Ugrás a tartalomhoz

Ruszka-havas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései) 2013. január 26., 16:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (földrajza)

A vasércben gazdag Ruszka-havas (Poiana Ruscai) a délmagyarországi hegyvidék legészakibb hegycsoportja, mely Temes megye keleti határán, Krassó-Szörény megyében terül el.

földrajza

  • Délről - a Bisztra folyó, a Zajkányi patak a Vaskapu a 656 méter magas Marmara hágóval a Godján-Szárkó hegységtől választja el.


  • Északról - határvonala a Maros.

A Ruszka-havas fő gerince a Vaskaspu-hágóból kiindulva két részre oszlik; a déli része a Vaskaputól a Ruszka hegyig délkelet-északnyugati irányba, míg északi része a Ruszkától a Marosig nyúlik.

Átlagos magassága: 900-1200 méter, legmagasabb csúcsa: az 1359 méter magasságú Ruszka.

Oldalágai

Déli oldalágai lenyúlnak egészen a Maros, illetve a Cserna folyóig, nyugati gerincének oldalágai rövidek. A nyugati ága azonban annál jelentékenyebb: a Ruszka hegy nyugat felé, a 992 méter magasságú Tenurs hágón túl a hegység legmagasabb csúcsát, az 1380 méter magasságú Bágyes, elágazásaival teljesen betölti a Béga, Ruszka, Bisztra és Temes folyók közét.

Az ág keleti folytatása oldalágaival szétterülve, Marosillye, Déva és Vajdahunyad felé, egészen a Maros partjáig húzódik.

A fő gerinc a Ruszka hegytől északra déli-északi irányt felvéve, az 1260 méter magasságú Verfu-Lotrului, az 1159 méteres Kicsóra, valamint a 884 méter magasságú Fáca Cigánului és a 832 méter magasságú Priszaka főbb emelkedésekkel; a pojéni és felsőlapugyi völgy közt aztán hirtelen aláereszkedik egy 395 méter mély nyeregre, majd ezután már csak alacsony dombsorként folytatódik északnyugat felé.

főbb völgyei

  • Északon - Béga-völgye és a vele egyesülő Pojéni-völgy, és a Furdia-völgy. * * Nyugaton - Nadrág völgye
  • Délen - a Lózna völgye és a Ruszka völgye
  • Keleten a Cserna völgye

Ásványai

A hegységet kristályos palák; agyagcsillámpala (fallit), csillámpala és alárendelten gnájsz; magvát a nagy kiterjedésű agyagcsillámpala képezi, melyre fiatalabb képződmények települtek. Több helyen pedig mészkő fordul elő nagyobb telepekben.

bányászata, ipara

Bányászata jelentős; főleg Nadrág, Ruszkabánya és Ruszkica vidékén folyt. Ipartelepei; elsősorban az említett helyek vasöntői, továbbá a tomesti üveggyár.