Erdőkertes

Erdőkertes
Faluház és könyvtár
Erdőkertes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Gödöllői
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Pásztor László (független)
Irányítószám	2113
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	9820 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	1329,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″47.67491, 19.31583
Erdőkertes Pozíció Pest vármegye térképén
Erdőkertes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkertes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőkertes község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése

A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon van egy saját megállóhelye. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amire a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.

Története

A Veresegyház külterületén fekvő Urasági tag nevű határrészt 1910-ben parcellázták fel. A betelepülők elsősorban Budapesten dolgozó tisztviselők és munkások voltak, akik előbb nyaralót, majd végleges otthont építettek maguknak. A települést akkoriban Erdővárosnak nevezték. 1918-ban társadalmi munkában épült fel a telep eredetileg „Kőhidikertek” nevű vasúti megállója. Abban az időben 4-500 lakosa volt. A huszadik század első harmadában, az újabb parcellázások nyomán jött létre a régi településmag körül a gyümölcsöskerttel körülvett nyaralóház-építési mód. Az idők folyamán téglagyár létesült, és jelentős szőlő- és borkultúra alakult ki. 1956-ban a település Erdőkertes néven önálló községgé alakult. A rádió azóta már nem üzemel. [1]

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg

• Dr. Pásztor László (független)

Korábban

Nevezetességei

A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus stílusban épített templom. Az egyhajós épülethez a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett torony.

A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). További védett és ritka növények a különféle árvalányhaj fajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, melynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.

Források

• Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004

Lásd még

• Fót
• Veresegyház

További információk

• Erdőkertes Önkormányzatának honlapja
• Erdőkertes kategorizált linkgyűjteménye