Szentjánosbogár-félék
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szentjánosbogár-félék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánosbogár-félék témájú médiaállományokat és Szentjánosbogár-félék témájú kategóriát. |
A szentjánosbogár-félék (Lampyridae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Mintegy 2000 fajuk trópusi és mérsékelt égövben él, Magyarországon 3 faj található meg.
Származásuk, elterjedésük
Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatók, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő.
Megjelenésük, felépítésük
Közepes méretű (5-16 mm), gyengén kitinizált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú, majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. Csápjuk rövid, fonalas. Előtoruk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétálló; a nőstények olykor szárnyatlanok. Potrohuk utolsó szelvényeiben világítószerv van. Több fajnál jelentős ivari dimorfizmus figyelhető meg: itt a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.
Életmódjuk, élőhelyük
Lárváik ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű imágóik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátanak ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálja. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsátanak ki fényt. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző.
Rendszertani felosztásuk
8 alcsaládot különítettek el, ezek mellett 2 génusz helyzete (Oculogryphus és Pterotus) vitatott.
- Amydetinae (E. Olivier in Wytsman, 1907)
- Cyphonocerinae (Crowson, 1972)
- Lampyrinae (Latreille, 1817)
- Luciolinae (Lacordaire, 1857)
- Ototetrinae (McDermot, 1964)
- Ototretadilinae (Crowson, 1972)
- Pterotinae (LeConte, 1861)
- Photurinae (Lacordaire, 1857)
Jelen rendszertanok az Elateroidea-n belül a lágybogárfélék rokonságában helyezik el.
Régebbi rendszerek a Diversicornia (különböző csápú bogarak) had Malacodermata (lágytestű bogarak) családsorozatában tárgyalták.
Magyarországi fajok
- Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) (Linnaeus, 1767)
- Kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) (Linnaeus, 1767)
- Törpe szentjánosbogár (Phospaenus hemipterus) (Goeze, 1777)
Képek
-
-
Hosszú expozíciós idővel készült fénykép világító szentjánosbogarakról -
Törpe szentjánosbogár (Phospaenus hemipterus) -
Photuris sp. -
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten
- Magyarország Állatvilága (szerk.: Dr.Székessy Vilmos). Kaszab Zoltán:Különböző csápú bogarak I.Lágytestű bogarak.Akadémiai Kiadó, Budapest.1955
- Merkl Ottó, Víg Károly: Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009.
- Lawrence, J.F., Hastings, A.M., Dallwitz, M.J., Paine, T.A., and Zurcher, E.J. 2000 onwards. Elateriformia (Coleoptera): descriptions, illustrations, identification, and information retrieval for families and subfamilies. [1]
- Bocák L. & Bocáková M., 2006: Folia Heyrovskyana (Coleoptera:Drilidae & Omalisidae & Lycidae & Lampyridae) Europae centralis. No.5