Ugrás a tartalomhoz

„Genyornis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Adam78bot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ausztrália –> Ausztrália (kontinens)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Tojás –> Tojás (biológia)
24. sor: 24. sor:
Még nem tudni biztosan, hogy a [[Dromornithidae]]-fajok [[ragadozó életmód|ragadozók]] voltak-e. A hatalmas, erőteljes [[csőr]]ök arra utalnak, hogy e madarak egyformán ragadozók és a dögevők voltak, épp úgy, mint a mai [[hiénafélék|hiénák]]. A legközelebbi rokonaik a [[récefélék]].
Még nem tudni biztosan, hogy a [[Dromornithidae]]-fajok [[ragadozó életmód|ragadozók]] voltak-e. A hatalmas, erőteljes [[csőr]]ök arra utalnak, hogy e madarak egyformán ragadozók és a dögevők voltak, épp úgy, mint a mai [[hiénafélék|hiénák]]. A legközelebbi rokonaik a [[récefélék]].


Egy tudományos kísérlet során több mint 700 Genyornis [[tojás]]héjnak a korát vizsgálták meg.<ref>{{cite journal |last=Miller |first=Gifford H. |authorlink= |coauthors=''et al.'' |year=1999 |month= |title=Pleistocene Extinction of ''Genyornis newtoni'': Human Impact on Australian Megafauna |journal=Science |volume=283 |issue=5399 |pages=205–208 |doi=10.1126/science.283.5399.205 |url= |accessdate= |quote= }}</ref> Ebből kiderült, hogy a Genyornis elég rövid idő alatt tűnt el a [[Föld]] felszínéről. Ez az idő túl rövid ahhoz, hogy az éghajlat változásnak tulajdonítsák. Sok kutató szerint az ausztrál állatok tömeges kihalása egybeesik az első emberek megérkezésével.
Egy tudományos kísérlet során több mint 700 Genyornis [[Tojás (biológia)|tojáshéjnak]] a korát vizsgálták meg.<ref>{{cite journal |last=Miller |first=Gifford H. |authorlink= |coauthors=''et al.'' |year=1999 |month= |title=Pleistocene Extinction of ''Genyornis newtoni'': Human Impact on Australian Megafauna |journal=Science |volume=283 |issue=5399 |pages=205–208 |doi=10.1126/science.283.5399.205 |url= |accessdate= |quote= }}</ref> Ebből kiderült, hogy a Genyornis elég rövid idő alatt tűnt el a [[Föld]] felszínéről. Ez az idő túl rövid ahhoz, hogy az éghajlat változásnak tulajdonítsák. Sok kutató szerint az ausztrál állatok tömeges kihalása egybeesik az első emberek megérkezésével.


A Genyornis 2 [[méter]] magas volt. E faj volt családjának az utolsó képviselője. A madár egyaránt megélt az [[erdő]]kben és a füves helyeken. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.
A Genyornis 2 [[méter]] magas volt. E faj volt családjának az utolsó képviselője. A madár egyaránt megélt az [[erdő]]kben és a füves helyeken. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.

A lap 2011. június 24., 20:22-kori változata

Genyornis
Evolúciós időszak: Késő pleisztocén
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Dromornithidae
Nem: Genyornis
Faj: G. newtoni
Tudományos név
Genyornis newtoni
(Stirling & Zietz, 1896)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Genyornis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Genyornis témájú médiaállományokat és Genyornis témájú kategóriát.

A Genyornis rekonstruált képe

A Genyornis a madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjéhez, ezen belül a kihalt Dromornithidae családjához tartozó nem, melynek egyetlen ismert faja a Genyornis newtoni.

Tudnivalók

A Genyornis Ausztrália nagytestű röpképtelen madara volt, amely 1 600 000–40 000 év között élt. Ebben az időben, Ausztráliában sok faj kipusztult; ekkor érkeztek a kontinensre az első emberek.

Még nem tudni biztosan, hogy a Dromornithidae-fajok ragadozók voltak-e. A hatalmas, erőteljes csőrök arra utalnak, hogy e madarak egyformán ragadozók és a dögevők voltak, épp úgy, mint a mai hiénák. A legközelebbi rokonaik a récefélék.

Egy tudományos kísérlet során több mint 700 Genyornis tojáshéjnak a korát vizsgálták meg.[1] Ebből kiderült, hogy a Genyornis elég rövid idő alatt tűnt el a Föld felszínéről. Ez az idő túl rövid ahhoz, hogy az éghajlat változásnak tulajdonítsák. Sok kutató szerint az ausztrál állatok tömeges kihalása egybeesik az első emberek megérkezésével.

A Genyornis 2 méter magas volt. E faj volt családjának az utolsó képviselője. A madár egyaránt megélt az erdőkben és a füves helyeken. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.

Néhány ókori emberi település feltárásakor Genyornis-csontokat is találnak, ami arra utal, hogy az első emberek táplálkoztak e madárral.

Lelőhelyek

Genyornis csontvázakat találtak Callabonna tónál és a Naracoorte barlangban, ez a két lelőhely Dél-Ausztrália területén van. Wellington barlangban és Cuddie Sprins-nél csontvázakat is,de tojáshéjakat is találtak. A két utolsó lelőhely Új-Dél-Walesben van.

Jegyzetek

  1. Miller, Gifford H., et al. (1999). „Pleistocene Extinction of Genyornis newtoni: Human Impact on Australian Megafauna”. Science 283 (5399), 205–208. o. DOI:10.1126/science.283.5399.205. 

Külső hivatkozások