„Elfstedentocht” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az ''Elfstedentocht'' megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: ''„It giet oan”'' (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi. |
Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az ''Elfstedentocht'' megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: ''„It giet oan”'' (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi. |
||
A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során |
A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során kezdett kialakulni. 1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett verseny gondolatát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a [[:nl:Koninklijke Vereniging De Friesche Elf Steden|''A tizenegy fríz város királyi egyesülete'']]<ref>{{cite web |
||
1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett túra gondoaltát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a [[:nl:Koninklijke Vereniging De Friesche Elf Steden|''A tizenegy fríz város királyi egyesülete'']]<ref>{{cite web |
|||
| title = Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven] |
| title = Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven] |
||
| url = http://www.elfstedentocht.nl |
| url = http://www.elfstedentocht.nl |
A lap 2010. január 6., 11:12-kori változata
Az Elstedentocht (fríz nyelven Âlvestêdetocht) a tizenegy frízföldi várost érintő holland hosszú távú korcsolyaverseny, tömegsport-rendezvény, amit az időjárás függvényében rendeznek meg.
Leírása
A versenyt a Frízföld holland tartomány 11 városát összekötő, csatornák és természetes vízek jégfelületén kijelölt, mintegy 200 kilométeres pályán rendezik meg, amennyiben a jég mindenütt eléri a 15 centiméteres vastagságot. A legutóbbi sikeres megrendezések alkalmával mintegy 15.000 amatőr résztvevő indult, ami természetesen nagyon igénybe veszi a jeget.
Városok fríz nyelven Távolság a starttól (km) Leeuwarden (start) Ljouwert 0 Sneek Snits 22 IJlst Drylts 26 Sloten Sleat 40 Stavoren Starum 66 Hindeloopen Hylpen 77 Workum Warkum 86 Bolsward Boalsert 99 Harlingen Harns 116 Franeker Frjentsjer 129 Dokkum Dokkum 174 Leeuwarden (cél) Ljouwert 199
Története
Hollandiában nagy hagyományai vannak a korcsolyázásnak és a „téli örömök” előtti hódolásnak. A 17. századi ún. holland aranykor egybeesett a kis jégkorszaknak is nevezett lehűlési periódussal. A holland parasztok, polgárok már ebben az időszakban hozzászoktak a csúszkáláshoz a befagyott vizeken. Erről tanúskodnak a kor nagy holland festőinek képei is a téli mulatságokról.
Ma az időjárás csak ritkán engedi meg a szabadban korcsolyázást. Az Elfstedentocht megrendezésének lehetősége így az egész országot lázba hozza. Ha néhány nap fagyos időszak köszönt be, és a meteorológiai előrejelzések is biztatóak, a holland média már kezdi latolgatni a nagy esemény megrendezésének lehetőségét. A hangulat a fagyos napok számának gyarapodásával egyre forrósodik. Amikortól pedig a szervezők megadják a jelet a verseny megrendezésére: „It giet oan” (fríz nyelven kb: mehet!), gyakorlatilag az egész ország ezzel foglalkozik. A versenyt megelőző napon profik és amatőrök serege utazik a startponthoz. Az előeste és -éjszaka néppünepély jellegét ölti – különösen a szurkolók részéről. A holland mondás szerint a mogorva hangulatú frízek a fagy hatására olvadnak fel. Magát az egész napos versenyt pedig az egész ország televízión követi.
A 11 történelmi fríz várost összekötő korcsolya-túra hagyománya már a 19. század során kezdett kialakulni. 1890-ben Pim Mulie vetette fel a szervezett verseny gondolatát, és az első ilyen megszervezésére 1909-ben került sor. Ezután megalakult a A tizenegy fríz város királyi egyesülete[1] a további versenyek megszervezése céljából.
1963-ban az indulóknak mindössze 1%-a tudta befejezni a versenyt a rendkívüli hideg (mínusz 18°C) és a viharos keleti szél miatt. Ez volt eddig a legnehezebb verseny, a legkevesebb célbaérővel.
1986-ban a holland trónörökös, Vilmos Sándor holland királyi herceg is részt vett a versenyen W.A. van Buren néven.
Év | Győztes | Idő | Távolság | Átlagos sebesség |
---|---|---|---|---|
1909 | *[Rev] Minne Hoekstra | 13:50 | 189 km | 13.7 km/h |
1912 | Coen de Koning | 11:40 | 189 km | 16.2 km/h |
1917 | Coen de Koning | 9:53 | 189 km | 19.1 km/h |
1929 | *Karst Leemburg | 11:09 | 191 km | 17.1 km/h |
1933 | *Abe de Vries and *Sipke Castelein | 9:53 | 195 km | 19.7 km/h |
1940 | *Piet Keijzer, *Auke Adema, *Cor Jongert, *Dirk van Duim and *Sjouke Westra | 11:30 | 198.5 km | 17.3 km/h |
1941 | *Auke Adema | 9:19 | 198.5 km | 21.3 km/h |
1942 | *Sietze de Groot | 8:44 | 198 km | 22.7 km/h |
1947 | *Jan van der Hoorn | 10:51 | 191 km | 17.6 km/h |
1954 | *Jeen van den Berg | 7:35 | 198.5 km | 26.2 km/h |
1956 | nem hirdettek győztest(**) | — | 190.5 km | — |
1963 | *Reinier Paping | 10:59 | 196.5 km | 17.9 km/h |
1985 | *Evert van Benthem | 6:47 | 196.8 km | 29.0 km/h |
1986 | *Evert van Benthem | 6:55 | 199.3 km | 28.8 km/h |
1997 | Henk Angenent | 6:49 | 199.6 km | 29.3 km/h |
Hivatkozások
- ↑ Hivatalos honlap [holland és fríz nyelven]. (Hozzáférés: 2010. január 6.)