani valamilyen hivatkozással. (WP:FORRÁS.) Most látom, hogy újra visszakerült, de hivatkozás továbbra sincs. Egyébként hasonló kétségeim vannak azzal kapcsolatban is, hogy a főiskola „egyetemi rangú” lett volna. Ez így, ebben a formában szerepel IV. László király 1276-ban kiadott oklevelében? (Mert ugyebár ez az egyetlen forrás, ahonnan tudjuk, hogy a főiskola egyáltalán létezett.) Veszprém története és kulturális gyökerei szerintem így is vannak elég szépek, nem kell, hogy tovább szépítsük őket. De ha lesz hivatkozás, persze legyen csak ott a cikkben, mert lényeges információ. ND ^vita 2009. január 16., 18:19 (CET)