Ugrás a tartalomhoz

Alistál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2015. február 9., 15:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2015. február 9.) ezen a változaton alapul.
Alistál (Dolný Štál)
Az alistáli községháza
Az alistáli községháza
Alistál címere
Alistál címere		 Alistál zászlaja
Alistál zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1111 (1254)
PolgármesterHorváth Tamás
Irányítószám930 10
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség1908 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület29,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 11″, k. h. 17° 43′ 01″47.936389°N 17.716944°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 11″, k. h. 17° 43′ 01″47.936389°N 17.716944°E
Alistál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alistál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alistál (szlovákul Dolný Štál, 1948–1990 Hroboňovo) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Felistál (szlovákul Horný Štál) és Tőnye (szlovákul Tône) tartozik hozzá.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre a Csallóközben fekszik.

Élővilága

  • 2013
    2013

Alistálon egy gólyafészket tartanak nyilván.[2]

Nevének eredete

Nevét a hagyomány szerint az itteni királyi ménesek szálláshelyeiről az istállókról kapta. 1948 és 1990 között Hroboňovo volt a hivatalos neve, Sámo Bohdan Hroboň (1820–1894) szlovák költőről és filozófusról volt elnevezve.

Története

Első lakói a királyi ménesek csikósai, ellátói voltak. Oklevél 1111-ben említi először.[3] Később csak 1260-ban szerepel egy 1400 körül hamisított okiratban. A 13. században királyi tárnokok tulajdona. Később királyi udvarnokokat is említenek. A 15. század elején a pozsonyi képtalan pereskedik miatta a Szentgyörgyi család tagjaival, akik 1412-ben megosztoznak rajta. Később az alistáli nemesek hatalmaskodásai miatt 1439-ben és 1458-ban az óbudai apácákkal pereskednek. 1454-ben és 1507-ben a Bazini és Szentgyörgyi grófi család birtoka, akik 1518-ban a Várkonyiakkal pereskednek miatta, majd elzálogosítják nekik.

Az innen származó leghíresebb szobrot, az alistáli Madonnát az esztergomi Keresztény Múzeum 1940-ben vásárolta meg, ma is ott látható. A 16. században lakói református hitre tértek, 1615-re a Csallóköz legnagyobb református egyháza lett.

Vályi András szerint "ALISTÁL. Elegyes falu Poson Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Csalóközben. Határbéli földgye ollyan minéműségű mint Felistálnak, harmadik Osztálybéli." [4] Fényes Elek szerint "Alistál, magyar falu, Pozson vgyében, Szerdahelytől délkeletre 2 órányira. Számlál 435 kath., 13 ev., 481 ref. lak. Ref. anyaszentegyház; sok rétjek, s legelőjök van; a kolompért nagyon termesztik. Ut. p. Somorja." [5]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Alistál, magyar község 192 házzal és 1098 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal, a kik között az ev. reformátusok vannak túlsúlyban. Nevét többen onnan származtatják, hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. Annyi tény, hogy egy 1268-as oklevél az innen egy órajárásnyira fekvő Szakálosról akként emlékszik meg, hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. Alistálnak csak 1391-ben találjuk első írott nyomát. A néphagyomány azt tartja, hogy a község első telepsei a Lubinszky, Mady, Bozsaki, Ramocsay és Radványi családok voltak. A községhez tartozó dűlők közül a Péterháza és a Bödeháza nevűek régi birtokosok neveit látszanak megörökíteni. A mult század első felében a László család volt a földesura. A községben két templom van. A református templom késői gót stílű és a 15. században épült, a katholikus templom pedig 1786-ban. A mult század elején a községhez tartoztak: Belle, Hidvég, Karáb és Petény puszták. Ezek közül Belle puszta Billye néven már 1296-ban van említve, István fia László birtokaként. Most cak Hidvég puszta és Jázó major tartozik ide. A község körjegyzőségi székhely. Postája van, távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd." [6]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1043, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1962 lakosa volt 1848 magyar, 106 szlovák, 3 cseh, 5 egyéb[7]

2011-ben 1894 lakosából 1742 magyar és 134 szlovák volt.[8]

Nevezetességei

  • Az alistáli vasútállomás
    Az alistáli vasútállomás
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Az alistáli református templom
    Az alistáli református templom
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Zsidó temető
    Zsidó temető
  • Tűzoltószertár
    Tűzoltószertár

Híres emberek

Források

  • Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2000, ISBN 80–7149–219–1
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 311
  3. ↑ Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
  7. ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=105990&settlement_name=
  8. ↑ A 2011-es népszámlálás adatai
  9. ↑ Hét c. hetilap 1990/1 lapszáma

További információk

Commons:Category:Dolný Štál
A Wikimédia Commons tartalmaz Alistál témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alistál&oldid=15602801”