Ugrás a tartalomhoz

„Elfstedentocht” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor: 40. sor:
Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az ''Elfstedentocht'' megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: ''„It giet oan”'' (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi.
Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az ''Elfstedentocht'' megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: ''„It giet oan”'' (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi.


A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során megjelent.
A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során kezdett kialakulni. 1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett verseny gondolatát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a [[:nl:Koninklijke Vereniging De Friesche Elf Steden|''A tizenegy fríz város királyi egyesülete'']]<ref>{{cite web
1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett túra gondoaltát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a [[:nl:Koninklijke Vereniging De Friesche Elf Steden|''A tizenegy fríz város királyi egyesülete'']]<ref>{{cite web
| title = Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven]
| title = Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven]
| url = http://www.elfstedentocht.nl
| url = http://www.elfstedentocht.nl

A lap 2010. január 6., 11:12-kori változata

Az 1997-es Elfstedentocht útvonala (az óramutató járásával egyező irányban futották, mint 1985-ben és 1986-ban is)

Az Elstedentocht (fríz nyelven Âlvestêdetocht) a tizenegy frízföldi várost érintő holland hosszú távú korcsolyaverseny, tömegsport-rendezvény, amit az időjárás függvényében rendeznek meg.

Leírása

A versenyt a Frízföld holland tartomány 11 városát összekötő, csatornák és természetes vízek jégfelületén kijelölt, mintegy 200 kilométeres pályán rendezik meg, amennyiben a jég mindenütt eléri a 15 centiméteres vastagságot. A legutóbbi sikeres megrendezések alkalmával mintegy 15.000 amatőr résztvevő indult, ami természetesen nagyon igénybe veszi a jeget.

Városok fríz nyelven Távolság a starttól (km)
Leeuwarden (start) Ljouwert 0
Sneek Snits 22
IJlst Drylts 26
Sloten Sleat 40
Stavoren Starum 66
Hindeloopen Hylpen 77
Workum Warkum 86
Bolsward Boalsert 99
Harlingen Harns 116
Franeker Frjentsjer 129
Dokkum Dokkum 174
Leeuwarden (cél) Ljouwert 199

Története

Hollandiában nagy hagyományai vannak a korcsolyázásnak és a „téli örömök” előtti hódolásnak. A 17. századi ún. holland aranykor egybeesett a kis jégkorszaknak is nevezett lehűlési periódussal. A holland parasztok, polgárok már ebben az időszakban hozzászoktak a csúszkáláshoz a befagyott vizeken. Erről tanúskodnak a kor nagy holland festőinek képei is a téli mulatságokról.

Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az Elfstedentocht megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: „It giet oan” (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi.

A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során kezdett kialakulni. 1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett verseny gondolatát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a A tizenegy fríz város királyi egyesülete[1] a további versenyek megszervezése céljából.

1963-ban az indulóknak mindössze 1%-a tudta befejezni a versenyt a rendkívüli hideg (mínusz 18°C) és a viharos keleti szél miatt. Ez volt eddig a legnehezebb verseny, a legkevesebb célbaérővel.

1986-ban a holland trónörökös, Vilmos Sándor holland királyi herceg is részt vett a versenyen W.A. van Buren néven.

Év Győztes Idő Távolság Átlagos sebesség
1909 *[Rev] Minne Hoekstra 13:50 189 km 13.7 km/h
1912 Coen de Koning 11:40 189 km 16.2 km/h
1917 Coen de Koning 9:53 189 km 19.1 km/h
1929 *Karst Leemburg 11:09 191 km 17.1 km/h
1933 *Abe de Vries and *Sipke Castelein 9:53 195 km 19.7 km/h
1940 *Piet Keijzer, *Auke Adema, *Cor Jongert, *Dirk van Duim and *Sjouke Westra 11:30 198.5 km 17.3 km/h
1941 *Auke Adema 9:19 198.5 km 21.3 km/h
1942 *Sietze de Groot 8:44 198 km 22.7 km/h
1947 *Jan van der Hoorn 10:51 191 km 17.6 km/h
1954 *Jeen van den Berg 7:35 198.5 km 26.2 km/h
1956 nem hirdettek győztest(**) 190.5 km
1963 *Reinier Paping 10:59 196.5 km 17.9 km/h
1985 *Evert van Benthem 6:47 196.8 km 29.0 km/h
1986 *Evert van Benthem 6:55 199.3 km 28.8 km/h
1997 Henk Angenent 6:49 199.6 km 29.3 km/h

Hivatkozások

  1. Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven]. (Hozzáférés: 2010. január 6.)