„Fekete Mihály (színművész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kovács György –> Kovács György (színész) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Brassói Lapok –> Brassói Lapok (napilap) |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt [[Bárdy Teréz]], [[Forgács Sándor]] és [[Kovács György (színész)|Kovács György]]. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott. |
Amikor 1941-ben a [[rasszizmus|faji]] megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt [[Bárdy Teréz]], [[Forgács Sándor]] és [[Kovács György (színész)|Kovács György]]. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott. |
||
Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok]] |
Két [[színdarab]]ját (''Temesvár megvétele'', 1911; ''Bakócz Tamás'', 1913) a temesvári színház mutatta be. [[Szabó Imre|Szabó Imrével]] írt darabja a ''Csodák éjszakája'' (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron [[A Toll]] c. folyóiratban, cikkei és [[novella|novellái]] a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokban]]. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte [[Gozsdu Elek]]hez, az [[1930-as évek]]ben pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte [[Tamási Áron]] ''Népszakértők'' és [[Sipos Domokos]] ''Zokog a porszem'' c. játékait. Kötetei: ''A temesvári színészet története'' (Temesvár, 1911); ''Faluról falura'' (Temesvár, 1929). |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
A lap 2011. június 22., 17:09-kori változata
Fekete Mihály írói álneve Csongrád (Csongrád, 1884. december 31. – Kolozsvár, 1960. április 16.) magyar színművész, rendező, színműíró.
Életútja
Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.
Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt Bárdy Teréz, Forgács Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.
Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, az 1930-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Temesvár, 1929).
Irodalom
- Szekernyés János: Fekete Mihály és a többiek. A Hét, 1979/2.
Jegyzetek és források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.