Kéri Pál
Kéri Pál | |
Kéri Pál 1919-ben | |
Született | Kramer Pál 1882. április 5. Budapest |
Elhunyt | 1961. február 6. (78 évesen) New York |
Álneve | Kérő Pál |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Krámmer Lipót, Müller Berta |
Foglalkozása | újságíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kéri Pál, Paul Kéri, írói álnevén: Kérő Pál (Budapest, 1882. április 5. – New York, 1961. február 6.) magyar újságíró, műfordító, a Tisza-per vádlottja.
Élete
Újságíróként először Az Est című lapnál helyezkedett el, s hamar országos ismertségre tett szert, mint politikai riporter. Károlyi Mihály köréhez tartozott, s az őszirózsás forradalom alatt komoly szerepet vitt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Sajtódirektórium egyik tagja volt. 1920-ban megvádolták, hogy ő volt a Tisza-merénylet értelmi szerzője. Egyes tanúvallomások szerint a gyilkosság napján a délután négy körül elővettem óráját, s kijelentette: "Tisza másfél óra múlva már nem él." A perben 1921-ben kötél általi halálra ítélték, ám 1922-ben a fogolycsere-akció keretein belül Szovjet-Oroszországba került. Rövid moszkvai tartózkodás után Bécsbe ment, s bekapcsolódott a Bécsi Magyar Újság munkájába. 1924-ben az Arbeiter Zeitung újságírója lett, majd pedig Grazba költözött, ahol a Volkswille című lap szerkesztését látta el. 1934-ben a cseh fővárosba került, majd pedig a náci megszállás elől a francia fővárosba menekült. A második világháborúban Spanyolországot és Portugáliát átszelve 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba került, hol ismét újságírással foglalkozott. 1961-ben halt meg.
Publikált Az Ember, Itt az Írás, Világosság, Látóhatár, Irodalmi Újság, Magyar Lapok, Magyar Fórum, Népszava lapokban.
Művei
- Gas, Tank und Flugzeug; Krieg der Zukunft. – Friede der Zukunft (Lipcse, 1931);
- Soldat der Revolution, Koloman Wallisch (Prága, 1934).
Műfordítása
- Alphonse Daudet: Sappho (Athenaeum k.-ny., Budapest, 1927.)[1]
Jegyzetek
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000., 127. oldal
További információk
- Fogolytörzskönyve (1919) – Törzskönyvi szám: 367.
- Fogolytörzskönyve (1919) – Törzskönyvi szám: 624.
- Államrendészeti zsebkönyv. Bp., M. Kir. Belügyminisztérium, 1944.
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Az Ember ; 1955. dec. 31. (Benedek K.)
- Népszava (London) ; 1960/2. (E. Gy.)
- Új Kelet ; 1960/3500. (Faragó M.)
- Új Látóhatár ; 1960/2. (Molnár J.)